A sztent egy hálós szerkezetű eszköz, amit katéteres beavatkozás során helyeznek el az ér belsejében, abból a célból, hogy tágítsák az elmeszesedett eret. A kezelés azonban nem ér véget a sztent behelyezésével, hanem élethosszig tartó utánkövetésre és kezelésre van szükség. A sztentelés utáni kardiológiai gondozás nagyban befolyásolja a további életminőséget.
Mikor javasolják sztent beültetését az orvosok?
Hogyan történik a sztent beültetése?
Mi a teendő a sztent beültetése után?
Hogyan történik a sztentelés utáni kardiológiai gondozás?
Orvosaink tanácsai a sztentelés utáni kardiológiai gondozás részeként
Jelentkezzen be sztentelés utáni kontrollra!
Sztentelés utáni kardiológiai szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- laborvizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- terheléses EKG
- mozgásterápia
- gyakorlati dietetikai foglalkozás
- stresszkezelés
- testsúlycsökkentés
- társbetegségek kezelése
Mikor javasolják sztent beültetést az orvosok?
A sztent beültetését ideális esetben megelőzés céljából végzik, de akut esetben kezelésként is szolgálhat. A sztent egy hálós szerkezetű, hengerre hasonlító eszköz, ami képes nyitva tartani az erek falát, biztosítva ezzel a vérátáramlást az adott szakaszon. A sztentet elsősorban érszűkület esetén helyezik fel, hogy megelőzzék ennek a súlyos, akár életveszélyes szövődményeit. A carotisokban fellépő érszűkület stroke-ot okozhat, az alsó végtagi artériákban fellépő érszűkület perifériás artériás betegséget, míg a koszorúerekben létrejövő érszűkület szívinfarktushoz vezethet. A későbbiekben a koszorúerek sztentelését és a sztentelés utáni kardiológiai gondozás kerül részletesebb bemutatásra.
Ha a szív koszorúér falára nagy mennyiségű zsír és koleszterin rakódik le, az érszűkületet okoz. A szűkült éren keresztül kevesebb vér tud átáramolni, ami olyan színtű lehet, hogy már gátolja a szívizomzat megfelelő oxigén ellátását. A koszorúér szűkület fokozatosan alakul ki. Kezdetben, kisebb mértékű szűkületkor még nincsenek panaszok, csupán terhelésre jelentkezik mellkasi fájdalom (stabil angina pectoris). Idővel, ahogy a szűkület fokozódik és egyre elégtelenebbé válik a koszorúér keringés, úgy már nyugalomban is megjelennek a tünetek. A végső fázis maga a szívinfarktus, amikor elzáródik az ér és megszűnik benne az áramlás.
A szív koszorúereinek szűkülete katéteres vizsgálat segítségével térképezhetőek fel a legjobban. Ennek során pontosan meghatározható, hogy hol van jelen a szűkület és az milyen mértékű, és szükséges-e a sztent beültetés ez alapján. A sztentelés a vizsgálat után akár egyből elvégezhető, szintén a katéter segítségével. A mellkasi fájdalom olyan tünet, aminek számos eredője lehet, és amely az esetek többségében egy hosszú folyamat jelzőjeként jelenik meg, máskor azonban azonnali orvosi segítséget igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa foglalta össze dióhéjban a tudnivalókat.Kapcsolódó cikkünk
Kardiológiai és más okai is lehetnek a mellkasi fájdalomnak
Hogyan történik a sztent beültetése?
