A szívelégtelenség érintheti mindkét kamrát, vagy kialakulhat a jobb vagy a bal kamrában. Jobb kamrai elégtelenség esetén a vér visszafolyik a vénás rendszerbe, ami ödémához vezethet. A háttérben leggyakrabban jobb kamrai ischaemia vagy bal oldali szívelégtelenség áll.
Tartalom
Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?
Mi a különbség a bal és a jobb kamrai elégtelenség között?
Mik lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai?
Milyen tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség?
Hogyan ismerhető fel a jobb kamrai elégtelenség?
Hogyan kezelhető a jobb kamrai elégtelenség?
Jobb kamra elégtelenségével kapcsolatos szolgáltatásaink a Kardio Központban:
- szakorvosi vizit
- szívultrahang
- EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- hosszú távú kardiológiai gondozás
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kardioközpont +36 70 610 3847
Hogyan alakul ki a szívelégtelenség?
A szív négy üregéből a felsőket pitvarnak, míg az alsókat kamráknak hívjuk. A szív bal kamrájának feladata az oxigéndús vér kipumpálása a test minden szervébe. Ehhez a bal kamra falának izmosnak, vastagnak és erősnek kell lennie, ugyanis viszonylag nagy ellenállással szemben dolgozik. Eközben a jobb kamra feladata, hogy a tüdőartérián keresztül a tüdőbe pumpálja a testből érkező „elhasznált”, oxigénben szegény vért, hogy az oxigénnel feltöltődhessen ott. A jobb kamra jóval alacsonyabb nyomással szemben dolgozik, ezért sokkal kevesebb szívizomzat is van benne, mint a bal kamrában. A jobb kamra tehát egy viszonylag vékony falú szerkezet.
A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szívizom egy része meggyengül, és emiatt nem tudja kellően ellátni a feladatát, a vérellátás biztosítását a szervezet számára. A szív még mindig pumpál, csak már nem olyan hatékonyan és eredményesen, mint korábban. A szívelégtelenség kialakulhat akutan, vagy lassan, krónikusan is; és érintheti a szívnek a jobb vagy a bal oldalát. A szívelégtelenség gyakran más kardiológiai betegség következményeként alakul ki. A jobb kamrai elégtelenség oka lehet például egy jobb oldali szívinfarktus vagy a bal kamra elégtelensége is okozhatja. A jobb kamrai elégtelenség a jobb szívfél tágulatát és szívbillentyű-rendellenességet (trikuszpidális billentyűelégtelenséget) von maga után.
Mi a különbség a bal és a jobb kamrai elégtelenség között?
A szív két oldala közül a bal oldalon jön létre gyakrabban szívelégtelenség. Ez akkor alakul ki, amikor a bal kamrának a szokásosnál erősebben kell összehúzódnia, ahhoz hogy elegendő mennyiségű vért juttasson a szervekhez. A bal oldali szívelégtelenségnek két típusa van:
- Megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség, ami azt jelenti, hogy a bal kamra már nem tud eléggé ellazulni ahhoz, hogy a szívverések között megtöltődjön a szükséges mennyiségű vérrel, vagy csak sokkal magasabb nyomáson működik
- Csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, ami azt jelenti, hogy a bal kamra nem tud megfelelően összehúzódni, és a szívnek nincs meg a szükséges ereje ahhoz, hogy a vért a szervezetbe pumpálja
A jobb kamrai elégtelenség lényege, hogy a jobb szívfél nem képes kellő hatékonysággal kipumpálni a vért a jobb szívfélből a tüdőbe. Emiatt meggyűlik a vér a jobb kamrában ami a kamra tágulatát okozza. A jobb kamra fokozódó falfeszülése következtében csökken a jobb kamrai koszorúerekben a vérátáramlás, míg növekszik az oxigén igény. Ez a szív gazdaságtalan működéséhez vezet, idővel már a koszorúerekbe sem tudja megfelelően pumpálni a vért, így a szív vérellátásának csökkenése tovább súlyosbítja a szívelégtelenséget. Jobb kamrai elégtelenség esetén szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges oxigéndús vért, és számos különböző szövődményt okozhat. A jobb kamrai elégtelenség eredményeképpen a vér felgyülemlik a vénákban, és ödéma keletkezik a szövetközti folyadék mennyiségének növekedése miatt. Folyadék gyűlhet össze a beteg lábában, hasában és a teste más területein is duzzanat keletkezhet.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai?
A jobb kamrai elégtelenség az esetek nagy részében bal oldali szívelégtelenség talaján alakul ki. A bal oldali szívelégtelenség ugyanis testszerte sok szervre hatással van és hosszú távon a jobb szívfelet is károsítja. Amikor a szív bal oldala gyengül, a vér felgyülemlik a bal kamrában. Ez megnöveli a nyomást azon a szakaszon is, ami a bal pitvarba hozza a vért, vagyis tüdő ereiben. Ez az állapot pulmonális hipertónia néven ismert. Mivel a jobb kamra feladata, hogy vért pumpáljon a tüdőbe, végső soron az ő munkája is megnehezedik, egyre keményebben kell dolgoznia. Végül a jobb szívfél a plusz erőfeszítés miatt szintén meggyengül, és jobb oldali szívelégtelenség is kialakul a már fennálló baloldali mellé.
