Szervezetünk működéséhez állandó oxigénellátásra van szükség. Súlyos nehézlégzés vagy légszomj esetén azonban kevesebb oxigén jut a tüdőkbe és a természetes légvételek már nem elégítik ki a szervezet szükségleteit. Ez egy igencsak egy ijesztő, fulladáshoz hasonló élmény, ami azonnali ellátást igényel. A nehézlégzés okai között számtalan kardiológiai betegség állhat, így a kivizsgálás fontos részét képezi a részletes kardiológiai vizsgálat.

Tartalom

Hogyan jellemezhető a nehézlégzés?
Hogyan csoportosíthatóak a nehézlégzés okai?
Milyen kardiológiai betegségek lehetnek a nehézlégzés okai?
Milyen tüdő eredetű problémák lehetnek a nehézlégzés okai?
Mi más szerepelhet a nehézlégzés okai között?

Nehézlégzés kivizsgálásával kapcsolatos szolgáltatásaink a Kardio Központban:

Hogyan jellemezhető a nehézlégzés?

A nehézlégzés tünetét általában úgy írják le az érintettek, mintha nehezen kapnának levegőt, vagy mintha keményen kellene dolgozniuk minden egyes légvételért. Hiába azonban az erőfeszítés, úgy érzik, hogy így sem tudnak kellő mennyiségű levegőt venni. Az erőlködés ráadásul kimerítő, a nehézlégzés veszélye is a légzőizmok kifáradásában rejlik.
A nehézlégzésnek több típusa is létezik, pontosabban különböző formákban nyilvánulhat meg, és súlyosságát tekintve is eltérő lehet. Gyakori, hogy légszomj formájában jelenik meg, ennek során úgy érzi az egyén, hogy nem kap elegendő levegőt, bármennyire is erre törekszik, például azzal, hogy szaporábban lélegzik. A nehézlégzés társulhat mellkasi nehézségérzéssel is: előfordulhat, hogy az érintett úgy érzi, mintha nyomás helyeződne a mellkasára, és emiatt nehezített a légvétel. A panasz megjelenhet hirtelen, vagy valaminek a következtében is. Enyhébb esetekben csak megterhelésre (például futás, lépcsőzés) jelentkezik a nehézlégzés, máskor már a mindennapi, otthoni tevékenység elvégzése közben is. Az enyhébb fokú nehézlégzés is rendkívül zavaró és kellemetlen, míg súlyos esetben légszomj, akár fulladáshoz közeli élmény is felléphet. A nehézlégzés általában az alábbi tünetekkel jelentkezik:

Fontos hangsúlyozni, hogy maga a nehézlégzés is csupán egy tünet! Egy figyelemfelhívó jel, ami arra utal, hogy nem jut elég levegő a tüdőkbe és elég oxigén a szervekhez. Súlyos nehézlégzés esetén arra is gondolni kell, hogy a szervezet hamarosan kimerül és külső támogatásra lesz szükség a légzés biztosításához. Nehézlégzés esetén tehát mindig végig kell gondolni, mik lehetnek a nehézlégzés okai. Oxigén adásával és külső lélegeztetéssel ugyanis nem oldjuk meg a problémát, csak enyhítjük a tüneteket. Mindig fel kell ismerni mik a nehézlégzés okai, és az okok kezelésével fog megoldódni a nehézlégzés is. A nehézlégzés okai között több kardiológiai eltérés is szerepel, azonban nem csak szív eredetű problémák lehetnek a nehézlégzés okai. Éppen ezért mindig alaposan ki kell vizsgálni, hogy mik lehetnek a nehézlégzés okai, és megkezdeni a megfelelő kezelést.

Kapcsolódó cikkünk

Már az átlagos terhelés is megviseli? Ilyen kardiológiai okai lehetnek

Már az átlagos terhelés is megviseli? Ilyen kardiológiai okai lehetnek

Kivel ne fordult volna elő, hogy alkalmanként kimerültnek érezte magát, megviselte a fizikai terhelés? Ha azonban ez rendszeresen megtörténik, más tünetek is jelentkeznek és már a máskor átlagos terhelés is nagy kihívást jelent, érdemes részt venni egy kivizsgáláson, ugyanis több szív-érrendszeri betegségnek is tünete lehet a csökkent terhelhetőség. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus beszélt a leggyakoribb okokról és azok diagnosztizálási lehetőségeiről.

