A szívritmuszavar szabálytalan szívritmust jelent. Életünk során többször is átélhetünk kisebb ritmuszavarokat, például normál ütem feletti dobbanásokat, melyeket sokszor meg sem érzünk. Más típusú szívritmuszavar azonban akár életveszélyes is lehet vagy hosszútávon szívelégtelenséghez vezethet. Éppen ezért minden esetben szükség van a szívritmuszavar kivizsgálására.
Tartalom
Mit jelent a szívritmuszavar?
Milyen tünetekkel jellemezhető a szívritmuszavar?
Mik lehetnek a szívritmuszavar okai?
Hogyan csoportosíthatóak a szívritmuszavar típusai?
Hogyan vizsgálható ki a szívritmuszavar?
Milyen módokon kezelhető a szívritmuszavar?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardiológiai Központban
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- 24 órás és 7 napos Holter EKG
- endokrinológiai kivizsgálás
- gyógyszeres kezelés
- szívultrahang vizsgálat
- laborvizsgálat
- pajzsmirigy ultrahang vizsgálat
- pszichológus
- szívritmus-szabályzó mozgásterápia
Mit jelent a szívritmuszavar?
A szívritmuszavar, vagy orvosi nevén aritmia szabálytalan vagy rendellenes szívverést jelent. Alapvetően az emberi szív egy állandó ritmusban ver, körülbelül 70/perces frekvenciával. A szívverés szigorú szabályozás alatt áll, amit elektromos impulzusok irányítanak. Az elektromos impulzusok kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó, ami irányítja a szív négy üregének koordinált, összehangolt működését. Az szívünk ugyanis szívó és pumpáló funkciót is el tud látni, amiknek összehangolt működésére van szükség a vér összegyűjtésében és továbbításában. Ez teszi lehetővé, hogy szívünk a tüdőbe és a testünkbe is folyamatosan megfelelő mennyiségű vért juttathasson, és hogy biztosítva legyen az állandó keringés.
A szívritmus 70/perces normálértéke egy nyugalmi értéket jelent, a valóságban folyamatosan változik ez a szám a test megterhelésétől és a szükségletektől függően. Testmozgás hatására például gyorsul a szívverésünk, mert több vért kell juttatni mozgás közben az izmokhoz, mint nyugalmi állapotban. A stressz, betegségek, érzelmi megterhelés és a hormonok is mind-mind hatással vannak a szívritmusra és megváltoztathatják. Ez a változás azonban normálisnak tekinthető egy egészséges tartományon belül (60-100/perc), illetve hogyha a szívritmus a szervezet fiziológiás válaszreakciójaként tér el. A szívritmuszavar ezzel szemben egy rendellenes elváltozást, betegséget jelent. Azt jelenti, hogy a szív ritmusában zavar keletkezik: lelassul, gyorsul vagy éppen szabálytalanul ver. Mindez rontja a szív funkcióját, vagyis a vér hatékony kipumpálását és eljuttatását a test különböző pontjaira. Ebben rejlik a szívritmuszavar veszélye is. Sejtjeinknek folyamatosan friss vérellátásra van szükségük. A friss vér biztosítja számukra az oxigént, a tápanyagokat, valamint az állandó keringés teszi lehetővé a salakanyagok eltávolítását is. Az állandó és hatékony keringés nélkül tehát egyszerűen nem tudunk élni. A különböző szövetek különböző mértékben érzékenyek ennek hiányára, az agyszövet például csak perceket bír ki friss oxigénellátás nélkül. Éppen ezért a szívritmuszavar gyakori tünete az eszméletvesztés. A szívritmuszavar hosszútávon az izomsejteket is károsítja, ami pedig szívelégtelenséghez vezethet. Mindezek miatt a szívritmuszavar egy fontos területét képezi a kardiológiának, melyet érdemes minél hamarabb felismerni és kezelni, hogy elkerüljük az említett súlyos szövődményeket. A magas koleszterinszint következményeiről egyre többet hallani, azt azonban kevesebben tudják, hogy ez a szint életkoronként, testsúly és nem szerint is különböző lehet. Mivel a szervezet idővel mindenképpen több koleszterint termel, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy 20 éves kor felett legalább ötévente érdemes ellenőriztetni azt.Kapcsolódó cikkünk
Mennyi a megfelelő koleszterinszint az egyes korosztályokban?
