HOGYAN ALAKUL KI AZ ÉRELMESZESEDÉS?
Az érelmeszesedés (atheroszklerózis) legfontosabb kockázati tényezője a magas vérzsír szint. Ha valakinek magasak az erre vonatkozó értékei, akkor számolnia kell azzal, hogy ereinek falán - lassan, de biztosan - zsírt és koleszterint tartalmazó plakkok kezdenek lerakódni. Ennek következtében az erek keresztmetszete beszűkül, az érfal elveszíti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik, ezáltal lelassul a véráramlás, csökken az életfontosságú szervek vér- és oxigénellátása. Az így kialakult oxigén ellátási zavar angina pectorist, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalmat, illetve szívritmuszavart, szívelégtelenséget okoz, de ennél jóval súlyosabb problémákat is kiválthat, hiszen szívizom-elhalással járó szívinfarktus, illetve hirtelen szívhalál lehet a következmény. A szív koszorúerein kívül még az agyalapi- és a veseartériák is érintettek lehetnek.
KIK A VESZÉLYEZTETETT CSOPORTOK?
Az érelmeszesedés kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, férfiaknál gyorsabban, nőknél lassabban megy végbe, majd a hölgyeknél a változókor beköszöntével ezek a különbségek kiegyenlítődnek. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között az életkor és a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint) mellett meg kell említeni az örökletes hajlamot, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az elhízást, a dohányzást, a mozgáshiányt, valamint a folyamatos stresszt is. Az érelmeszesedés megelőzésében tehát alapvető szerepe van a megfelelő életmódnak is, a zsír- és sószegény táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, a mindennapi feszültség megfelelő kezelésének.
SOKÁIG NEM OKOZ PANASZOKAT
Az érelmeszesedés csendesen, alattomosan alakul ki és addig nem okoz panaszokat, amíg az erek szűkülete olyan mértékű nem lesz, hogy jelentősen károsodik a vérkeringési funkció és az oxigénellátás. Ilyenkor nehézlégzést, heves szívdobogásérzést, mellkasi fájdalmat tapasztal a beteg, melyek először terhelésre, majd az elváltozás súlyosságának előrehaladásával nyugalomban is jelentkeznek. A koszorúér-betegség első tünete az esetek felénél az angina pectoris, negyed arányban a szívinfarktus, és sajnos az esetek egy ötödében, hirtelen szívhalál jelentkezik. „Azért is van kiemelt jelentősége a magas kockázatú, panaszmentes páciensek rendszeres kardiológiai kivizsgálásának, és a betegség kiszűrésének, mert a megfelelő időben elkezdett terápiával a súlyos egészségkárosodások, illetve az életet veszélyeztető állapotok elkerülhetők” - tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől.
Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Téma szakértője
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Vaskó Péter
kardiológusVizsgálat nélkül nehéz véleményt mondani, de a leírtak alapján nem valószínű a szívelégtelenség.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter
Páciensek mondták
Foglalkozott a problémámmal
A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat.
