A szívnek a működéséhez oxigénre és tápanyagokra van szüksége, melyek a véráramlással jutnak el hozzá a koszorúereken keresztül. Ez a vérellátás megfelelően csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek, azonban ha az erek belső falán lerakódások, plakkok jönnek létre, melyek az erek falát beszűkítik, csökken a vérellátottság és koszorúér szűkület jön létre. Az így kialakult érszűkület egy ellátási zavar, ami lehet tünetmentes, de a károsodás súlyos esetben infarktushoz, szívritmuszavarhoz vagy hirtelen szívhalálhoz is vezethet.
Általános áttekintő a koszorúerekről
Hogyan alakul ki koszorúér-szűkület?
Kinél fordul elő gyakrabban koszorúér-szűkület?
A koszorúér-szűkület vizsgálata
Szívinfarktus, a koszorúér-szűkület gyakori következménye
Hogyan kezelhető a koszorúér-szűkület?
Koszorúér-szűkülettel kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- EKG vizsgálat
- terheléses EKG
- terheléses szívultrahang vizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- 24 órás és 7 napos Holter EKG
- gyakorlati dietetikai foglalkozás
- mentálhigiénés vizit
- szívvédő receptek
- koleszterinszint-csökkentő étrendi tanácsadás
- közösségépítés (szívbetegséggel teljes életet csoport)
- mozgásterápia
- testsúlycsökkentés
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Általános áttekintő a koszorúerekről
A koszorúerek olyan artériák, amelyek a szív saját arteriái. A koszorúerek vagy más néven coronaria erek biztosítják a szív tápanyag- és oxigénellátottságát. Két nagy coronaria ér van, a jobb és a bal arteria coronaria. Ezek különböző ágaikkal biztosítják a szív teljes területének vérellátását.
- Bal koszorúér (arteria coronaria sinistra): A bal koszorúér az egyik legfontosabb artéria a szív vérellátásában. Két fő ága van:
- Elülső leszálló ág (left anterior descending artery, LAD): Ez az ág a bal koszorúér fő elágazása, és a szív elülső részét és a septumot (a szív két fele közötti elválasztó falat) látja el vérrel.
- Körkörös artéria vagy circumflexa ág: Ez az ág a bal koszorúér másik fontos elágazása, és a szív bal oldalát és a hátsó falát látja el.
- Jobb koszorúér (arteria coronaria dextra): A jobb koszorúér a szív hátsó részét és a jobb kamrát látja el vérrel. Ágai közé tartozik a jobb koszorúér fő törzse, amelyből elágazik a jobb marginális ág és a hátsó leszálló ág. Ezen kívül a jobb koszorúér ad ágat a szinusz-csomóhoz is.
Ezek a koszorúerek biztosítják a szív számára az oxigén- és tápanyagellátást, amely elengedhetetlen a szív megfelelő működéséhez. Ha ezek az artériák elzáródnak vagy beszűkülnek, az károsíthatja a szívizmot, és szívbetegségekhez, például szívinfarktushoz vagy anginához vezethet.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mi az a koszorúér-szűkület?
A koszorúér-szűkület egy olyan állapot, amikor a koszorúerekben (melyek a szív vérellátását biztosítják) az áramlást akadályozó plakkok képződnek és felhalmozódnak. Ezek a plakkok főleg zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok lerakódásából állnak, és az artéria belső falára tapadnak.
A koszorúér-szűkület vagy elzáródás különböző módon jelentkezhet, attól függően, hogy milyen mértékben és hol történik az elváltozás:
- Kis mértékű koszorúér-szűkület: Ha a koszorúerekben csak kisebb mértékű lerakódások vagy plakkok alakulnak ki, akkor ez kezdetben nem okozhat jelentős tüneteket, viszont rendszeresen monitorozni kell a koleszterinszintet és csökkenteni azt, ugyanis az atherosclerotikus plakkok kialakulásának hátterében a magas koleszterinszint áll.
- Közepes vagy súlyos koszorúér-szűkület: Amikor a koszorúerekben jelentős plakképződés figyelhető meg, és emellett úgynevezett instabil plakkok is jelen vannak, az már komolyabb problémákat okozhat. Ezáltal csökkenhet a szívizom vérátáramlása, ami angina (szívbillentyű betegség) vagy akár szívinfarktus kialakulásához is vezethet.
Ezen kívül a koszorúér-szűkület két fő típusát is meg kell említeni. Ez nem koszorúér-szűkület mértéke alapján osztályozza a szűkületet, hanem az eredet alapján:.
- Atherosclerosis: Ez a koszorúér-szűkület leggyakoribb típusa, amely során plakkok alakulnak ki az artéria falán. Ezek a plakkok -ahogyan már korábban is említésre került- zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok lerakódásából származnak. Az idő előrehaladtával a plakkok fokozatosan növekedhetnek és beszűkíthetik az artériát, csökkentve ezzel a véráramlást a szívizomba.
- Spasmus: Ez az állapot akkor következik be, amikor az koszorúér izomzata hirtelen összehúzódik, ami az artéria szűkületéhez vezethet. Ez általában időszakos, és a szívizom rövid ideig kisebb oxigénmennyiséget kap, ami angina (szív fájdalom) vagy akár szívinfarktus kialakulásához vezethet.
A koszorúér-szűkület súlyossága és hatása változó lehet. Kisebb szűkületek esetén az esetleges tünetek lehetnek enyhék vagy átmenetiek, például szívtáji szorító fájdalom vagy légszomj. Azonban súlyosabb esetekben a nagymértékben szűkült vagy elzáródott koszorúerek szívinfarktust vagy akár halált is okozhatnak.
