A szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentésében az egészséges, szívbarát táplálkozás rendkívül nagy szerepet játszik. Az életmód helyes irányba történő megváltoztatásával és a megfelelő, személyre szabott táplálkozásterápia gyakorlásával sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését és kezelését tekintve. A szívvédő táplálkozás megvalósításával ugyanis nagymértékben csökkenhet az emelkedett koleszterinszint, ezáltal mérsékelődik a koleszterin erek falában történő lerakódása, amivel lassítható az érelmeszesedés folyamata, helyreállítható az ártó és a védő lipoproteinek (LDL- és HDL-koleszterin) eltolódott aránya, illetve csökkenthető az emelkedett trigliceridszint is. Mindezek mellett a helyes táplálkozás segít a magas vérnyomás megelőzésében, illetve csökkenti a már kialakult magas vérnyomás mértékét.
A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálokok közé tartoznak. A kialakulásukban számos tényező játszik fontos szerepet. Rizikófaktoraik között van jónéhány befolyásolható, ami a helytelen életmód folytatásához kapcsolódik leginkább. Az életmód nem megfelelő folytatásával összefüggő tényezők például a rendszeres dohányzás, a krónikus stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy az elhízás előfordulása, illetve a nem megfelelő táplálkozás. Vannak olyan betegségek, amelyeknek hatása mindössze csökkenthető vagy esetleg kezelhető, mint például a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Természetesen van olyan tényező, ami az életmód megváltoztatásával nem befolyásolható, mint például az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, illetve az örökletes tényezők.Jelentkezzen be dietetikusainkhoz!
A tálálkozásterápia jelentősége
Egy már kialakult kardiovaszkuláris (szív-és érrendszeri) betegség esetén alkalmazott komplex (több összetevős) kezelésben a szakorvos által meghatározott gyógyszerek, a mozgás- és akár a pszichoterápia mellett fontos szerepet játszik a szívvédő táplálkozás is táplálkozásterápia formájában, ami segítséget nyújt az életmód megfelelő átalakításában. A dietetikus által megtervezett, megvalósított és rendszeresen monitorozott táplálkozásterápia (szívbarát étrend) a kardiovaszkuláris betegségek (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás, stb.) prevenciójának (megelőzésének) minden szintjén, valamint az életmódterápia részeként is alapvető fontosságú.
A megfelelő szívbarát étrend számos különböző mechanizmussal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát: a testtömeg-, a vérnyomás csökkenés, valamint a vércukor és vérzsírok kedvező irányba történő eltolódása kedvezően befolyásolja egészséges életmód kialakulását. Ezáltal a táplálkozásterápia is nagymértékben hozzájárul a kardiológiai (szív- és érrendszeri) rehabilitáció sikerességéhez.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmazott kardioprotektív (szívvédő) étrend a táplálkozásterápia részeként elsősorban a táplálkozás megváltoztatásával befolyásolható rizikófaktorok kiküszöbölésére és enyhítésére szolgál. Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Étrendi alapelvek
1. A táplálkozásterápia egyik fontos szempontja a telített zsírsavak bevitelének mérsékelése emelkedett vagy magas koleszterinszint esetén. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok azok a zsiradékok, amelyek szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékoknak a koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az étrend zsiradékaiból bevitt koleszterinének. A telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben, a zsiradékokban (pl. sertészsír, libazsír), a zsírosabb húsrészekben, a zsíros felvágottakban, a kolbász-, szalámi- és szalonnafélékben, a belsőségekben, valamint a zsíros tejtermékekben (p. tejföl, tejszín, sajtok) lelhetők fel, látható vagy rejtett zsiradék formájában, illetve az előbbiek felhasználásával készült ételekben. Lényeges azonban, hogy a táplálkozásterápia részeként fogyasztott tej és a tejtermékek esetében a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük előnyben, ne hagyjuk el az étrendből, mivel értékes fehérje- és kalciumforrásoknak számítanak. Fontos megemlíteni azt is, hogy nem csak az állati eredetű telített zsírsavakban gazdag zsiradékok rendszeres fogyasztása játszik szerepet a magas koleszterinszint kialakulásában, hanem a növényi eredetű zsiradékok közül a kókuszzsír, valamint a pálmazsír is, ugyanis ezekben a zsiradékokban is nagy mennyiségben fordulnak elő telített zsírsavak, valamint a transz szírsavak. Ezek a zsiradékok elsősorban az édesipari termékekben, péksüteményekben, feldolgozott ételekben, készételekben, levesporokban, szószokban fordulnak elő nagy mennyiségben, így fontos, hogy ezek az élelmiszerek minél kisebb arányban forduljanak elő az étrend, így a táplálkozásterápia részeként.