A sztent beültetése során egy vékony műanyag csövet vezetnek fel a szívhez. A sztentelés éber állapotban, helyi érzéstelenítésben történik, a páciens összesen csak a kezdeti tűszúrást érzi. Leggyakrabban a combhajlatban, ritkábban a könyökhajlatban vagy a csuklón szúrják meg az ütőeret, hogy azon keresztül a szívhez juttathassák a katétert. Első lépésként érfestés történik, majd ha ez jelentős szűkületet mutat és az alkalmasnak látszik a katéteres úton történő megoldásra, jöhet a sztentelés. Ezt elvégezhetik azonnal, vagy egy másik alkalommal, a legtöbbször azonban (és akut esetekben mindig) általában a vizsgálatot azonnal követi a katéteres koszorúértágítás (perkután coronaria intervenció: PCI) és a stent beültetése. Elsőként ballonos katétert juttatnak át a szűkületen, aminek felfújásával tágítják a szűkült érszakaszt. A tágítást a jobb hatékonyság érdekében stent beültetése is követi, ami innentől kezdve nyitva tartja az eret és biztosítja rajta keresztül a folyamatos véráramlást. A folyamat kontrasztanyag beadásával és röntgenfelvételek készítése mellett zajlik, így pontosan látja az orvos, hogy merre jár és hova kerül az implantátum.
Mi a teendő a sztent beültetése után?
Közvetlenül a műtét után nyomókötést helyeznek fel és pár órás megfigyelésre van szükség. Ha minden rendben zajlott, a páciens már másnap otthonába távozhat. Ez után kardiológus szakorvosi javaslatra, bizonyos ideig gyógyszer szedése javasolt a trombózis elkerülése érdekében. A beültetés után pár napig kerülni kell a nehéz fizikai megterhelést. Hosszútávon azonban érdemes a testmozgást beiktatni a mindennapokba. Aki tehát addig mozgott, az – kardiológus útmutatásával - ezután is tegye meg, aki pedig nem, az alakítson ki egy új, sportosabb, egészségesebb életmódot. Mindezeknek és a sztentelés utáni kardiológiai gondozás fő célja, hogy ne alakulhasson ki újabb plakk és érszűkület.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan történik a sztentelés utáni kardiológiai gondozás?
Habár a sztenteléssel oldani tudjuk az érszűkületet, ezzel még nem oldódik meg teljes mértékben a probléma. A sztentelés után élethosszig tartó kezelésre, kontroll vizsgálatokra és utógondozásra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az újabb érszűkületek vagy ezek végzetes szövődményeinek a kialakulását. A sztentelés utáni kardiológiai gondozás egyszerre jelent gyógyszeres kezelést és életmódváltást, valamint rendszeres kontroll vizsgálatokat.
A sztentelés utáni kardiológiai gondozás egyik célja, hogy megelőzzük, hogy vérrög keletkezzen a sztentben vagy az érelmeszesedés talaján. Ennek érdekében léteznek gyógyszer kibocsátó sztentek, de gyógyszeres thrombocyta aggregációra is szükség van. A sztent elhelyezkedésétől függően egyszeres vagy kettős thrombocyta aggregáció gátlást javasolhat az orvos aszpirinnel és/vagy clopidogrellel. Leggyakrabban ezt a két gyógyszert alkalmazzák, de a clopidogrel helyettesíthető másfajta, új típusú készítményekkel is.
A sztentelés utáni kardiológiai gondozás másik fontos eleme az életmódváltás. Az életmódváltásnak a sztentelés megelőzésében is szerepe van, de sztentelés után is fontos, hogy elkerüljük az újbóli beavatkozás szükségességét. A sztentelés ugyanis elsősorban érszűkület miatt történik, aminek hátterében az érelmeszesedés, az atherosclerosis áll. Az érelmeszesedés pedig nagymértékben összefügg a nyugati típusú, kevés testmozgással és egészségtelen étrenddel járó életmódunkkal. Az érelmeszesedés kiemelt oka a dohányzás és a túlsúly, de ugyanígy a magas koleszterinszint, a cukorbetegség vagy akár a magas vérnyomás is az okozója lehet. Ezek a tényezők többféleképpen is kárt tehetnek az erekben, a sérült érbelhártyán pedig könnyen elindul az érelmeszesedés, majd később az érszűkület folyamata. Manapság egyre fiatalabbaknál és egyre gyakrabban mondható ki az érelmeszesedés diagnózisa, amiért szintén az életmódunk okolható. Érdemes tudni azt is, hogy hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek – melyek nagyrésze az érelmeszesedés talaján alakul ki – okozzák a legtöbb halálesetet.
