A szívtágulat (orvosi nevén dilatatív kardiomiopátia, vagyis DCM) egy olyan szívbetegség, amely a szívizom tágulásával és gyengülésével jár. Ez a kóros állapot hosszú távon képes befolyásolni a szív pumpafunkcióját és számos súlyos következménnyel járhat.

Mi a szívtágulat? 

A szívtágulat patológiája 

A szívtágulat okai 

A szívtágulat tünetei 

A szívtágulat diagnózisa 

A szívtágulat kezelése 

A szívtágulat szövődményei 

Mi a szívtágulat?

A szívtágulat olyan szívizombetegség, amelynek során a szív kamrái kitágulnak és elveszítik szokásos kontrakciós képességüket.

A szívtágulat definíciója során hangsúlyozni kell, hogy ez egy krónikus, progresszív szívizom-betegség, amelyben a szív kamrái (általában a bal kamra) kitágulnak és elvesztik a normális kontrakciós képességüket. Ennek következtében a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, ami hosszú távon számos szövődményhez vezethet. Ez a betegség az egyik leggyakoribb oka a szívelégtelenség kialakulásának.

A szívizom normális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő összehúzódás és ellazulás, amit a szívkamrák harmonikus munkája eredményez. A szívtágulat esetében azonban a szívizomszövet meggyengül és megnyúlik, ami miatt a szív a megnövekedett terhelés hatására egyre jobban kitágul. Ez a folyamat romboló hatással van a szívizom szerkezetére és funkciójára.

Fontos megérteni, hogy a szívtágulat lehet veleszületett (genetikai eredetű) vagy szerzett, azaz külső tényezők, például vírusfertőzések, autoimmun reakciók, gyulladások vagy egyéb ismeretlen okok is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A szívtágulat definíciója emellett hangsúlyozza a betegség krónikus jellegét, amely azt jelenti, hogy hosszú távú kezelést és gondozást igényel. A diagnózis és kezelés korai szakaszában történő beavatkozás kulcsfontosságú annak érdekében, hogy csökkentsük a szövődmények kialakulásának kockázatát, valamint javítsuk a betegek életminőségét és prognózisát.

Kapcsolódó cikkünk

Gyakran fiatal korban jelentkeznek a szívritmuszavarok

Gyakran fiatal korban jelentkeznek a szívritmuszavarok

Életünk során mindannyiunknál előfordulhatnak ritmuszavarok, és meglepő módon ezek fiatalkorban is meglehetősen gyakoriak. A ritmuszavarok leggyakrabban normál ütem feletti (extra) ütések. Az önmagukban álló, ritkán jelentkező extra ütéseket néha meg sem érezzük.  A változatos panaszokról és ritkábban előforduló szívritmuszavarok észlelésére szolgáló, akár 7 napos Holter EKG monitorozásról beszélt dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

A szívtágulat patológiája 

Szívtágulat során a szívizomsejtek károsodnak és elhalnak, ami a szívizom rugalmasságának elvesztését okozza. Ennek eredményeképpen a szív megpróbálja kompenzálni a gyengülő pumpafunkciót, amihez a kamrák kitágulnak. Az érintett kamrák nem képesek hatékonyan összehúzódni és vérpumpálással ellátni a szervezetet, ami számos súlyos szívproblémához és szövődményhez vezethet.

A szívtágulat okai

Szívtágulat esetén számos kiváltó tényező hozzájárulhat a betegség kialakulásához és a különböző okok kombinációja is szerepet játszhat. Az okok összetett jellege miatt nem mindig lehet egyértelműen azonosítani, hogy mi a szívtágulat kiváltója egy adott egyénben. Az okok között megkülönböztethetünk veleszületett (genetikai) és szerzett tényezőket.

