A metabolikus szindróma civilizációs népbetegségnek tekinthető, ami világszerte egyre több áldozatot követel. A metabolikus szindróma kialakulásában nagy szerepet játszik a helytelen életmód (például a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás), valamint a genetikai háttér is. Ezek következtében elhízás, krónikus szív-érrendszeri- és anyagcserebetegségek alakulhatnak ki. Ahogyan a metabolikus szindróma kialakulásában is, úgy a kezelésében is fontos az életmód megváltoztatása.
Tartalom
Mit jelent a metabolikus szindróma?
Milyen betegségek sorolhatóak a metabolikus szindróma csoportjába?
Hogyan jön létre a metabolikus szindróma?
Miért veszélyes a metabolikus szindróma, milyen szövődmények léphetnek fel?
Mi alapján mondható ki a metabolikus szindróma definíciója?
Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardioközpontban
- szakorvosi vizit
- nyugalmi EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- terheléses EKG vizsgálat
- Laborvizsgálatok
- Szívultrahang
- Nyaki ér ultrahang
Mit jelent a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma olyan betegségek csoportját jelenti, amik az egészségtelen és mozgásszegény életmód következtében alakulnak ki. Ezek a betegségek gyakran együtt jelentkeznek, vagy valamelyik kialakulása hajlamosít a többi előfordulására is. A metabolikus szindróma betegségei közé tartozik a magas vérnyomás, magas vércukorszint, a derék körül felszaporodott testzsír és a kóros koleszterin- vagy trigliceridszint. Ha valakinél a felsoroltak közül csak egy ilyen betegség jelentkezik, még nem mondható ki a metabolikus szindróma definíciója, viszont ilyenkor is nagyobb a súlyos betegségek kockázata. Ha pedig a metabolikus szindróma több betegsége is jelentkezik, a szövődmények, például a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke és a szívbetegség kockázata még magasabbra emelkedik.
Napjainkban a metabolikus szindróma népbetegségnek tekinthető. Hazai adatok alapján akár a lakosság egyharmadát, de a negyven év felettiek körében több, mint a felét is érintheti ez az állapot. A metabolikus szindróma jelentősége vitathatlan: az állapot növeli a stroke, a szívinfarktus és más súlyos, életveszélyes szövődmények előfordulását. A metabolikus szindróma másik jelentősége abban rejlik, hogy megelőzhető lenne! Habár a genetikai háttér szerepe is bizonyított, nagyobb túlsúllyal van jelen az életmód a metabolikus szindróma kialakulásában. A metabolikus szindróma tekinthető a mozgásszegény, stresszes életmód és az egészségtelen étrend következményének. Ez az azonban egy lehetőséget is magában rejt, ha változtatunk az életmódon, megelőzhető a metabolikus szindróma és a további szövődmények kialakulása. A COVID-19 után sokaknál jelentkező, úgynevezett long-COVID nem csak fáradtságot, szag- és ízérzékelési zavarokat, neurológiai problémákat, de vesebetegségre, cukorbetegségre és szívproblémára utaló tüneteket is okozhat. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus arról beszélt, mikor szükséges orvoshoz fordulni.Kapcsolódó cikkünk
Ilyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni a COVID-19 után
Milyen betegségek sorolhatóak a metabolikus szindróma csoportjába?