Mindezek miatt a sztentelés utáni kardiológiai gondozás során olyan életmódbeli változtatásokra van szükség, amik csökkentik az érbetegségek rizikóját. Érdemes abbahagyni a dohányzást és kerülni az alkoholfogyasztást. Diétás változtatásokra is szükség van, melynek része a zsírszegény étkezés. Fontos még a rendszeres testmozgás, és - amennyiben fennáll - a túlsúlytól való megszabadulás. Szükség esetén koleszterinszint csökkentő gyógyszereket vagy a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket is felírhatnak, amik ugyanazt a célt szolgálják, mind az életmódváltás. A sztentelés utáni kardiológiai gondozás célja ugyanis, hogy a lehető legjobban védjük az ereket, hogy megállítsuk az érelmeszesedés és ezáltal az érszűkület folyamatát és hogy jó életminőséget biztosítsunk a betegeknek.
Orvosaink tanácsai a sztentelés utáni kardiológiai gondozás részeként
Orvosaink három dolgot hangsúlyoznak a sztentelés utáni kardiológiai gondozás részeként: a sportot, az egészséges életmódot és a rendszeres kardiológiai kontrollt. Mindezekkel a cél elkerülni az újabb, kritikus érszűkület kialakulását.
- Az első és legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk magunkban: a sztent beültetés után nem nagybetegként kell önmagunkra tekintetünk, hanem egy olyan személyként, aki egy új, remek lehetőséget kapott és egészségesen élhet. Tehát bár elhagyhatatlan a rendszeres szakorvosi ellenőrzés, nagyon fontos, hogy aki addig mozgott, az – kardiológus útmutatásával - ezután is tegye meg, aki pedig nem, az alakítson ki egy új, sportosabb, egészségesebb életmódot, ideális esetben életmód orvos segítségével. Mindennek célja, hogy megelőzzük az újabb plakk kialakulását – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona, a Kardio Központ kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Amit mindenképpen be kell építeni az életmódba, az a dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott étrend (optimális a mediterrán vagy a DASH diéta), és ha kell, a testsúly normalizálása, valamint a stresszkezelés és a rendszeres mozgás.
Központunk másik munkatársa, Dr. Vaskó Péter szerint a sztentelés után elsősorban információra van szükségük a betegeknek. Tudniuk kell, hogy a hálók beültetése nem károsítja az egészségüket, fölösleges emiatt aggódni és kerülni a mozgást. Akik korábban rendszeresen mozogtak, azoknak továbbra is javasolt a fizikai aktivitás, bár ennek formáját és intenzitását érdemes szakemberrel, vagyis kardiológussal, sportorvossal és szükség esetén gyógytornásszal egyeztetni. Az úszás, a tempós gyaloglás és a szobakerékpár általában jó választás lehet, de természetesen csak kellően bemelegítve és a túlzásokat kerülve. Akik soha nem edzettek, azoknak még fontosabb a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban. A rosszul felépített, esetleg meggondolatlanul intenzív edzés ugyanis még a teljesen egészséges szervezetet is megviseli.
A másik fontos információ, hogy akkor is rendszeresen részt kell venni kardiológiai ellenőrzésen, ha a páciens jól érzi magát. Szükséges a gyógyszerek folyamatos szedése is, melyeknek adagolásán csak kardiológus módosíthat. Az ellenőrző vizsgálatokon túl a szakember még számos tanáccsal tud szolgálni a sztentelés utáni kardiológiai gondozás részeként. Ezek között szerepelnek olyan étkezésre, stresszkezelésre vonatkozó tanácsok is, amelyeket megfogadva teljes értékű életet élhetnek a sztent beültetett páciensek is. Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
