A nyiroködéma egy olyan állapot, amikor a nyirokrendszer nem képes hatékonyan elvezetni a felesleges folyadékot a szövetekből. Ez az érintett terület - jellemzően lábak - duzzanatát okozza. Ennek kezelése fontos feladat, hiszen további problémákat is okozhat.
Tartalom
Hogyan zajlik a nyiroködéma kivizsgálása?
Mik azok a nyirokerek?
A nyirokerek a (nyirok) keringés részei, melyeknek jelentős szerepük van a szervezet folyadékháztartásában és annak működésében. A nyirokerek párhuzamosan futnak az érrendszerrel, a testben. A nyirokerek egyfajta hálózatot alkotnak. Feladatuk a szövetekből és szervekből származó felesleges folyadék és a sejtekből kiszivárgott anyagok összegyűjtése, illetve elvezetése, kivezetése a testből. Ez a folyadék maga a nyirok.
A nyirokerek végül összeolvadnak nagyobb nyirokerekbe, majd a nyirokcsomók és a vénás rendszer közötti nyirokerekbe, amelyek a nyirokcsomókban keletkezett nyirokot a véráramba juttatják vissza a szív közelébe. Ez a folyamat segít a szervezet normál folyadékháztartásának fennmaradásában.
Mit nevezünk nyiroködémának?
Nyiroködéma az az állapot, amikor a nyirokrendszer nem képes hatékonyan elvezetni a felelsleges folyadékot a szövetekből. A nyirokrendszer feladata ugyanis a testben található felesleges folyadék és anyagok eltávolítása. Ha ez a folyamat valamilyen okból megszakad vagy zavart szenved – korlátozódik -, akkor az elvezetendő folyadék nem tud távozní. Így pedig az felhalmozódik a szövetekben, ami duzzanathoz, vezethet. Ezt nevezik nyiroködémának.
A nyiroködéma elsődlegesen az alsó végtagokban jelentkezik, de súlyosabb esetekben előfordulhat más testrészekben is. Az okok különbözőek lehetnek:
- nyirokerek károsodása
- nyirokerek eltömődése
- anatómiai rendellenességek
- az izomzat gyengesége
- daganatok, fertőzések
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A nyiroködéma lehetséges okai
A nyiroködéma kialakulásának több oka is lehet, azonban általánosan elmondható, hogy a nyirokrendszer és a nyirokkeringés valamilyen megbetegedése, elváltozása okozza.
Nyirokerek károsodása a gyakorta traumák, műtétek vagy akár sugárkezelés következtében is történhet. Ezek következtében akadályozódik a nyirokfolyadék szabad áramlása, ami ödémához, duzzanathoz vezethet.
Anatómia rendellenességek is állhatnak a nyiroködéma kialakulása mögött. A nyirok áramlásának problémáját okozhatják a nyirokrendszeri struktúrák elvtérései, elváltozásai.
Előfordulhat, hogy a nyiroködéma okozója fertőzéshez köthető. Ilyen fertőzés lehet például az úgynevezett lymphangitis, vagyis a nyirokerek gyulladásos megbetegedése, vagy a cellulitiszt (a bőr legalsó rétege) érintő fertőzés, amely gyulladást okozhat, ezáltal korlátozva a nyirokkeringést.
Daganatos megbetegedések következtében is nyiroködéma alakulhat ki. Ez megtörténhet úgy is, hogy maga a daganat gyakorol nyomást vagy éppen zárja el a nyirokereket, illetve a nyirokkeringés kárt szenvedhet úgy is, ha nyirokcsomók kerülnek eltávolításra.
Nyiroködéma létrejöhet pusztán genetikai hajlamból fakadóan is. Ez mutathat családi halmozódást, illetve a nyirokrendszer gyengesége is állhat mögötte. Továbbá életmódbeli szokások is elősegíthetik a kialakulását.
A nyiroködéma kialakulásának pontos mechanizmusa és a kiváltó okok is egyénenként változóak lehetnek, ezeket orvosi vizsgálat során van lehetőség feltárni.
Mik a nyiroködéma tünetei?
A nyiroködéma tünetei jellemzően könnyen felismerhetők, azonban egyénenként eltérőek lehetnek, így rendkívül fontos szakorvosi kivizsgálás, illetve kerülendő az öndiagnózis!
A legszembetűnőbb tünet maga az ödéma, vagyis a duzzanat. Jellemzően a lábakban jelentkezik, azonban előfordulhat más területeken is. Nyiroködéma esetén jellemzően mind a két végtag érintett – ám nem minden esetben.
A nyiroködéma következtében feszülés és nehézség érzése léphet fel az érintett végtagokban. Továbbá fájdalom és járáspanaszok is előfordulhatnak ennek okán.
Hosszantartó és súlyos nyiroködéma esetén bőrproblémák is felléphetnek. Ennek oka, hogy ödéma esetén a bőr megvastagszik. Ennek ellenére a bőr érzékenyebb lehet, így gyakran előfordul bőrirritáció, bőrpír, illetve viszketés is.