A koszorúér-szűkület kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód és a túlsúly. Fontos azonban megjegyezni, hogy a koszorúér-szűkület bármelyikénél is van, fontos az időben történő felismerés és kezelés, hogy minimalizálják a szívbetegségek és a szívizom károsodásának kockázatát. A kezelés lehet gyógyszeres, életmódbeli változtatásokat, intervenciós eljárásokat (például angioplasztika) vagy szükség esetén szívsebészeti beavatkozásokat is magában foglalhat. Amikor valaki a karjába, nyakába, állába sugárzó fájdalmat él át, nem kell azonnal a legrosszabbra, vagyis a szívinfarktusra gondolnia, különösen, ha nincs más akut, erre utaló tünet. A kivizsgálás sokféle irányban megindulhat, és a neurológus, ortopéd orvos mellett a kardiológus felé is vezethet. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász arról beszélt, milyen vizsgálatokra lehet szükség, ha szív-érrendszeri ok feltételezhető a háttérben.Kapcsolódó cikkünk
Karba, nyakba, állba sugárzó fájdalom? Ilyen vizsgálatokra lehet szükség
Hogyan alakul ki koszorúér-szűkület?
Koszorúér-szűkület akkor van jelen, ha a szívet ellátó erek betegsége miatt károsodik a szív vérellátása. A koszorúér-szűkület okozta betegség lassan alakul ki, a szívet ellátó erek belső falán lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre a magas vérzsír szint miatt. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik, ezáltal lelassul a véráramlás, csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása.
Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk, így érelmeszesedés (atherosclerosis) is kialakul. Az érelmeszesedés lassan alakul ki és addig nem okoz panaszokat, amíg a koszorúér-szűkület olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Kialakulását és következményeit tekintve az érszűkület és érelmeszesedés kifejezések is használatosak a szívkoszorúér betegségre.
A koszorúér-szűkület tünetei
A szívkoszorúér betegség - koszorúér-szűkület - leggyakrabban mellkasi fájdalommal kezdődik, ami a szív oxigénhiányából ered, ezt nevezzük angina pectorisnak. A szegycsont mögötti, intenzív fájdalom gyakran sugárzik ki a bal karba, kisujjba, akár a hasba állkapocsba, erőssége mozgás hatására csak fokozódik.
Gyakori tünete a roham előtti nehézlégzés,légszomj és heves szívdobogásérzés is a koszorúér-szűkületnek. Először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek az érszűkület tünetei. Azonban a szívkoszorúér betegség első tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és sajnos az esetek egy ötödében, hirtelen szívhalál jelentkezik.
Kinél fordul elő gyakrabban koszorúér-szűkület?
Az érelmeszesedés -és így a koszorúér-szűkület - kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, férfiaknál gyorsabban, nőknél lassabban megy végbe, majd a hölgyeknél a változókor beköszöntével ezek a különbségek kiegyenlítődnek. A koszorúér-szűkület okai között a genetikai tényező is szerepet játszik.
További hajlamosító tényezők, melyek koszorúér-szűkület kialakulását okozhatják:
- zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint)
- elhízás
- magas vérnyomás
- cukorbetegség
- dohányzás
- mozgáshiány
- gyakori stressz
- egészségtelen táplálkozási szokások
A koszorúér-szűkület vizsgálata
A koszorúér-szűkület diagnózis felállításához a panaszok pontos ismerete és a szívkoszorúér meszesedésének felmérése egyaránt fontos, mivel a tünetek erőssége nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével. A panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye, időtartama és a tünetek megszűnésének körülményei, jellegzetességei alapján a koszorúér-szűkület súlyossága meghatározható, majd az eszközös vizsgálatokkal igazolható.
A koszorúér-szűkület kimutatására a leggyakoribb módszer a nyugalmi EKG, és a terheléses EKG vizsgálat. A képalkotó eszközök közül fontos még a terheléses szívultrahang, ahol fizikai, vagy gyógyszerrel elért terhelés hatására ultrahanggal figyelik a szív-kamrák falának mozgását.
A nyugalomban és terhelés alatt végzett szívizom izotópos vizsgálata szintén segíti a koszorúér-szűkület kimutatását azáltal, hogy információt nyújt a szívizom vérellátásnak eltéréseiről. A koszorúereket katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni CT-berendezéssel. Szükséges lehet továbbá a 24 órás Holter-EKG vizsgálat is.
Szívinfarktus, a koszorúér-szűkület gyakori következménye
A szívkoszorúerek teljes elzáródása szívinfarktust okoz, ekkor a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat.
Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Érdemes ezért megelőzni a szívinfarktust már az érszűkület kivizsgálásával és kezelésével.
Hogyan kezelhető a koszorúér-szűkület?
A koszorúér-szűkület súlyos következményeinek elkerülésére elsődleges az életmódváltás. Ennek elemei elsősorban:
- megfelelő étkezés, elsősorban a mediterrán-diéta javasolt
- rendszeres mozgás
- testsúlycsökkentés
- dohányzás elhagyása
- koleszterinszint csökkentése
- mértékletes alkoholfogyasztás
A koszorúér-szűkület direkt kezelése szívkatéterezéssel és koszúér tágítással történhet, melynek során az eret a szűkületnél az érbe bevezetett ballon segítségével megtágítják, és egy fémből készült hálót, ún. stent-et behelyeznek az érintett érszakaszra.
Használatos még a bypass műtét, amikor a szívsebész a láb vénáiból, vagy a mellkasfalon futó verőerekből készít áthidalást, melyeken a vér a koszorúér-szűkület eit megkerülve jut a szívizomhoz. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