Ha nem baloldali szívelégtelenség okozza, szinte mindig valamilyen tüdőbetegség, például pulmonáris hipertónia, tüdőembólia vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) áll a háttérben. Ezek a betegségek következtében csökken a szívizomzat oxigén ellátása. Ha nem kapnak elég oxigént a szívizomsejtek, perceken belül csökken a funkciójuk, és nem fognak tudni kellő erővel összehúzodni. Számos más oka is lehet annak, hogy miért csökken a jobb kamra oxigénellátása. A háttérben állhat például koszorúér-betegség, szívinfarktus vagy szívritmuszavarok. A szívbillentyű rendellenességek elfolyási akadályt vagy visszacsorgást képezve ugyanúgy lehetnek a jobb kamrai elégtelenség okai.
A jobb kamrai elégtelenség gyakoribb az életkor előrehaladtával, mivel a szívizomzat idővel meggyengülhet. A családban előfordult szívelégtelenség és más szívbetegségek is hajlamosító tényezőt jelentenek. Kevésbé ismert, de a jobb kamrai elégtelenség kialakulási esélyét jelentős mértékben befolyásolja az életmód is. Nagyobb az esély rá, ha jelen vannak az alábbi kockázati faktorok:
- elhízás
- dohányzás
- rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás
- magas zsírtartalmú étrend
- fizikai inaktivitás
- cukorbetegség
Milyen tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség tünetei általában súlyosabbak, mint a bal kamrai elégtelenség tünetei. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a következők:
- Látható vénapangás (például a nyakon)
- Nehézlégzés
- Általános gyengeség, fáradtság, szédülés
- Ájulás testmozgás hatására
- Ödéma kialakulása (elsőként a lábakon, lábháton, de súlyos esetben a törzsön és a bőr alatt is kialakulhat)
- Duzzadt, nagy, fájdalmas máj
- Súlyos ascites (folyadékgyülem a hasüregben)
- Hirtelen súlygyarapodás
- Fokozott vizelési inger
- Étvágytalanság
- Feledékenység és zavartság
Kapcsolódó cikkünk
Ödéma - kardiológiai vagy más oka van?
Az ödéma egy szemmel is látható duzzanat, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek is. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen akár komoly betegség is meghúzódhat a tünet mögött.
Hogyan ismerhető fel a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség kivizsgálása egy több lépéses folyamatot jelent. Elsőként klinikai vizsgálat történik, melynek során a kardiológus felveszi az anamnézist, és részletesen kikérdezi a pácienst a panaszairól, a kórtörténetéről és az életmódbeli szokásairól. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során elsősorban a szív és a tüdő meghallgatása történik. Ez azért fontos, mert már pusztán az alapos hallgatózásból meg tudja állapítani az orvos, hogy van-e ödéma, vagy normál módon ver-e a szív.
Laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek lehetnek: az egyéb, általános paraméterek mellett különösen fontosak az elektrolitok arányai is. A képalkotó vizsgálatok is sokat segíthetnek a jobb kamrai elégtelenség diagnózisának a felállításában. A szívultrahang, illetve az EKG vizsgálat segítségével felmérik a szív állapotát, valamint megfigyelik a kamrák működését. Ezek a vizsgálatok alapján meghatározható a jobb kamrai elégtelenség mértéke, illetve a kiváltó okok azonosításában is segítségre lehetnek. EKG vizsgálat esetén javasolt lehet Holter EKG vizsgálat elvégzése is, ami több napon keresztül, nyugalomban és terhelésre is folyamatosan monitorozza a szív működését. Szükség esetén szívkatéteres vizsgálat, véroxigénszint mérés, illetve CT vizsgálat is történhet.
Hogyan kezelhető a jobb kamrai elégtelenség?
A jobb kamrai elégtelenség kezelését több részre is bonthatjuk. Amennyiben hirtelen vagy súlyos tünetekkel jelentkezik a jobb kamrai elégtelenség, akkor azonnali kezelésre lehet szükség. Ennek elemei a következők:
- O2 adása orrszondán keresztül
- trombózis megelőzése
- súlyosságtól függően gyógyszeres kezelés (például vízhajtók az ödéma csökkentésére, valamint a tüdőartária nyomását csökkentő gyógyszerek)
- fizikai és lelki tehermentesítés, nyugtatás
A jobb kamrai elégtelenség kezelésének másik fontos része a kiváltó ok azonosítása. A sürgősségi, tüneti kezelés ugyanis hosszú távon nem lesz hatékony, hogyha nem találjuk meg és nem kezeljük a kiváltó okot. Ha az ok szívbillentyűbetegség, ennek műtéti helyreállítására vagy cseréje lehet szükséges. Szívinfarktus esetén agresszív és gyors kezelésre van szükség az elzáródott jobb koszorúér megnyitásához. Ha a kiváltó ok bal oldali szívelégtelenség vagy tüdősbetegség, akkor az adott állapot kezelését kell optimalizálni. Egyes esetekben a szív hatékonyabb pumpálásához kamrai segédeszköz (VAD) beültetését is javasolhatják. Bár ritkán ugyan, de végső megoldásként a jobb oldali szívelégtelenséget szívátültetéssel is kezelhetik, amelynek során a sérült szívet műtéti úton eltávolítják, és egy elhunyt donortól származó egészséges szívvel helyettesítik.
Az is nagyon fontos, hogy a szívelégtelenségben szenvedő emberek is fenntartsák fizikai aktivitásukat. A megfelelő mennyiségű testmozgás javítja a beteg állapotát, szervezete vérellátását és enyhítheti a tüneteket. Éppen ezért érdemes az orvossal átbeszélve apró lépéseket tenni az életmód megváltoztatása és a testsúly normalizálása érdekében. Az alacsony zsír-, koleszterin- és nátriumtartalmú diéta is segíthet a tünetek javításában. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