Milyen tünetekkel jellemezhető a szívritmuszavar?
A legtöbb esetben a szívritmuszavar nem okoz semmilyen tünetet vagy panaszt. Gyakori, hogy a szívritmuszavar a rutin vizsgálatok során, véletlenszerűen kerül felismerésre például az EKG elemzés során. Más esetekben azonban tünetekkel is járhat a szívritmuszavar. A szívritmuszavar gyakori, felnőttek körében általában ártalmatlan típusa az extrasystole. Ez extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, ami legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Pácienseink közül is biztosan sokan átéltek már ilyen érzést, ami felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást, de akár a koffein hatása is. Ezzel szemben mielőbb kardiológushoz kell fordulni a szívritmuszavar jellegzetes tünetei esetén! A szívritmuszavar erős, szívinfarktushoz hasonló tünetekkel is jelentkezhet, melyek esetén nincs idő a késedelemre. A szívritmuszavar tünetei lehetnek az alábbiak:
- mellkasi fájdalom
- mellkasi remegés
- légszomj
- szapora szívverés
- lassú szívverés
- izzadás
- idegesség
- gyengeség
- szédülés, esetenként ájulás
Mik lehetnek a szívritmuszavar okai?
A szívritmuszavar hátterében sok minden állhat, hiszen testünk több rendszere is hatással van a szívritmusra. A kiváltó okok között vannak olyanok, amik állandóan fennállnak, míg mások átmenetiek és átmeneti szívritmuszavar jöhet létre miattuk. Gyakran szívbetegségek állnak a szívritmuszavar hátterében, például szívizomgyulladás, szívbillentyű probléma vagy koszorúér-betegség. Ezek a kórképek ugyanis megváltoztathatják a szív elektromos működését, illetve ronthatják a pumpa funkciót. Az elektrolitok felborulása szintén gyakori ok a szívritmuszavar hátterében. Ezért is fontos a kardiológiai kivizsgálás során a vér kálium, nátrium és magnézium szintjének az ellenőrzése. Fertőzések, erős érzelmek, stressz vagy meglepetés hatására is kialakulhat szívritmuszavar. Emellett a hormonszint változások és bizonyos gyógyszerek (például az antidepresszánsok vagy vérnyomás csökkentők) mellékhatásaként is felléphet szívritmuszavar. A szívritmuszavar leggyakoribb kockázati tényezői közé tartoznak az alábbiak:
- 60 évnél magasabb életkor
- cukorbetegség
- egyéb szívpanaszok és a magas vérnyomás
- pajzsmirigybetegség
- krónikus tüdőbetegség
- alvási apnoé
- mértéktelen alkoholfogyasztás
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan csoportosíthatóak a szívritmuszavar típusai?
A szívritmuszavar többféle formában is megnyilvánulhat. A szív különböző részeiről indulhatnak ki ritmuszavarok, amik érinthetik az ingerképző rendszert (például a szinuszcsomót) vagy az ingerületvezető rendszert is. Egy egészséges szívben az elektromos impulzusok pontos, meghatározott útvonalakon keresztül haladnak. Ha megszakad, eltér az egyik útvonal vagy pedig megszűnik a ritmusos impulzus generálás, létrejönnek a ritmuszavarok. A szívritmuszavar kiindulhat a szinuszcsomóból, a kamrákból (a szív alsó üregeiből) vagy pedig a pitvarokból (a felső üregekből). A szívritmuszavar egyes típusai ártalmatlanok, és nem igényelnek kezelést. Más esetekben azonban fennáll a szívmegállás veszélye is, és azonnali kezelésre lehet szükség. A szívritmuszavarokat általában keletkezési helyük, valamint jellegük alapján csoportosítjuk. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján pedig tachycardiáról (gyorsult szívverés), bradycardiáról (lassult szívverés) vagy extrasystole-ről (extra szívdobbanásról) beszélhetünk. Ezek szerint elkülöníthetőek a szívritmuszavar alábbi típusai:
- Szupraventrikuláris szívritmuszavar: A pitvarban kezdődő szívritmuszavar típusok tartoznak ide, vagyis a:
- Pitvarfibrilláció
- Pitvarremegés
- Pitvari tachycardia
- Atrioventrikuláris csomó reentry tachycardia (AVNRT)
- Atrioventrikuláris reeentry tachycardia
- Paroxizmális szupraventrikuláris tachikardia (PSVT)
- Wolff-Parkinson-White szindróma
- Ventrikuláris (kamrai) szívritmuszavar: A kamrai eredetű szívritmuszavarok sorolhatóak ide, melyek gyakran azonnali kezelésre szorulnak:
- Kamrafibrilláció
- Kamrai tachycardia
- Korai kamrai ütések (PVC)
- Torsades de pointes
- Bradyarrhythmiák: Lassú szívritmusok, amelyeket a szív elektromos vezetési rendszerének betegségei okozhatnak, szinusz csomó (sick sinus szindróma) vagy az elvezető pályák zavara (szívblokk).
