A pitvari sövényhiány a szív felső kamráit, a pitvarokat elválasztó falon kialakult lyukat jelenti. A pitvari sövényhiány következtében közlekedhet egymással az oxigéndús és oxigénszegény vér. A pitvari sövényhiány egy veleszületett fejlődési rendellenesség, a harmadik leggyakoribb szívfejlődési hiba. A pitvari sövényhiány méretétől függően különböző tüneteket okozhat. A kisebb pitvari sövényhiány tünetmentes lehet, és sok esetben csecsemő- vagy kora gyermekkorban be is záródik. A nagyobb méretű pitvari sövényhiány azonban jelentősen befolyásolhatja a beteg életminőségét, károsítva a szívet és a tüdőt.
Mit jelent a pitvari sövényhiány?
Hogyan alakul ki a pitvari sövényhiány a szív fejlődése során?
Milyen típusai vannak a pitvari sövényhiánynak?
Milyen tünetekkel jelentkezik a pitvari sövényhiány?
Milyen szövődményeket okozhat a pitvari sövényhiány?
Hogyan vizsgálható ki a pitvari sövényhiány?
Hogyan kezelhető a pitvari sövényhiány?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A pitvari sövényhiánnyal kapcsolatos szolgáltatásaink a Kardio Központban
- Szakorvosi konzultáció, gondozás
- Laborvizsgálatok
- Kardiológiai kivizsgálás
- EKG vizsgálat
- Szívultrahang
- Terheléses EKG
- Gyógyszeres kezelés
- Stent beültetés
- Gyakorlati dietetikai csoportos foglalkozás
- Autogén tréning
- Közösségi élet
Mit jelent a pitvari sövényhiány?
A pitvari sövényhiány a harmadik leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség, évente 150 új eset fordul elő Magyarországon. A pitvari sövényhiány egy olyan szívfejlődési rendellenesség, amely a pitvarok falában lévő sövény hibás kialakulását jelenti. A pitvarok a szív felső kamráit alkotják, és az üregek közötti sövénynek fontos szerepük van a szív normális működésében. A jobb pitvarba ömlik a testből érkező oxigénszegény vér, ahonnan a jobb kamrába, majd a tüdőbe kerül. A bal pitvar feladata, hogy továbbítsa a tüdő felől érkező oxigéndús vért a bal kamrába, ahonnan bejárja majd ez egész testet a vér, mielőtt visszajut ismét a jobb pitvarba. Ez a véráramlás normális menete, melyben a pitvarok és a kamrák közötti sövénynek rendkívül fontos szerepe van, hogy megakadályozza az oxigénszegény és az oxigéndús vér keveredését. Ha fennáll a kamrai vagy pitvari sövényhiány, a vér keveredhet, aminek következtében oxigénszegény vér juthat a szervekhez, rontva azok működését; valamint a tüdő terhelése is fokozódhat. A nagy pitvari sövényhiány miatt a vér túlságosan kitöltheti a tüdőt, és túlterhelheti a szív jobb oldalát. Ha nem kezelik, a szív jobb oldala végül megnő és gyengül. A tüdő artériáinak vérnyomása is fokozódhat, ami pulmonális hipertóniához vezethet.
A pitvarok közötti sövény szerepe tehát létfontosságú az élethez. A kisméretű (kb. 3 mm alatti) pitvari sövényhiány gyakran magától záródik. A közepes vagy nagyobb méretű (8 mm feletti) pitvari sövényhiány sebészi úton történő zárása viszont javasolt, még akkor is, ha azok nem okoznak tüneteket. Ez segíthet megelőzni a későbbi problémákat vagy szövődményeket.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan alakul ki a pitvari sövényhiány a szív fejlődése során?
A pitvari sövényhiány kialakulásának pontos oka nem egyértelmű. A pitvari sövényhiány olyan szerkezeti probléma, amely a szív fejlődése során jelentkezik, amikor a baba még az anyaméhben van. A fejlődési rendellenességek, genetikai mutációk vagy terhesség alatti környezeti tényezők (például bizonyos gyógyszerek szedése, dohányzás vagy alkohol fogyasztás) mind hozzájárulhatnak a pitvari sövényhiány kialakulásához.
A pitvarokat elválasztó sövény több membránból (izmos vagy hártyás lemez) fejlődik ki a szív érése során. A magzati korban a pitvarok között van egy rés, az úgynevezett foramen ovale, amin keresztül keveredik a jobb és a bal pitvar között a vér. Megszületve azonban az első levegővétel és a nyomásváltozások hatására ez a rés záródik. Amennyiben mégsem, úgy kialakul a pitvari sövényhiány. A pitvari sövényhiány leggyakoribb esete ezen rés nyitva maradása, ami egy kisméretű pitvari sövényhiány, és az esetek döntő többségében nem okoz tüneteket. Előfordulhat azonban, hogy a pitvarokat elválasztó membránok fúziója marad el a szívfejlődése során, amelyek nagyobb méretű pitvari sövényhiány kialakulását eredményezhetik, vagy akár a kamrákat elválasztó sövény hiányával is társulhat.
Milyen típusai vannak a pitvari sövényhiánynak?
A pitvari sövényhiány négy fő típusai ismert, attól függően, hogy hol van a lyuk:
- Ostium primum defektus: Ebben az esetben a pitvari sövényhiány a pitvar alsó részén alakul ki. Down-szindrómások között gyakoribb ez a fajta pitvari sövényhiány.
- Ostium secundum defektus: Ez a pitvari sövényhiány leggyakoribb típusa. Ebben az esetben a lyuk a sövény középső területén található.