Hogyan csoportosíthatóak a nehézlégzés okai?

A nehézlégzés alapvetően egy gyakori tünet, mely mögött számos egészségügyi probléma állhat. Minden olyan betegségben megjelenhet, amikor valami miatt csökken a szervek oxigénellátása a keringő vérrel. Mivel a nehézlégzés azonnali beavatkozást igényel, így gyorsan ki kell deríteni, hogy mik a nehézlégzés okai. A kivizsgálást nagyban megkönnyíti, ha csoportosításra kerülnek a nehézlégzés okai, mert így könnyebb kizárni bizonyos csoportokat. A kivizsgálás során a nehézlégzés okai közül a leggyakoribbaktól a ritkák felé halad az orvos, hogy a lehető leggyorsabban és hatékonyabban ismerhesse fel a probléma gyökerét. A nehézlégzés okai között gyakran kardiovaszkuláris eredetű problémák szerepelnek, de a tüdő- és idegi eredetű problémákra is gondolni kell, valamint az életmódunknak, illetve más ritkább okoknak is szerepe lehet a nehézlégzés kialakulásában. Hangsúlyoznánk, hogy a nehézlégzés életveszélyes betegség tünete is lehet, ezért a súlyos és hirtelen jelentkező nehézlégzés esetén azonnali orvosi segítséget kell hívni!

Milyen kardiológiai betegségek lehetnek a nehézlégzés okai?

A nehézlégzés okai között gyakran szerepelnek szív eredetű betegségek. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy gondolni kell a kardiológiai betegség lehetőségére, ha a nehézlégzés pihenést követően is csak nagyon lassan javul. Az is figyelmeztető jel lehet, ha a nehézlégzés már nem csak terheléskor, hanem nyugalomban is jelentkezik. Ilyen esetekben, valamint csökkent terhelhetőség esetén mindenképpen javasolt egy kardiológus szakorvos felkeresése. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen kardiológiai problémák lehetnek a nehézlégzés okai:Nehézlégzés okai - Kardio Központ

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség következtében a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért. Emiatt a szervek és a szövetek sem tudnak megfelelő mennyiségű oxigénhez jutni; ami értelemszerűen a tüdőre is kihatással van. Szívelégtelenség során a nehézlégzés jellemzően terhelésre jelentkezik: az érintett gyakran úgy érzi, hogy akár kisebb fizikai aktivitás közben, vagy azt követően is nehezebben kap levegőt. Olyan hétköznapi tevékenységek során is nehézlégzés jelentkezhet, mint például a lépcsőzés. Továbbá, jellemző lehet az éjszakai nehézlégzés is: ennek oka, hogy a szív terhelése az éjszakai hosszas pihenés következtében nőhet.

Szívizomgyulladás

Szívizomgyulladás következtében szintén sérül a szív pumpafunkciója, emiatt gyakori tünet a nehézlégzés. Emellé társulhat még mellkasi nyomásérzés vagy mellkasi fájdalom is. Továbbá fáradékonyság is tapasztalható, így például a lépcsőn történő felmenetel itt is légzési panaszokat okozhat. A szívizomgyulladás azonban jól kezelhető, ha korán felismerik.

Szívbillentyű betegségek

A szívben négy fő billentyű található: mitrális billentyű, aortabillentyű, tricuspidalis billentyű és pulmonális billentyű. Utóbbi a jobb kamra és a tüdő artéria közötti kapcsolat miatt igazán fontos, hiszen ez a billentyű segíti a vér továbbítását a tüdőbe. Ha a billentyűk nem záródnak vagy nyitódnak megfelelően, akkor nem tudnak elegendő mennyiségű vért a kamrákba, illetve az artériákba juttatni; ezáltal pedig az oxigénfelvétel is csökken a tüdőben. A keringő vérben csökken az oxigén mennyisége, amit érzékel a szervezet és beindul a nehézlégzés folyamata. Ezúton tehát a szívbillentyű betegségek is szerepelhetnek a nehézlégzés okai között.

