A pulzus az egyik legfontosabb és könnyen vizsgálható életjelünk, mely tájékoztat szívünk megfelelő működéséről. A pulzus megmutatja, hogy a szív 1 perc alatt mennyiszer pumpálja ki a vért a testünkbe. Normál pulzus esetén az artériák a szívveréssel megegyező ritmusban, periodikus lüktetéssel továbbítják a vért. A normál pulzus felnőttek esetében 72/perc, azonban ez az érték nagyban függ az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól is. Ezek alapján, a 60-80 ütés/perc közötti értékek is elfogadottak.
Mit jelent a normál pulzus?
Hogyan jellemezhető a normál pulzus?
Mik a normál pulzus befolyásoló tényezői?
Változik az életkorral a normál pulzus?
Hogyan ellenőrizhető a normál pulzus?
Előfordulhat, hogy felborul a normál pulzus?
Mit lehet tenni a normál pulzus megőrzése érdekében?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- vérnyomásmérés
- szívultrahang
- EKG
- terheléses EKG
- nagylabor vizsgálat (benne vércukor, ionok, máj -és vesefunkció, vérkép, vizelet)
- pajzsmirigy ultrahang
- 24 órás Holter ekg
Mit jelent a normál pulzus?
A pulzus megmutatja a percenkénti szívverések számát. Ez az egyik legfontosabb és könnyen vizsgálható életjelünk, ugyanis tájékoztat minket arról, hogy hatékonyan működik-e a szív. Habár a szívverések számát máshogyan is lehet vizsgálni, a pulzus előnye, hogy bárki megtanulhatja és segédeszközök nélkül másodpercek alatt juthatunk el az értékes információhoz. A pulzust ugyanis a perifériás artérákon (például a csuklón) mérik. Nem kell hozzá más, csupán az ujjbegyünk, amivel érzékelhetjük az artériák falának ritmikus tágulását majd összehúzódását. A pulzus megmutatja, hogy egy perc alatt hányszor húzódik össze a szív. Minden egyes összehúzódáskor a szív kipumpál egy adott vérmennyiséget az aortába. Az aorta fala kitágul, ahogyan befogadja ezt a vért, majd összehúzódik, ezáltal tovább áramlik a vér. Ez az érfali kitágulás és összehúzódás (az úgynevezett szélkazán effektus) az egész artériás rendszerre jellemző, így az aortától távoli artériákon, például a lábháti artérián is érezhető. Ezt nevezzük pulzusnak. A pulzus tehát tájékoztat minket a szív állapotáról, a keringés fennállásáról vagy megszűntéről, illetve az ereink megfelelő működéséről is.
Normál pulzus esetén az artériák falának tágulása a szívveréssel megegyező ritmusú és periodikus lüktetésű. Az általánosan elfogadott, normál pulzus felnőttek esetén 72/perc nyugalmi állapotban, de pontosabb, ha a 60-80 ütés/perc közötti tartományt jelöljük meg. A normál pulzus nagyban függ ugyanis az egyéni jellemzőktől, az életmódtól, de akár a napszaktól függően is kissé eltérő lehet. Ezek az értékek a nyugalmi állapotban mért normál pulzus értékét jelentik, míg sportolás közben ennél magasabb értékek is elfogadottak. A pulzus szaporaságát befolyásolhatja továbbá a kor, nem és az edzettség is. Csecsemőknél, gyermekeknél például a normál pulzus értéke ettől sokkal magasabb, valamint a nők a férfiaknál általában magasabb pulzusszámmal rendelkeznek. Sportolók, aktív fizikai munkát végző embereknél a nyugalmi normál pulzus alacsonyabb lehet, mivel az edzett, erős szív egy ütés alatt több vért tud az artériákba pumpálni.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan jellemezhető a normál pulzus?
A pulzus az artériákban áramló vérnyomás hullámzásaként is felfogható, amely a szív összehúzódásának (szisztolé) és elernyedésének (diastolé) következménye. A normál pulzus tapintható és mérhető jelenség, és az alábbi jellemzőkkel lehet értékelni:
- Frekvencia (szám/perc): A pulzusszám azt mutatja, hány ütést észlelünk egy perc alatt. A normál pulzus általában 60 és 100 ütés/perc között van nyugalomban felnőtteknél.
- Ritmusosság és teltség: A pulzusnak ritmusosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy normál pulzus esetén, az ütések között egyenletes időintervallumoknak kell eltelniük. Az artéria tapintása közben értékelhető a teltség, amely általában az artériákban lévő vér mennyiségét jelzi. Ha pulzusunk telt, feszes, nehezen elnyomható, az arra utal, hogy vérnyomásunk magasabb; ellenkező esetben pedig alacsonyabb.