  • Genetikai hajlam: A genetikai öröklődés fontos szerepet játszik a szívtágulat kialakulásában. A betegség genetikai formái öröklődhetnek családokban és különböző génmutációk kapcsolhatók össze a szívtágulat kialakulásával.
  • Szerzett tényezők:
    • Vírusfertőzések: Bizonyos vírusok, például a Coxsackie vírus, enterovírusok vagy citomegalovírus fertőzései szerepet játszhatnak a szívizom gyulladásában, ami hozzájárulhat a szívtágulat kialakulásához.
    • Autoimmun betegségek: Az immunrendszer túlzott reakciója a saját sejtek ellen autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, amelyek a szívizmot is érinthetik, ami szívtágulat kialakulását eredményezheti.
    • Alkohol és drogfogyasztás: Hosszú távú alkohol- vagy drogfogyasztás is károsíthatja a szívizmot, elősegítve a szívtágulat kialakulását.
    • Hormonális egyensúlyhiányok: Bizonyos hormonális rendellenességek, például pajzsmirigyproblémák vagy mellékvese rendellenességek is kapcsolatba hozhatók a szívtágulat kórképével.
    • Érrendszeri problémák: A szívizom vérellátását befolyásoló érrendszeri problémák szintén kiválthatják a szívtágulat kialakulását.

Fontos megjegyezni, hogy egyes esetekben a szívtágulat kialakulásának pontos oka nem mindig azonosítható, és ismeretlen etiológiájú esetek is előfordulnak. A személyes egészségi állapot és életmód szintén szerepet játszhat a betegség kialakulásában, és a kiváltó tényezők egyedi kombinációja befolyásolhatja a betegség klinikai lefolyását és súlyosságát.

A szívtágulat tünetei

Szívtágulat esetén a tünetek sokfélék és változatosak lehetnek, mivel a betegség közvetlen hatással van a szívizom működésére és a szervezet számos más részére is. A tünetek súlyossága egyéntől egyénig változhat, és a betegség előrehaladtával fokozódhat. Fontos kiemelni, hogy a szívtágulat tünetei idővel kialakulnak, és a betegség kezdeti stádiumaiban lehet, hogy egyáltalán nincsenek tünetek.

  • Fáradtság és kimerültség: A szívizom gyengülése miatt a szív kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, ezért a szervezet szövetei kevesebb oxigént és tápanyagot kapnak. Ezért a szívtágulat fáradtságot és kimerültséget eredményezhet még egyszerű, mindennapi tevékenységek során is.
  • Nehézlégzés: A szívizom gyengülése miatt a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a test különböző részeibe. Ennek következtében a tüdőben pangás alakulhat ki, ami a szívtágulat jellemző tünetét, nehézlégzést okozhat, különösen fizikai aktivitás során vagy fekvő helyzetben.
  • Lábduzzanat: A pangó vér miatt a folyadék felhalmozódhat a lábakban és a bokákban, ami duzzanatot eredményez.
  • Szapora pulzus: A szív gyengülése miatt a szervezet kompenzációs mechanizmusokat indíthat el, amelyek közé tartozik a szívverés fokozódása. Ennek eredményeként szívtágulat fennállásakor a pulzus szapora lehet.
  • Mellkasi fájdalom: A betegek tapasztalhatnak mellkasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést, ami a szívizom károsodása miatt alakulhat ki.
  • Szédülés és tudatzavar: A szív elégtelen pumpafunkciója miatt a vérnyomás ingadozhat, ami szédülést és akár eszméletvesztést is okozhat.

A fent említett tünetek lehetnek általánosak, de a szívtágulat tünetei változatosak lehetnek és más szívbetegségekkel is összetéveszthetők. A pontos diagnózis érdekében szükség van szakorvosi vizsgálatokra, beleértve az elektrokardiogramot (EKG), echokardiogramot és más speciális képalkotó vizsgálatokat. A tünetek korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a betegség súlyos következményeinek elkerülése és a beteg életminőségének javítása szempontjából.

A szívtágulat diagnózisa

A szívtágulat (DCM) diagnózisa komplex folyamat, amely számos klinikai és instrumentális vizsgálatot foglal magában. A diagnózis célja a szívizom állapotának, méretének és funkciójának pontos megállapítása.