2. A szívvédő táplálkozásterápia fontos elemei a telítetlen (egyszeresen és többszörösen telítetlen) zsírsavak, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a telítetlen zsírsavakban gazdag étrend megvalósítására. Ezek a növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő (napraforgó-, repce-, olívaolaj, kukoricacsíraolaj, dióolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, egyéb magolajok, stb.), illetve a tengeri halakban (magas omega-3 zsírsavtartalmú pl. a makréla, a lazac, a hering, stb.), olajos magvakban (pl. dió, lenmag, stb.), de az avokádóban is megtalálhatók. A telítetlen zsiradékokban gazdag szívbarát étrend segít helyreállítani a "jó" koleszterin (HDL-koleszterin) arányát a "rossz" koleszterinéhez (LDL-koleszterin) képest, ami bizonyítottan szívvédő hatású a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
3. A szívbarát táplálkozásterápia a telítetlen zsírsavak étrendi bevitelének növelésén túl az étrend rosttartalmának növelését is ajánlja, ugyanis a rostok kedvező hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és kezelését tekintve. Leginkább a zöldségekben és a gyümölcsökben fellelhető, ún. vízben oldódó élelmi rostok fogyasztása van elsősorban előnyös hatással a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentésére. A vízben oldódó élelmi rostok (mint pl. a ß-glükán a zabpehelyben) előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, fokozott bevitelük pedig javítja a vér lipidparamétereit (pl. koleszterinszint, trigliceridszint) is. Az étrend vízben nem oldódó élelmi rosttartalma, amely a teljes kiőrlésű pékárukban vagy a barna köretekben (pl. barna rizs, hajdina, quinoa, bulgur, köles, stb.), valamint a zöldségeknek és gyümölcsöknek a héjrészében és a magházában fordul elő, lassítja a gyomor ürülését, egyenletesebbé teszi a tápanyagok bélrendszerből történő felszívódását és kedvező mechanikai hatást fejt ki a bélfalra. A vízben oldódó rostok bevitelével növekszik a szívbarát étrend részeként elfogyasztott ételnek a térfogata, növekszik a jóllakottság érzése és hosszabb távon csökken az éhségérzet, ezáltal megelőzhető és kezelhető a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő túlsúly vagy elhízás előfordulási gyakorisága. A rostbevitelre vonatkozó ajánlások szerint a szívbarát, szívvédő (kardiprotektív) táplálkozás esetén naponta legalább 30–45 g rost (vízben oldódó és vízben nem oldódó) elfogyasztása javasolt.
4. A túlzott konyhasóbevitel a szív- és érrendszeri betegségek, elsősorban a magas vérnyomás bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője. A konyhasó fő összetevőjeként előforduló nátrium vizet köt meg, ami megnöveli a keringő vértérfogat mennyiségét, így hozzájárul a magas vérnyomás tartós fennmaradásához. Azonban a sóbevitel nagyobb része, mintegy 75%-a, a feldolgozott élelmiszerekből (félkész ételek, húskészítmények, felvágottak, egyes sajtok, konzervek, szószok, savanyúságok, stb.) származik, és jelentős javulást érhetünk el akár néhány élelmiszer elhagyásával, vagy azoknak a helyettesítésével. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük a termékek csomagolását és az alacsony sótartalmú terméket válasszuk! Jó megoldást jelenthet a konyhasó ételkészítés során történő minimalizálása és az intenzívebb fűszerezés előtérbe helyezése (pl. zöldfűszerekkel, fokhagymával, fahéjjal, mustárral, zöldségekkel, gyümölcsökkel).
5. A szívvédő táplálkozásterápia esetében figyeljünk oda az alkoholos italok fogyasztásának korlátozására is, és lehetőleg kerüljük a magas cukortartalmú és az alkoholos üdítőitalok fogyasztását. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából a naponta megengedhető mennyiség nőknek naponta legfeljebb 1 egység alkoholos ital (pl. 1 dl száraz vörösbor, fehérbor, egy pohár fröccs, sör) elfogyasztása, férfiaknak legfeljebb naponta 2 egység alkoholos ital elfogyasztása. Egy egység alkoholos ital kb. 10 g alkoholnak felel meg. A már kialakult szívbetegségnél a szívvédő étrend részekén próbáljuk meg az alkoholbevitelt a lehető legalacsonyabb mértékig csökkenteni.
6. A szívbarát táplálkozás egyik alapja a zsírszegény ételkészítési technológiák alkalmazása, amely szintén a táplálkozásterápia egy lényeges eleme. A zsírszegény és szívbarát konyhatechnikai eljárások közé sorolhatjuk a gőzben főzést, a párolást, a teflonserpenyőben, a kerámiaserpenyőben, a jénai tálban vagy a fedett római tálban történő ételkészítést. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést és a rántott húst, a rántott zöldségeket, a sült burgonyát, stb. sütőpapírral bélelt tepsire helyezve, pár csepp olajjal sütőben vagy air fryer-ben süssük meg. Ezen kívül a szívbarát étrend folytatásakor mellőzzük a rántással történő sűrítést, helyette kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarás alkalmazása vagy a főzelékek, a levesek és a mártások saját anyagukkal történő sűrítése.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a táplálkozásterápia által javasolt szívbarát étrend is akkor a leghatékonyabb, ha személyre szabott étrendet, étkezési tanácsokat kapunk. A személyre szabott táplálkozásterápia figyelembe veszi az étkezési szokásokon túl az egyéb egyéni jellemzőket, mint például az egyes szív- és érrendszeri betegségek, illetve az egyéb társbetegségek, az élelmiszer allergiák, intoleranciák, a családban kialakult betegségek, az életkor, a nem, a fizikai aktivitás mértéke, a munka jellege, a napirend, a pénzügyi helyzet, az íz preferenciák, a folyadékbevitel, az egyes élelmiszercsoportok/típusok fogyasztási gyakorisága vagy az élelmiszer vásárlási szokások, stb. A személyre szabott szívbarát étrend nem csak az egyes szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében játszik nagy szerepet, hanem az előforduló társbetegségek megelőzésében és kezelésében is számottevő jelentőségű. A táplálkozásterápia segítségével helyes táplálkozási szokások alakíthatók ki, ami hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.
A magas vérnyomásra való hajlam öröklődhet, de ahhoz, hogy hajlamból betegség legyen, az életmódunk is jelentősen hozzájárul. Vajdovich Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő étrenddel és mozgással nem csak a kialakulás előzhető meg, de a már kialakult magasvérnyomás betegség is befolyásolható.Kapcsolódó cikkünk
Vérnyomáscsökkentés természetesen – tudatos táplálkozással