- Öröklött szívritmuszavar: A szívritmuszavar további csoportját jelnethetik az öröklött, genetikailag meghatározott ritmuszavarok. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
- Brugada-szindróma
- Katekolaminerg polimorf kamrai tachikardia (CPVT)
- Hosszú QT-szindróma
Hogyan vizsgálható ki a szívritmuszavar?
Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni, hiszen szívritmuszavar esetén életmentő lehet a korai diagnózis! Nemcsak a szívritmuszavar jelenthet ugyanis veszélyt, hanem a szívritmuszavar elmúltával annak szövődményei is. Pitvarfibrilláció hatására például a pangó vér miatt vérrögök keletkezhetnek, amik a keringéssel az agyba jutva stroke-ot okozhatnak. Mindez azonban elkerülhető a korai felismeréssel, mert az anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződése.
Szabálytalan szívverés esetén a kivizsgálásnak a legsúlyosabb és leggyakoribb okok kizárásával kell indulnia, és haladnia a kevésbé veszélyes, kevésbé gyakori okok felé. Számos műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, melyekkel gyorsan és pontos diagnózishoz juthatunk. Az egyik ilyen legfontosabb eszköz a szívritmuszavar kivizsgálásában a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Az EKG képet ad a szív ingerületvezetéséről. Megtudhatjuk belőle, hogy megfelelő helyen és megfelelő ritmusban keletkezik-e az ingerület, valamint, hogy az elektromos ingerület vezetése a szabályos úton halad-e vagy esetleg kitérőkkel vagy hosszabb, rövidebb ideig. Központunkban elérhető vezeték nélküli Holter vizsgálat is, mellyel akár 7 napos monitorozásra is lehetőség van.
Az EKG vizsgálatról bővebben itt olvashat>>
A szívritmuszavar mögött, illetve azzal egyidőben előfordulhat billentyű hiba vagy a szív szerkezetének eltérései. Ezeket szívultrahang vizsgálattal gyorsan és noninvazívan ki lehet kimutatni. Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang vizsgálat nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavar formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, és éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek. Szívritmuszavar megjelenését okozhatja pajzsmirigy túl- vagy éppen alulműködés, ionzavarok, és egyéb eltérések is, amik kimutatásában a laborvizsgálat segíthet. A szívritmuszavar kivizsgálása kiegészülhet egyéb vizsgálatokkal is, például – a teljesség igénye nélkül - nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahanggal, röntgennel, CT-, MR-vizsgálattal, 24 órás vérnyomásméréssel, valamint a társszakmák bevonásával.
Milyen módokon kezelhető a szívritmuszavar?
A szívritmuszavar hatékony kezeléséhez meg kell találni a kiváltó okot, és lehetőség szerint azt kezelni. A kezelés ez alapján folyhat szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, a pajzsmirigybetegség kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ion háztartásának szabályozásával, vagy az elektromos jelek átvitelének szabályozásával beültetett defibrillátor, pacemaker vagy kardioverzió segítségével. Amennyiben a szívritmuszavar mögött egyéb szívbetegség áll, úgy annak célzott kezelésével a probléma is megszűnhet. Ha a részletes kivizsgálások során nem derül fény a szívritmuszavar okára, olyan esetekben a tünetek enyhítését jelentheti a kezelés. Forduljon bátran a Kardio Központ szakembereihez a szívritmuszavar kivizsgálása érdekében! A ritmuszavar vizsgálati csomagunk az alábbiakat tartalmazza:
- szakorvosi vizit
- nagylabor vizsgálat ( benne vércukor, ionok, máj, -és vesefunkció, vérkép, vizelet, pajzsmirigy funkció)
- pajzsmirigy ultrahang
- nyugalmi EKG
- Holter EKG
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