Koszorúér betegségek

A koszorúér betegségek a szív koszorúereinek beszűkülésével vagy elzáródásával járnak. A koszorúerek látják el a szívizomzatot vérrel, ha tehát korlátozódik a keringésük, az súlyos következményekkel járhat. Koszorúér szűkület esetén fizikai aktivitás során nehézlégzés léphet fel. Amennyiben szívinfarktus történik, úgy a nehézlégzés hosszú távon is fennmaradhat, attól függően, hogy a szívizom mekkora része halt el.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen tüdő eredetű problémák lehetnek a nehézlégzés okai?

Egyes tüdőbetegségek is lehetnek a nehézlégzés okai. A tüdőben történik a gázcsere, így a betegségei megnehezíthetik az oxigénfelvételt. Az asztma például gyakran szerepel a nehézlégzés okai között. Ez egy krónikus légúti betegség, amelyet gyulladás és az légutak összehúzódása jellemez. Az asztma rohamokat okozhat, amelyek során a betegek nehézlégzést, köhögést és zihálást tapasztalnak. Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) esetén is fennáll a légutak szűkülete, ami nehézlégzést és köhögést okoz. Tüdőgyulladás esetén a légszomj megjelenése a betegség súlyosbodását jelzi. Tüdőembólia fennállásakor is tapasztalható lehet a nehézlégzés, ez esetben szúró mellkasi fájdalom párosul hozzá. A légzőszervet megtámadó tumoros kórképek (hörgőrák) is járhatnak nehézlégzéssel. A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdőszövet hegesedik és megkeményedik. Ez csökkentheti a tüdő funkcióját és nehézlégzést okozhat. Nem elhanyagolhatóak a nehézlégzés okai között az allergiás reakciók sem. A pollen vagy poratka allergia például nehézlégzést okozhatnak, mivel az allergének irritálják a légutakat. A gyakori légúti fertőzések, például a nátha, influenza, krupp vagy tüdőgyulladás is okozhatnak ideiglenes nehézlégzést a gyerekeknél.

Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

Mi más szerepelhet a nehézlégzés okai között?

A fentiek mellett hosszan lehetne sorolni, hogy mik lehetnek még a nehézlégzés okai. Az az alábbiakban ezekből ismertetünk néhányat, amik még a gyakoribbak közé tartoznak a nehézlégzés okai között:

  • Túlsúly: Nehézlégzés előfordulhat jelentősebb túlsúly esetén is. Ennek oka, hogy a plusz testzsír nagyobb energiaigénnyel és erőkifejtéssel jár, ami a szívet is magasabb fokozatú működésre készteti. Egyfelől tehát a túlsúly következtében a szív és érrendszer nagyobb mértékű terhelésnek van kitéve, továbbá extrémebb túlsúly esetén az is előfordul, hogy a felgyülemlett zsírréteg nyomást helyez a mellkasra, illetve a légutakra is, akadályozva a légzést.
  • Alvási apnoé: Az alvási apnoé egy alvás közben jelentkező légzési rendellenesség, melynek több kiváltó oka is lehet. Jellemzője, hogy alvás közben horkolással kísérve légzéskimaradás jelentkezik. Ez kihatással lehet a vérnyomásra is. A probléma nem kardiovaszkuláris eredetű, azonban hosszútávon ilyen téren is problémákat okozhat.
  • Dohányzás: A dohányzás káros hatással van a tüdőre, és krónikus légúti betegségeket, például COPD-t okozhat. A dohányzás következtében fellépő köhögés és nehézlégzés is felléphetnek.
  • Szorongás: Nem csak szervi elváltozás, hanem mentális ok is előidézheti a nehézlégzés tünetét. A szorongásos zavarok például gyakran okozhatnak fizikai tüneteket, szapora pulzust, izzadást és nehézlégzést. A pánikroham is gyakori a nehézlégzés okai között.

    Téma szakértője

    Dr. Bőhm Tamás

    Dr. Bőhm Tamás

    belgyógyász, kardiológus
    Előjegyzés
    Specialitások:
    • Lábdagadás kardiológiai okainak kivizsgálása
    • Merevedési zavar kardiológiai okainak felderítése (szexuálkardiológia)
    • Krónikus szívbetegségek
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Telefonszám: +36 70 940 0099

    Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emelet

Módosítás: 2024.09.25 21:08