- Sinus venosus defektus: Ennél a típusnál a lyuk a sövény felső részén alakul ki, és ritkábban történik spontán záródás, mint a többi típusnál.
- Sinus coronaria defektus: A pitvari sövényhiány legritkább típusában a lyuk a bal pitvart a koszorúér-szinusztól elválasztó falban alakul ki.
Milyen tünetekkel jelentkezik a pitvari sövényhiány?
A pitvari sövényhiány tünetei változatosak lehetnek, és a pitvari sövényhiány méretétől függően egyénenként különbözőek lehetnek. A pitvari sövényhiány néhány általános tünete közé tartozik a szédülés, a légszomj, a gyengeség, a szívdobogás érzés és a mellkasi fájdalom. Emellett a fizikai terhelés hatására fokozódó tünetek is jellemzőek lehetnek, valamint a duzzanat a lábakban, lábfejekben vagy a hasban. A súlyos, nagy méretű pitvari sövényhiány gyakran a gyermek születése előtt vagy röviddel azután felismerésre kerül.
Milyen szövődményeket okozhat a pitvari sövényhiány?
A kisméretű, ostium secundum típusú pitvari sövényhiány gyakran tünetmentes és szövődmények is csak ritkán fordulnak elő. Egy kis pitvari sövényhiány nem ad okot aggodalomra, és gyakran csecsemőkorban záródik is. A legveszélyesebb szövődmény, ami ezt a típust jellemzi a paradox embolizáció. Ennek lényege, hogy az alsó végtagi mélyvénás trombózis a jobb pitvarból a pitvari sövényhiány miatt a bal pitvarba juthat és infarktust okozhat például az agyban.
A nagyobb méretű pitvari sövényhiány a következő szövődményekhez vezethet:
- Jobb oldali szívelégtelenség
- Szabálytalan szívverés (aritmiák)
- Szélütés
- Korai halál
- Magas vérnyomás a tüdőartériákban (pulmonális hipertónia)
A pulmonális hipertónia a nyomásviszonyok és a véráramlás megfordulása miatt (Eisenmenger-szindróma) maradandó tüdőkárosodást okozhat. A pitvari sövényhiány kezelése segíti a fent felsorolt szövődmények megelőzését és kezelését. A vizes, dagadt, ödémás láb jelensége mögött több ok is meghúzódhat, így mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a pontos diagnózisért. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont specialistája az egyik lehetséges okra, a szívelégtelenségre és az ödéma kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Dagad, ödémás a lába? Íme, a megoldás!
Hogyan vizsgálható ki a pitvari sövényhiány?
A pitvari sövényhiány diagnózisa általában kardiológus szakember által végzett fizikális vizsgálatok és különböző képalkotó vizsgálatok, például echokardiográfia segítségével történik. Az orvosok célja a rendellenesség mértékének felmérése és a tünetek enyhítése. A szívhallgatózás során a bal felső parasternalis régióban systolés zörej és esetleg kettőzött második hang lehet hallható, ami utal a pitvari sövényhiány meglétére. Az echokardiogram a leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálat a pitvari sövényhiány diagnosztizálására. A mellkasröntgen a szív és a tüdő állapotát mutatja meg. Az EKG segíthet a szabálytalan szívverések (aritmiák) azonosításában, valamint láthatóak lehetnek a jobb szívfél volumenterhelési jelek. Szív MRI vagy CT vizsgálatra akkor lehet szükség, ha az echokardiográfia nem diagnosztizálta egyértelműen a pitvari sövényhiány fennállását.
Hogyan kezelhető a pitvari sövényhiány?
A pitvari sövényhiány kezelése egyénenként változhat a tünetek súlyosságától, az egyéb szívfejlődési rendellenesség meglététől és a sövényhiány méretétől függően. Sok esetben a pitvari sövényhiány magától is bezáródik gyermekkorban. Azok esetében, akiknél nem záródik be, a kis méretű pitvari sövényhiány sokszor nem igényel kezelést, viszont javasolt a rendszeres ellenőrzése kardiológus által.
A nagyobb méretű pitvari sövényhiány tüneteinek kezelése csecsemőkorban történhet gyógyszeresen. A gyógyszerek nem javítják a pitvari sövényhiányt, de segíthetnek a tünetek csökkentésében. Ide tartozhatnak a szívverést szabályozó gyógyszerek (béta-blokkolók) vagy a vérrögképződés kockázatának csökkentésére szolgáló gyógyszerek (véralvadásgátlók). Ha csecsemőkorban nem lehet gyógyszeresen befolyásolni vagy 4-7 évesen jelentős shunttel jár, a pitvari sövényhiány műtéti zárása jelentheti a végleges megoldást. A zárás történhet nyílt műtét során vagy katéteres úton. Néha a pitvari sövényhiány javítása minimálisan invazív műtét vagy robotasszisztált szívműtét során is elvégezhető. A pitvari sövényhiány zárása a szövődmények elkerülését is segíti. A pitvari sövényhiány lezárása azonban nem ajánlott, ha súlyos pulmonális hipertónia van jelen. Aki pitvari sövényhiány miatt műtéten esett át, annak rendszeres kardiológiai ellenőrzésre, echokardiográfiára és egyéb vizsgálatokra van szüksége, hogy figyelje az esetleges szövődményeket, például a ritmuszavarok, szívbillentyűproblémák, a pulmonális hipertónia és a szívelégtelenség kialakulását.
A pitvari sövényhiány kezelésében az életmód is fontos szerepet játszhat. A betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésekre, egészséges étrendre és mértékletes testmozgásra van szükségük. A dohányzás elkerülése és az egészséges testsúly fenntartása is segíthet a tünetek kezelésében és a szív egészségének megőrzésében. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
