A szívzörej egy gyakori, ám sokszor ijesztő tünet, melyet a szívben keletkező abnormális hangok jellemeznek. Ez a jelenség lehet ártalmatlan, de komolyabb szívproblémák meglétére is utalhat. Fontos, hogy ha valaki szívzörejt észlel vagy a későbbiekben említésre kerülő tüneteket tapasztalja, mielőbb keresse fel orvosát a megfelelő diagnózis és a célzott kezelés érdekében.
Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?
Kapcsolódó szolgáltatásaink szívzörej esetén:
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a szívzörej?
Sok szívbillentyű problémát, szívzörejt kardiológiai kivizsgálás során fedeznek fel, tulajdonképpen véletlenül, a fonendoszkóppal történő „hallgatózás” során. A szívzörej ugyanis úgy hallatszik a fonendoszkópon keresztül, mintha a vér áramlása súrlódó hanggal járna, ahogyan a szív üregeiből továbbítódik a vér.
A szívzörej tehát olyan hangjelenség, amit a szív működése közben lehet hallani. Ezeket a zajokat a szakavatott fül a fonendoszkóppal könnyedén meghallja, és a kardiológusok gyakran úgy írják le, mint egy susogó, zubogó vagy surranó hangot.
A szívzörej alapvetően két fő típusra osztható: ártalmatlan (jóindulatú) és kóros (patológiás) zörejekre.
- Ártalmatlan szívzörej: Ezek gyakran fordulnak elő az egészséges embereknél is, különösen gyermekeknél. Az ártalmatlan szívzörejek általában nem utalnak szívbetegség jelenlétére, és a legtöbb esetben a kezelésük sem szükséges.
- Kóros szívzörej: Ezek olyan problémákra utalhatnak, mint például a szívbillentyűk hibás működése, veleszületett szívhibák vagy más szívbetegségek. A kóros zörejek minden esetben további vizsgálatokat és kezelést igényelnek. Ilyen diagnosztikus lépés lehet az echocardiográfia, az EKG vagy a holter EKG.
A kardiológusok a szívzörejeket különböző jellemzők alapján értékelik, például:
- Hang erőssége: A szívzörej hangossága, amelyet általában egy 1-től 6-ig terjedő skálán osztályoznak.
- Elhelyezkedés: A mellkason belül hallható szívzörej helye, és az hova továbbítódik.
- Hang időtartama: A szívzörej időtartama a szívverés során (systole vagy diastole alatt).
- Frekvencia és hangminőség: A szívzörej hangjának frekvenciája és minősége (például magas vagy mély hang).
A szívzörej jelenlétének pontos diagnózisához és annak meghatározásához, hogy szükséges-e kezelés, mindig orvosi vizsgálatra van szükség.
Ugyanakkor egy részletesebb kivizsgálás szívbillentyű problémát is feltárhat a szívzörej hátterében, mint például:
- a stenosis
- a regurgitáció
- a prolapsus
- az atresia
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mennyire gyakori a szívzörej?
A szívzörej viszonylag gyakori jelenség, és az emberek jelentős részénél előfordulhat valamilyen életkorban, de annak ellenére, hogy gyakori, nem mindig ártalmatlan. Ezért is kell időben felismeri.
Gyermekeknél
- Ártalmatlan szívzörejek: Nagyon gyakoriak gyermekeknél. A becslések szerint az egészséges gyermekek 30-50%-ánál hallható valamikor ártalmatlan szívzörej. Ezek általában nem igényelnek kezelést és idővel gyakran megszűnnek.
- Kóros szívzörejek: Kevésbé gyakoriak, de előfordulhatnak például veleszületett szívhibák miatt. Az ilyen zörejek további vizsgálatokat és kezelést igényelnek.
Felnőtteknél
- Ártalmatlan szívzörejek: A gyermekekkel összehasonlítva pont fordítva: ritkábban, de előfordulhatnak, különösen speciális helyzetekben, például terhesség alatt, amikor a vérmennyiség megnövekedése okozhat átmeneti szívzörejeket.
- Kóros szívzörejek: Gyakoribbak, mivel az idő előrehaladtával nő a kardiovaszkuláris megbetegedések, szívbillentyűk problémáinak és a szívkoszorúér-betegségnek valószínűsége.
Egyéb helyzetek
- Fizikai aktivitás: Intenzív fizikai aktivitás során a gyors véráramlás átmenetileg ártalmatlan szívzörej megjelenését okozhtaja.