A metabolikus szindróma egy tünetegyüttes, ami négy krónikus betegséget tartalmaz:
- Elhízás: A metabolikus szindróma betegei általában jellegzetes testalkattal rendelkeznek. Jellemző rájuk az alma alakú testalkat, ami azt jelenti, hogy vastagabb a derekuk és a testsúly jelentős részét a has körül hordozzák. Számos tanulmány kimutatta, hogy a has körüli felesleges testzsír növeli az inzulinrezisztencia kockázatát, ami pedig a metabolikus szindróma kialakulásához vezethet. Ezzel szembe állítható a körte alakú testalkat, ami keskenyebb derékkal és a testsúly jelentős részének a csípő körüli megoszlásával jellemezhető. A körte alakú testalkat egészségesebbnek mondható, ez nem növeli a cukorbetegség, a szívbetegség és a metabolikus szindróma egyéb szövődményeinek kockázatát.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás fontos szerepet játszik a metabolikus szindróma kialakulásában és súlyosbodásában. A magas vérnyomás ugyanis az érrendszeri rugalmasság csökkenéséhez, az artériák falának károsodásához és az érfalakban a koleszterin lerakódásához vezethet. Ez tovább növeli az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
- II-es típusú cukorbetegség: A II-es típusú cukorbetegség a metabolikus szindróma egyik fő összetevője és következménye is lehet. Az inzulinrezisztencia - ami a II-es típusú cukorbetegség alapja - gyakran társul az elhízáshoz és a magas vérnyomáshoz. II-es típusú cukorbetegség esetén a sejtek nem reagálnak az inzulinra, így nem képesek felvenni a vércukrot.
- Magas koleszterinszint: A magas koleszterinszint (különösen a magas LDL, vagy "rossz" koleszterin) is a metabolikus szindróma egyik betegsége. A magas LDL koleszterinszint ugyanis hajlamosít az érelmeszesedésre, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő oka, emellett pedig összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával is. A magas LDL koleszterinszint egy állandó, alacsony fokú gyulladást okozhat a szervezetben.
Hogyan jön létre a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma létrejöttéhez több dolog is hozzájárul, melyek befolyásolják egymást, tehát egy hálózatként is felfoghatóak. Ennek a hálózatnak és a metabolikus szindróma kialakulásának a kutatások alapján az inzulinrezisztencia lehet a fő mozgatórugója. Az inzulinrezisztencia esetén a szervezet (az izmok, a zsír és a máj sejtjei) nem tudják megfelelően felhasználni az inzulint. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli és feladata, hogy szabályozza, elősegítse a sejteken a vércukor felvételét. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak az inzulinra, így nem is tudják felvenni a működésükhöz szükséges vércukrot. A sejtek tehát éheznek, a vércukorszint nő, aminek kompenzálására a hasnyálmirigy még több inzulint termel. Így az inzulinszint is nő. A magas vércukor- és inzulinszint pedig beindíthatja az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a zsíros májbetegség és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kialakulását.
Az inzulinrezisztencia kialakulásában szerepe lehet az elhízásnak és a fizikai aktivitás hiányának is. A fizikai aktivitás érzékenyebbé teszi a szervezetet az inzulinra, és a vércukrot felvevő izmokat építi. A fizikai aktivitás hiánya ellentétes hatást vált ki, és inzulinrezisztenciát okozhat. Bizonyos gyógyszerek is inzulinrezisztenciát okozhatnak, beleértve a kortikoszteroidokat, egyes vérnyomáscsökkentőket, bizonyos HIV-kezeléseket és egyes pszichiátriai gyógyszerek. Emellett az örökölt gének is hozzájárulhatnak az inzulinrezisztenciához, az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a magas koleszterinszinthez is.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Miért veszélyes a metabolikus szindróma, milyen szövődmények léphetnek fel?
Napjainkban a metabolikus szindróma felelős a legtöbb szív-érrendszeri katasztrófa és haláleset kialakulásáért. A metabolikus szindróma – ahogyan már korábban is említettük - az erek elzsírosodásához, majd elmeszesedéséhez vezethet, jelentősen csökkentve ezáltal a hajszálerek rugalmasságát és átmérőjét. Az elmeszesedett erekben könnyebben alakulnak ki trombusok, valamint a plakkok is megrepedhetnek és leválhatnak apró darabok belőlük. Mindkét állapot eltorlaszolhatja a hajszálereket és trombózist, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak. A metabolikus szindróma tehát úgy tekinthető, mint egy időzített bomba, amiből könnyen életveszélyes állapot alakulhat ki. Éppen ezért metabolikus szindróma esetén lépéseket kell tenni, hogy megelőzzük ezen szövődmények kialakulását.