- Tapinthatóság: A normál pulzus könnyen tapintható, érzékelhető az artériákban. A leggyakrabban használt helyek pulzusmérésre a radiális artéria a csuklón, a carotis artéria a nyakon és az inguinalis (lágyéki) artéria a combon.
- Erősség: A normál pulzus erőssége is fontos értékelési kritérium. Az artéria pulzálása lehet erős, közepes vagy gyenge.
- Elnyomhatóság: Az elnyomhatóság azt jelzi, hogy a pulzust mennyire könnyű elnyomni (megszüntetni) a tapintás során. Ez összefüggésben áll a kipumpált vérmennyiséggel és az artériák falának rugalmasságával is. A könnyen elnyomható pulzusok észlelése súlyosabb keringési problémát jelezhet.
Amint látható tehát a normál pulzus számos információt hordoz magában. Éppen ezért képezi a pulzus vizsgálata a rutin fizikális vizsgálat részét, ugyanis értékes információkat nyújt az egészségi állapotról, és a szív- és érrendszer működéséről. A normál pulzus ritmusa megmutatja számunkra, hogy szívünk egy cikluson belül milyen egyenletesen juttatja a vért ereinkbe. A normál pulzus ritmusa egyenletes, periodikus, tehát szabályos lüktetésű. Normáltól eltérő esetben, ha a lüktetések szabálytalan időközönként jelentkeznek vagy hosszúságuk eltérő, érdemes orvoshoz fordulni. A járványhelyzettel kapcsolatosban számos, különböző forrása lehet a szorongásainknak. Dr. Révay Edit PhD, a KardioKözpont életvezetési tanácsadójának iránymutatásával a pszichés biztonság részben visszaszerezhető. Kapcsolódó cikkünk
Szorong önmaga és a szerettei miatt? Ezeket gondolja végig
Mik a normál pulzus befolyásoló tényezői?
Számos olyan tényező van a mindennapokban, ami miatt megváltozhat ideiglenesen a normál pulzus. Ezek a következők lehetnek:
- hőmérséklet (pl. láz)
- lelki állapot, stressz
- fizikai aktivitás
- testhelyzet változása
- vérzés/folyadékvesztés
- hormonális betegségek (pajzsmirigybetegség, cukorbetegség)
- vérszegénység
- különböző gyógyszerek hatása
- stimuláló szerek fogyasztása (koffein, dohányzás)
A normál pulzus fizikai aktivitás során a nyugalmi értékektől magasabb lehet, probléma csak akkor van, ha ez a magas érték folyamatosan, nyugalmi időszakban is jelen van. Maximális pulzusszámunk meghatározására elfogadott számítás, ha 220-ból kivonjuk életkorunkat. Tehát normál esetben egy 50 éves férfi maximális pulzusa 170 ütés/perc, mely értéket fizikai aktivitás, megterhelő szellemi munka során érhet el.
Változik az életkorral a normál pulzus?
A normál pulzus értékei életkoronként változnak. Az életkor mellett természetesen az egyéni különbségek is szerepet játszanak valaki egyéni, normál pulzusának a kialakításában. Az alábbiakban összegyűjtöttük az életkor szerinti normál pulzus értékeket. A normál pulzus értékek azonban csak általános tájékoztatási célul szolgálnak, ettől eltérő értékek is elfogadhatóak lehetnek az egyéni körülmények függvényében.
- Csecsemők (0-1 év): A normál pulzus száma általában 120-160 ütés/perc között van.
- Kisgyermekek (1-2 év): A normál pulzus értéke körülbelül 110-150 ütés/perc.
- Óvodások (3-5 év): Általában 80-120 ütés/perc közötti pulzusszám jellemző.
- Iskoláskorú gyermekek (6-12 év): A normál pulzusszámuk körülbelül 70-110 ütés/perc.
- Serdülők (13-18 év): A normál pulzus körülbelül 60-100 ütés/perc, hasonlóan a felnőttekhez.
- Fiatal felnőttek (19-40 év): Az egészséges fiatal felnőttek normál pulzus értékei általában 60 és 100 ütés/perc között mozognak.
- Középkorú felnőttek (41-60 év): Az egészséges középkorú felnőttek pulzusértékei szintén általában 60 és 100 ütés/perc között vannak.
- Idősebb felnőttek (61 év felett): Az idősebb felnőtteknél némi pulzusemelkedés normális lehet, tehát a normál tartomány lehet kicsit magasabb, mint a 60 és 100 ütés/perc közötti.