- Láz vagy vérszegénység: Olyan állapotok, amelyek fokozzák a véráramlást, szintén okozhatnak átmeneti szívzörejeket.
Fontos megjegyezni
- Ártalmatlan szívzörejek: Általában nem igényelnek kezelést, de rendszeres orvosi ellenőrzés ajánlott, hogy biztosak legyünk abban, hogy nem alakul ki komolyabb probléma.
- Kóros szívzörejek: Minden esetben további orvosi vizsgálatokat igényelnek, hogy meghatározható legyen az ok és a szükséges kezelés.
Összességében a szívzörejek gyakoriak, különösen gyermekeknél, de a legtöbb esetben ártalmatlanok. Felnőtteknél a szívzörej megjelenése gyakrabban igényel orvosi kivizsgálást. Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás. Kapcsolódó cikkünk
Olyan, mint az infarktus – az angina elmúlik, de ki kell vizsgálni
A szívzörej lehetséges okai
A szívzörejt valójában a turbulens vagy rendellenes véráramlás okozza a szív billentyűin keresztül.
A szívzörej potenciális okai számos tényezőtől függhetnek, beleértve a szív szerkezetében és működésében bekövetkező eltéréseket. Íme a leggyakrabban előforduló okok, amelyek a szívzörej hátterében meghúzódhatnak. Mivel a szívzörej mögött meghúzódó okok szerteágazóak lehetnek, a világosabb áttekinthetőség érdekében csoportosítva kerülnek bemutatásra.
Ártalmatlan (Fiziológiás) Szívzörejek
- Életkori sajátosságok
- Gyermekkor: Ártalmatlan szívzörejek gyakoriak gyermekeknél, nem utalnak szívbetegségre.
- Terhesség: A terhesség alatt megnövekedett vérmennyiség átmeneti szívzörejt okozhat.
- Fiziológiai állapotok
- Fizikai aktivitás: Intenzív testmozgás fokozott véráramlást eredményezhet.
- Láz: Gyorsabb szívverést és fokozott véráramlást okozhat.
- Vérszegénység (anémia): A vérszegénység gyorsabb szívverést és fokozott véráramlást eredményezhet.
Kóros (Patológiás) Szívzörejek
- Szívbillentyűk betegségei
- Billentyű szűkülete (stenosis): Ha a szívbillentyűk nem nyílnak megfelelően, az akadályozza a vér áramlását.
- Billentyű elégtelensége (insufficiencia): Ha a szívbillentyűk nem zárnak megfelelően, a vér visszaáramlik abba az üregbe, ahonnan érkezett, és ez egyrészt szívzörej megjelenésével jár, másrészt pedig nem lesz megfelelő a test vérellátása.
- Veleszületett szívhibák
- Szeptumdefektus ("lyukas szív"): A szív két oldalát elválasztó szívsövény nem intakt, nyílás található rajta, amely vér keveredését okozza.
- Fallot-tetralógia: Négy különböző szívhibából álló kombináció, amely szívzörejt okoz.
- Szívizom betegségei
Kardiomiopátia: A szívizom betegsége, amely megváltoztatja a szív működését és szívzörej kialakulásával járhat.
- Fertőzések és gyulladások
- Endokarditisz: A szív belső rétegének fertőzése, amely károsíthatja a szívbillentyűket és így szívzörejt okozhat.
- Érrendszeri problémák
- Aorta disszekció: Az aorta falának rétegei között bekövetkező repedés, amely szívzörej megjelenésével jár. Ezt az állapotot mindenképp időben fel kell ismerni, mert halálos kimenetellel fenyeget.
- Egyéb szívbillentyű problémák
- Mitralis prolapsus: A mitrális billentyű egyik vagy mindkét vitorlájának előredomborodása a bal pitvarba, amely regurgitációt és szívzörejt eredményezhet.
Szisztémás vagy Anyagcsere Betegségek
- Endokrin rendellenességek
- Hyperthyreosis: A pajzsmirigy túlműködése növelheti a szívverést és szívzörejt okozhat.
- Keringési rendellenességek
- Magas vérnyomás (hipertónia): A tartósan magas vérnyomás megterhelheti a szívet és szívzörejt idézhet elő.
Egyéb Okok
- Műbillentyűk
- Műbillentyűk: Az implantált műbillentyűk is okozhatnak szívzörejeket.