Súlyosabb nyiroködéma esetén csökkent mozgékonyság jelentkezhet. Ez azt jelenti, hogy az érintett végtagot nehezebben lehet mozgatni, ami akár a mindennapokat is befolyásolhatja.
Mivel a nyirokkeringés részt vesz a különböző idegenanyagok eltávolításában, így annak elégtelen működése esetén előfordulhatnak bőrfertőzések is az érintett területen.
Hogyan zajlik a nyiroködéma kivizsgálása?
A nyiroködéma kivizsgálása alapos orvosi vizsgálattal kezdődik. A vizsgálat során fontos a tünetek ismerete és ismertetése a szakorvossal, továbbá azok fennállásának ideje is számít.
Az első minden esetben az anamnézis felvétele, melynek során az érsebész kikérdezi a pácienst a tüneteiről, azok kezdetéről, illetve a kórelőzményről – fontos tudnia, hogy szerepel-e például daganatos megbetegedés a kórelőzményben.
Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során az érsebész megvizsgálja a duzzanatot, annak kiterjedését, az érintett terület állapotát, illetve az esetleges bőrproblémákat. A fizikális vizsgálat során fontos szempont az érintett végtagok mérete is. Ide tartozhat a boka-kar index mérése, illetve a Doppler áramlésmérés is, amennyiben szükséges.
A laboratóriumi és egyes képalkotó vizsgálatok is segítségre vannak a nyiroködéma diagnózisának felállításában és a kezelés meghatározásában is. Ide tartozik a vér- és vizelet vizsgálat, illetve egyes esetekben ultrahangos képalkotó vizsgálatra is szükség lehet.
Amennyiben daganatos megbetegedés gyanúja merül fel, úgy további képalkotó vizsgálatok lehetnek szükségesek, illetve szövettani mintavételre is sor kerülhet.
A kórelőzmény felvétele és a vizsgálatok együttese alapján kerül meghatározásra a nyiroködéma diagnózisa, oka és annak súlyossága is, ennek megfelelően kerül megállapításra a kezelés is, mely szakorvosi kompetencia.
A nyiroködéma kezelése
A nyiroködéma kezelésére több hatékony megoldás is létezik, illetve többféle megközelítést ötvözhet. A cél minden esetben a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a nyirokkeringés serkentése, ezek által pedig a nyiroködéma csökkentése.
A nyiroködéma egy lehetséges kezelési módja a kompressziós terápia. Ez gyakorlatilag kompressziós harisnya vagy kompressziós bandázsok viselését jelenti az érintett területen. Ezek segítenek az erek összenyomásában, ami által a folyadékáramlás könnyebbé válik és a duzzanat is csökken.
A nyirokelvezetés is alkalmazható nyiroködéma esetében. Ez történhet manuálisan vagy pedig gépi nyirokmasszázzsal is. Ezek szintén serkentik a nyirokkeringést, ezáltal pedig a nyirok hatékony elvezetését is, azonban a harisnyával ellentétben – értelemszerűen – nem gyakorolható állandó nyomás az erekre.
Fizikoterápia alkalmazását is előírhatja a szakorvos, amennyiben szükséges. Itt elsajátítható a nyirokdrenázs, illetve olyan testtartások, melyek szintén segítik a nyirokkeringés működését.
Szintén gyakori kezelési és terápiás lehetőség bizonyos gyógyszerek alkalmazása. Ez főként diuretikumok – vízhajtók – alkalmazását jelenti, melyek segítségével a felgyülemlett folyadék képes távozni a szervezetből, ezáltal pedig a nyiroködéma is csökken. Fontos, hogy diuretikumokat csak és kizárólag orvosi előírás szerint szabad alkalmazni!
A nyiroködéma kezelésében rendkívül fontos tényező az életmódbeli változások kialakítása. Ide tartozik az egészséges, tudatos táplálkozás, illetve a normál testsúly elérése/megtartása, valamint a testmozgás is, aminek következtében nem csak a vérkeringés, de a nyirokkeringés is fokozódik.
A nyiroködéma gyakran élethosszig tartó kezelést igényel, különösen genetikai hajlam esetén. Továbbá ebben az esetben is rendkívül fontos a kezelési terv betartása is.
A nyiroködéma gyógyítható?
A nyiroködéma kezelhetősége függ a kiváltó okoktól, az állapot súlyosságától, illetve az egyéni tényezőktől is. A nyiroködéma nem teljesen gyógyítható, de a legtöbb esetben – amennyiben az érintett betartja a kezelési tervet – jól és eredményesen kezelhető, a tünetek enyhíthetők vagy akár meg is szűntethetők (ez szintén a súlyosságtól függ). Így tehát a nyiroködéma kezelésének során a cél a tünetek enyhítése, a duzzanat és az esetleges fájdalom megszűntetése.
