Koszorúér-szűkület esetén az egyik legkíméletesebb megoldás az ún. sztent beültetés, amely tulajdonképpen egy érfalat kitámasztó fémháló beépítését jelenti. Az ún. sztentelés azonban csak első lépés a teljes, biztonságos élet felé. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy ha valamikor, egy ilyen beavatkozás után különösen fontos az életmód, hiszen bizonyos faktorok jelentősen megnövelhetik egy új sztent beültetésének kockázatát.
Miért sztentelnek egy szívbeteget?
- Sztentelést két fő okból lehet végezni. Elsősorban akutan, amikor típusos mellkasi fájdalmakkal, infarktus gyanújával, vagy friss infarktussal visznek beteget egy olyan centrumba, ahol az érfestést (koronarográfia), az értágítását és a sztentelést (érfalba helyezett háló) egy ülésben rövid időn belül el tudják végezni. Másodsorban akkor, ha panaszokkal, vagy akár panaszok nélkül is, a kardiológiai kivizsgálás során olyan eltérést észlelünk, aminek a következtében koronária érfestést javasolunk – ismerteti Vaskó doktor. - Amennyiben itt olyan szűkületet találnak, ami tágítható és sztentelhető, akkor elvégzik a beavatkozást. Van még egy lehetőség, amikor valamilyen oknál fogva szív-CT (koronária-CT) vizsgálat történik és az itt látott elváltozást követően, egy másik időpontban végzik el a fenti beavatkozást.
Ha a műtét során minden rendben volt és nem lép fel komplikáció, a páciens akár már másnap hazamehet. Az érfalba rögzített sztent nem tud elmozdulni a helyéről és nem lehet kivenni sem, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek döntő többségében tartós megoldást jelent. Ugyanakkor a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet.
Megakadályozható az újabb szűkület?
- Ahhoz, hogy akadályozható legyen egy újabb szűkület, elzáródás kialakulása, a legfontosabb lépés a kardiológussal való együttműködés. Ez pedig messze többet jelent, mint csupán a rendelt gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentő, koleszterincsökkentő, véralvadásgátló szedése. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – Vaskó doktor. – Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Kutatásokból látszik, hogy a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magasabb kalória bevitel és a mozgásszegénység jelentősen megnöveli egy újabb sztent beültetésének kockázatát. Ennek elkerülésében és a teljes élet biztosításában van jelentős szerepe a hosszú távú kardiológiai gondozásnak.
A hosszú távú kardiológiai gondozás nem a betegségtudatot erősíti
- A legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk a páciensekben: a sztent beültetés után nem betegként kell magukra tekinteniük, hanem úgy, mint akik új lehetőséget kaptak arra, hogy egészségesen éljenek. Már a sztent beültetés után is érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabban is mehet a visszatérés, de minden alkalommal tesztelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttese. Mindebben jelent iránymutatást és biztonságot a hosszú távú kardiológiai gondozás, ahol a kardiológus, a mozgásterapeuta, a dietetikus és stresszkezelés szükségessége esetén a pszichológus együttesen dolgozzák ki és kísérik végig az életmód felépítését – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Az így felépített életmód – amelynek alapja természetesen a rendszeres kardiológiai kontroll – számos előnnyel jár.
- Alacsonyabb lesz a vérnyomás, a pulzus, ami kisebb megterhelést jelent a szívnek.
- Megváltozik a testösszetétel, javul a zsír-izom arány.
- Javul a vér oxigénszállítási képessége és az izmok oxigén-felhasználási kapacitása is.
- Hatékonyabb lesz a vércukor kontrollja.
- Csökken a szívinfarktus, akár a második szívinfarktus kockázata.
- Emelkedik az életminőség, enyhülnek a panaszok, magasabb lesz a munkavégzés, a mozgás hatékonysága.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai vizsgálatra
Téma szakértője
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Vaskó Péter
kardiológusAmennyiben műbillentyűvel él, szükség van véralvadás gátlóra. Ú.n. K-vitamin antagonistára, tehát: Syncumarra vagy Marfarinra. Más lehetőség nincs, de az INR értéket könnyen be lehet állítani a kívánt értékre.
Üdv.
Vaskó Péter
Páciensek mondták
Végtelenül kedves, türelmes
Végtelenül kedves, türelmes és nagy szakmai tudással rendelkező orvos. Fontos volt számomra, hogy mint beteg tisztában legyek (számomra is érthetően) betegségemmel, a további kezelések, lehetőségek tükrében.
