A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körübelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség. A kialakult súlyos egészségügyi állapot,hiszen ez már azt jelenti, hogy a beteg szíve nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni.
Tartalom
A szívelégtelenség súlyossági stádiumai
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, ezért egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé. A betegség kialakulását segíti a rendszeres huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség. Mégis a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A szívelégtelenség tünetei
Mivel szívelégtelenség során a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, így ennek tünetei változóak és többfélék lehetnek. Hiszen a visszaszorult pumpafunkció okán, a szervek és a szövetek nem kapnak megfelelő mennyiségű vért, ezáltal pedig oxigént sem.
- csökkent fizikai aktivitás
- kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
- étvágytalanság
- nehézlégzés
- hirtelen hízás
- szabálytalan szívverés
- ödéma
- folyamatos köhögés
A szívelégtelenség típusai
A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:
- Balszívfél elégtelenség
- Jobbszívfél elégtelenség
- Globális szívelégtelenség
A szívelégtelenség lefolyás alapján:
- Akut szívelégtelenség
- Krónikus szívelégtelenség
Az akut szívelégtelenség gyakran szívinfarktus vagy egyéb akut szívproblémák következtében alakul ki. Ebben az esetben a szív pumpáló funkciójának romlása hirtelen alakul ki, ami hirtelen megjelenő tüneteket is eredményez. Akut szívelégtelenség esetén azonnali orvosi ellátás szükséges!
A krónikus szívelégtelenség hosszabb idő alatt alakul ki, ennek megfelelően fokozatosan is súlyosbodik. Jellemző, hogy szintén más egyéb szív- és érrendszeri problémákat követően alakul ki. Az állapot folyamatos orvosi kontrollt és vizsgálatot igényel.
A szívelégtelenség súlyossági stádiumai
A szívelégtelenség legrégebben és legszélesebb körben használt stádiumbeosztása a New York-i Kardiológus Társaság (New York Heart Association, rövidítve NYHA) javaslata alapján az alábbiak szerint történik:
- NYHA I. osztály: ebben a stádiumban a fizikai teljesítőképesség nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést.
- NYHA II. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést, vagy szívdobogásérzést okoz.
- NYHA III. osztály: ebben a stádiumban a fizikai terhelhetőség kifejezetten korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, de már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is tüneteket okoz.
- NYHA IV. osztály: ebben a stádiumban bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen panaszok nélkül, a betegnek nyugalomban is vannak szívelégtelenségre jellemző panaszai.
A szívelégtelenség kezelése
Elsősorban már a megelőzéssel sokat tehetünk szívünkért, mint a dohányzás elhagyása vagy a mozgás. Amennyiben még is szívelégtelenség kerül megállapításra úgy azt a következőképp lehetséges kezelni.
Életmódváltás
Még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt szükség van alapvető változtatásokra ahhoz, hogy szívünk aktuális egészségét megőrizhessük, állapotunk ne romoljon. Sok esetben már egy átfogó életmód program megoldást nyújt a szívelégtelenség kezelésére.
- heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
- legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
- egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás
A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)
Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk (szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.
Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. A diéta alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.
A mediterrán diéta követői csökkentik a telített zsírok bevitelét, miközben növelik az omega-3 zsírsavak fogyasztását, köszönhetően a tengeri halak, olajos magvak rendszeres alkalmazásának. Jelentős mennyiségű rosthoz juttatják a szervezetüket a teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek étrendbe illesztésének köszönhetően. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés alapja az életmódváltás. Ezt kiegészítve írja fel az orvos a szükséges gyógyszereket, hogy ezzel is segítse az életmód váltást és minél gyorsabban tudja javítani a kívánt eredményeket. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő táplálkozást és mozgást!
Sajnos a szívelégtelenség – krónikus volta miatt – élethosszig tartó kezelést igényel.
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
Kapcsolódó cikkünk
Állítsa fel a szívbetegség-családfáját!
A szív-érrendszeri betegségekre való hajlam bizonyos mértékig öröklődik, de sokszor hangoztatott figyelmeztetés, hogy a hajlam még nem maga a szívbetegség, ennek kifejlődését az életmódunk jelentősen befolyásolja. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa mindemellett arra figyelmeztet, hogy tisztában kell lennünk azzal, mit örököltünk a felmenőinktől.