Mik a szívzörej tünetei?
A szívzörej önmagában gyakran nem jár kifejezett tünetekkel, különösen akkor, ha ártalmatlan. Azonban ha a szívzörej kóros, akkor a mögöttes szívprobléma okozhat tüneteket. Ezek a tünetek a következők lehetnek:
- Légszomj: Nehézlégzés vagy légszomj terhelésre vagy nyugalomban.
- Fáradtság: Szokatlan mértékű fáradtság vagy gyengeség, különösen fizikai aktivitás után.
- Mellkasi fájdalom: Fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban.
- Szédülés vagy ájulás: Szédülés vagy eszméletvesztés, különösen fizikai megterhelés során.
- Gyors vagy szabálytalan szívverés: Palpitációk, vagy az érzés, hogy a szív gyorsan vagy szabálytalanul ver.
- Ödéma: Duzzanat a lábakban, bokákban, hasban vagy a nyaki vénák teltsége.
- Kékes bőrszín: Cianózis, különösen az ajkak, körmök vagy bőr kékes elszíneződése, ami az oxigénhiányra utal.
- Gyenge pulzus: Gyenge vagy alig tapintható pulzus, ami a vérkeringés problémájára utalhat.
A szívzörej típusai
A szívzörejek típusai a szívciklus különböző fázisai szerint osztályozhatók:
Szisztolés szívzörej
A szisztolés szívzörej a szívizom összehúzódása, azaz a szisztolé alatt hallható. Ez a típusú szívzörej jellemzően akkor keletkezik, amikor a vér áthalad a kamrákon és a nagy artériákon.
Diasztolés szívzörej
A diasztolés szívzörej a szívizom ellazulása, azaz a diasztolé alatt fordul elő. A diasztolés szívzörej gyakran a szívbillentyűk elégtelen nyílása vagy szűkülete miatt alakul ki, és nagyobb valószínűséggel jelez szívbetegséget.
Folyamatos szívzörej
A folyamatos szívzörej a szívizom összehúzódása és ellazulása során egyaránt hallható. Ez a fajta szívzörej folyamatosan, a teljes szívverés ciklusa alatt jelen van, és gyakran súlyosabb szívproblémákra utal.
Bár a diasztolés és a folyamatos szívzörej nagyobb valószínűséggel kapcsolódik szívbetegségekhez, minden típusú szívzörejt alaposan értékelni kell. A szívzörej jellege, időzítése és hangminősége fontos diagnosztikai információkat nyújthat az esetleges szívproblémák felismeréséhez és kezeléséhez.
Hogyan diagnosztizálható a szívzörej?
A szívzörej diagnosztizálása során a szakorvos figyelmesen hallgatja meg a beteg szívét, hogy azonosítsa az esetleges abnormális hangokat. A pontos típus meghatározásához azonban szükség lehet további vizsgálatokra is, mint például az EKG és szívultrahang. Ritkább esetekben katéteres vizsgálatra is szükség lehet, különösen ha valamilyen szívbetegség gyanúja merül fel.
A szívzörej kezelése
A szívzörej kezelése attól függ, hogy mi a kiváltó ok. Általában két típusra osztható:
-
Ártalmatlan (fiziológiás) szívzörejek: Ahogyan már korábban is említettük, a szívzörej ezen típusai általában nem igényelnek speciális kezelést, mert nem okoznak egészségügyi problémát.
-
Kóros (patológiás) szívzörejek: Ezek hátterében általában valamilyen szívbetegség vagy rendellenesség áll. A kezelés módja a kiváltó októl függ:
-
Gyógyszeres kezelés: Ha a szívzörej hátterében szívritmuszavar vagy más szívprobléma áll, gyógyszerek, például béta-blokkolók vagy szívritmus-szabályozók adhatók.
-
Sebészeti beavatkozás: Bizonyos esetekben, például súlyos szívbillentyű-rendellenesség vagy más strukturális probléma esetén, sebészeti korrekcióra lehet szükség.
-
Szívkatéterezés vagy intervenciós eljárások: Ezek akkor szükségesek, ha például szívhibák, billentyűszűkületek vagy más komolyabb szívproblémák kerülnek diagnosztizálásra.
-
A kezelést mindig az oki diagnózis alapján és a szakorvossal való konzultáció után kell megkezdeni. Fontos, hogy minden esetben egyénre szabott terápiát alkalmazzanak a szívzörej terápiájára.
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