A metabolikus szindróma és az anyagcserét károsító tényezők szövődményeként kialakulhat vesekárosodás és nem alkoholos zsírmáj is. A cukorbetegség kialakulásakor és súlyosbodásakor számolni kell annak szövődményeivel. Ezek közé tartozik a látáskárosodás, diabéteszes láb (neuropátia) és a vese károsodása.
Mi alapján mondható ki a metabolikus szindróma definíciója?
A metabolikus szindróma középpontjában az elhízás, és az azzal járó szív-érrendszeri és anyagcserebetegségek állnak. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) 2005-ben megfogalmazott kritériumrendszere szerint akkor diagnosztizálható a metabolikus szindróma, ha a hasi (centrális) elhízás mellett még másik két követelmény is teljesül az alábbi táblázatból. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb az Ön egészségügyi kockázata.
| Mért változó | Kóros érték |
| Kóros haskörfogat* | ≥94 cm (férfiak) <102 cm jelentős kockázat! |
| Kóros triglyceridérték | ≥1,70 mmol/l |
| Kóros HDL-koleszterinérték | <1,0 mmol/l (férfiak) |
| Kóros vérnyomásérték | ≥130 Hgmm systolés és/vagy |
| Kóros éhomi vércukor | ≥5,6 mmol/l |
Az időskor és a hízásra való genetikai hajlam tovább növeli a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.
Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma elsődleges kezelései közé tartozik az életmódváltás és a gyógyszerek szedése annak érdekében, hogy:
- Ne alakuljon ki ischaemiás szívbetegség vagy stroke
- Ne alakuljon ki II-es típusú cukorbetegség, vagy megléte esetén elkerülhetőek legyenek a szövődményei (érkárosodás, látásromlás, diabéteszes láb stb.)
1. Komplex életmódváltás
Az életmód megváltoztatása nem tüneti kezelés, hanem a krónikus betegségek elsődleges terápiája a nemzetközi és hazai szervezetek szakmai ajánlásai szerint. Jól felépített étrenddel, rendszeres testmozgással, dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás mérséklésével és a stressz tudatos csökkentésével egy hosszútávon fenntartható, tartós testsúlycsökkenés és gyógyulás következhet be. Ebben a dietetikus a táplálkozás személyre szabott felépítésében, a mozgásterapeuta / gyógytornász az optimális mozgásprogram kialakításában segít, míg a szakorvosok, így a kardiológus, az endokrinológus és a fájdalomspecialista az egészség teljes visszaállításán munkálkodnak.
A fent felsorolt módszerek együttes hatása:
- csökken a vércukor és a HbA1c szint
- javul az izomsejtek inzulinérzékenysége
- prediabetesben csökken a II-es típusú cukorbetegség kialakulása
- csökken a testsúly
- csökken a koleszterinszint
- ritkábban alakulnak ki a cukorbetegség szövődményei
- normalizálódik a vérnyomás
- csökken a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója
- javul az érrendszer állapota
Az életmód orvoslással - egy szakértői teammel a háttérben - gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredményt lehet elérni.
2. Gyógyszeres terápia
Az életmódváltás mellett szükséges lehet gyógyszeres terápia is: amennyiben a kezelőorvos úgy ítéli meg a vérnyomást, vércukorszintet vagy koleszterint csökkentő szereket írhat fel. Gyakori továbbá a béta-blokkoló gyógyszerek adása a szív-érrendszeri katasztrófák (mint a stroke vagy az infarktus) megelőzésére. Fontos, hogy az életmódváltás hatására javuló értékek miatt kezelőorvos tanácsára ezek a gyógyszerek adagjai csökkenthetőek, vagy akár el is hagyhatóak. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