  • Kórtörténet és fizikai vizsgálat: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget a tünetekről, azok időtartamáról, súlyosságáról és életmódbeli tényezőkről. A fizikai vizsgálat során az orvos figyel a szívverés szabályszerűségére, hallgatja a szívhangokat, és észleli a lehető duzzanatokat vagy egyéb kóros jeleket.
  • Elektrokardiogram (EKG): Az EKG egy olyan eljárás, amely a szív elektromos aktivitását rögzíti. Az EKG eredményei segíthetnek az esetleges ritmuszavarok vagy egyéb elektromos rendellenességek azonosításában.
  • Echokardiogram: Az echokardiogram egy ultrahangos vizsgálat, amely segítségével részletes képet kaphatunk a szív méretéről, alakjáról és pumpafunkciójáról. Ez a vizsgálat fontos a szívtágulat diagnózisában, mivel lehetővé teszi a szív kamráinak tágulásának és a szívizom állapotának értékelését.
  • Szívkatéterezés: Egy invazív eljárás, amely során egy vékony katétert vezetnek be egy artérián keresztül a szívbe. Ez lehetővé teszi a szív kamráinak közvetlen nyomásmérését és egyéb részletes információk gyűjtését a szív állapotáról.
  • Képalkotó vizsgálatok: CT-vizsgálat vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) alkalmazása esetleges további részletek és információk nyerése érdekében a szív állapotáról és szerkezetéről.
  • Laboratóriumi vizsgálatok: Vérkép és egyéb laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek az esetleges kiváltó tényezők, például fertőzések vagy hormonális problémák azonosításában.

A fent említett vizsgálatok kombinációja segít az orvosnak pontosabb képet alkotni a beteg szívbetegségéről. A diagnózis alapján a kezelési tervet egyénre szabottan alakítják ki, és fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés annak érdekében, hogy nyomon kövessék a betegség lefolyását és szükség esetén módosítsák a terápiát. A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a szívtágulat súlyosabb szövődményeinek elkerülése és a beteg életminőségének javítása szempontjából.

A szívtágulat kezelése

A szívtágulat kezelése sokrétű és általában a tünetek enyhítésére, a szívizom működésének javítására és a szövődmények minimalizálására összpontosul. A kezelés célja az életminőség javítása és a beteg életkilátásainak növelése.

Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a szívtágulat kezelési lehetőségei:

Gyógyszeres kezelés:

  • ACE-gátlók és ARB-k (angiotenzin konvertáló enzim-gátlók és angiotenzin receptor blokkolók): Ezek a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a vérnyomást és csökkentik a szívizom terhelését.
  • Beta blokkolók: Csökkentik a szívverés sebességét és csökkentik a szívizom terhelését.
  • Diuretikumok: Segítenek a felesleges folyadék eltávolításában és enyhítik a duzzanatokat.
  • Antiarrhythmikumok: Segítenek normalizálni a szívritmust és megelőzni a szívritmuszavarokat.
  • Véralvadásgátlók: A szívtágulat esetén fokozott a vérrögképzés kockázata, ezért az antikoagulánsokat alkalmazzák a vérrögképződés megelőzésére. 

Beültethető eszközök:

  • Beültethető kardioverter defibrillátor (ICD): Ezek az eszközök segítenek megelőzni a hirtelen szívhalált, különösen azoknál, akiknél magas a kamrai szívritmuszavar kockázata.
  • Pacemaker: Szükség esetén a pacemaker beültetése segíthet stabilizálni a szívritmust.

Életmódbeli változtatások:

  • Dietetikai módosítások: Alacsony só- és alacsony zsírtartalmú étrend ajánlott.
  • Fizikai aktivitás: A szakorvos által ajánlott szintű testmozgás támogathatja a szív- és érrendszer egészségét.

Szívátültetés: A legsúlyosabb esetekben, amikor a gyógyszeres és egyéb kezelések nem hatékonyak, a szívátültetés lehet az utolsó lehetőség.

A kezelés egyénre szabott, és az orvosoknak figyelembe kell venniük a beteg egyedi klinikai jellemzőit és tüneteit. A rendszeres orvosi ellenőrzések és az orvos által előírt gyógyszerek szedése kulcsfontosságú a betegség megfelelő kezelésében és a szövődmények minimalizálásában. A betegeknek fontos szerepet kell játszaniuk saját egészségük kezelésében, például a gyógyszerek szabályos szedése, az egészséges életmód kialakítása és az orvos utasításainak követése révén.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A szívtágulat szövődményei

A szívtágulat számos súlyos komplikációt eredményezhet, beleértve a szívelégtelenséget, ritmuszavarokat, vérrögképződést és hirtelen szívhalált. A megfelelő kezelés és a rendszeres orvosi ellenőrzések azonban segíthetnek csökkenteni ezeknek a komplikációknak a kockázatát.

A szívtágulat diagnózisa és kezelése lehetséges a KardioKözpontban!

Módosítás: 2024.02.02 19:30