Ezek általános irányelvek, de minden egyes személy esetében eltérő lehet a normál pulzus. A normál pulzus számos tényezőtől függ, például a fizikai aktivitás, a stressz, a testtömeg, az egészségi állapot és az egyéni genetikai tényezők is befolyásolják. Az egyén normál pulzusszámának meghatározásához és az esetleges változások figyelemmel kíséréséhez mindig érdemes konzultálni egy egészségügyi szakemberrel.
Hogyan ellenőrizhető a normál pulzus?
Pulzusunkat csontos alapon futó artérián érdemes vizsgálni. Leggyakrabban csuklón, carotis-on/nyaki verőéren vagy halántékon történik a pulzus ellenőrzése és a normál pulzus tapintása. Csuklónkat körbefogva, 3 ujjunkat a hüvelykujjunk felé eső verőerünkre helyezve mi is megfigyelhetjük az 1 perc alatti ütésszámot. Természetesen pontos értékeket műszeres vizsgálattal kaphatunk.
Ha a normálistól rendszeresen eltérő szívverést, pulzus érzékelünk, forduljunk orvoshoz, aki segítségével pontosabban, megfelelő módon vizsgálhatjuk meg a problémát. Ma már több műszeres vizsgálat, például a nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás vagy a szívultrahang is rendelkezésre áll, melyekkel gyorsan, precíz értékeket kaphatunk. Az eredmények fényében megkezdődhet a személyre szabott, életmódi vagy gyógyszeres kezelés.
Előfordulhat, hogy felborul a normál pulzus?
Rengeteg olyan tényező van, ami hatással van a pulzusra és megváltoztathatja az értékét. Ezek között szerepelnek természetes okok (például fizikai aktivitás) és betegségek is. A pulzus rendellenességei lehetnek átmenetiek vagy krónikusak. Amennyiben tartósan felborul a normál pulzus, érdemes orvoshoz fordulni, ez ugyanis számos betegség jele is lehet! Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, ami hatására felborulhat a normál pulzus:
- Fizikai aktivitás: Az intenzív testmozgás, sport vagy más fizikai tevékenység hatására a pulzusszám természetesen növekedhet. Azonban a hirtelen vagy aránytalan pulzusemelkedés súlyosabb problémára is utalhat.
- Stressz: A stressz és a szorongás befolyásolhatja a pulzusszámot, ami egy természetes folyamat akut helyzetben. Krónikus stressz esetén azonban a pulzus tartósan magas lehet.
- Láz: A láz is növelheti a pulzusszámot, mivel a szervezet megpróbálja felgyorsítani a vérkeringést a testhőmérséklet szabályozása érdekében.
- Dehidratáció: A kiszáradás csökkentheti a vér mennyiségét, így felborítva a normál pulzust.
- Vérveszteség: Bármilyen mértékű vérveszteség - például sérülés vagy belső vérzés miatt - is jelentősen befolyásolhatja a pulzusszámot.
- Szív- és érrendszeri problémák: A szív- és érrendszeri rendellenességek, például szívritmuszavarok, szívelégtelenség vagy egyéb keringési problémák gyakran okozhatnak pulzusváltozásokat.
- Endokrin rendellenességek: Hormonális rendellenességek, például pajzsmirigyproblémák, cukorbetegség vagy mellékvese problémák is befolyásolhatják a normál pulzust.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként pulzusváltozásokat okozhatnak.
- Infekciók: Súlyos fertőzések is befolyásolhatják a pulzust.
- Egyéb egészségügyi problémák: Számos egyéb egészségügyi probléma, például pajzsmirigy rendellenességek, vashiány vagy súlyos allergiák miatt is megváltozhat a normál pulzus.
Amennyiben észleli, hogy a pulzusa szokatlanul magas vagy alacsony, különösen akkor, ha ez tartósan fennáll, ajánlott orvoshoz fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A pulzusváltozások olykor ártalmatlanok lehetnek, de fontos kizárni vagy kezelni az esetleges komolyabb egészségügyi problémákat.
Mit lehet tenni a normál pulzus megőrzése érdekében?
A normál pulzus megőrzéséhez nagyban hozzájárulhatunk életmódunkkal. Fontos a rendszeres testmozgás és szívünk edzése az egészséges szív-és érrendszerért és a normál pulzus tartós fenntartásáért. A megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen, hiszen dehidratáltság esetén szívünknek keményebben kell dolgoznia a stabil véráramlás biztosításához. Figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre, kerüljük a túl sok stimulánst (koffeint, nikotint). Biztosítsuk testünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Kerüljük a stresszt, akár meditációval, jógával tartsuk fenn testünk egyensúlyát. Ezekkel a módszerekkel a normál pulzus és testünk hosszútávú egészsége is megőrizhető.
