Az angina pectoris, vagyis anginás roham során az érintettek úgy vélhetik, szívinfarktust élnek át, ugyanis mellkasi fájdalmat, szorítást, nyomást éreznek – mivel nem jut elég oxigén a szív izmaiba. Az angina maga nem egy betegség, hanem egy tünet, amelyet azonban dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint komolyan kell venni, ki kell vizsgálni annak hátterét, és az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne ismétlődjön meg a roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet.

Az angina leggyakrabban fizikai tevékenység során jelentkezik

Az angina pectoris kivizsgálása nagyon fontos.Maga az angina pectoris (AP) kifejezés azt jelenti, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása éppen ez a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. 
- Mielőtt ezek alapján azt gondolnánk, hogy az angina nem lehet veszélyes, érdemes tisztázni, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor. - A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél, például lépcsőzésnél, cipekedésnél jelentkezik. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység befejezésekor megszűnik. Nagyon jellegzetes, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis mentőt kell hívni, a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat.

Nőknél akár hányás, nehézlégzés is lehet az angina tünete

Az angina jellegzetes tünetei – amelyek hasonlóak a szívinfarktus tüneteihez - a mellkasi nyomás, szorítás, a mellkasban, főként a szegycsont mögött megjelenő égő érzés. A fájdalom gyakran kiterjed a nyakra, az állkapocsra, a karokra, a torokra, a fogakra, a hátra. További tünet lehet még a gyomorégés, a gyengeség érzés, az izzadás, a hányinger, a görcsösség, a légszomj. A tünetek időtartama az angina típusától függ.
Ugyanakkor éppen amiatt, hogy az anginának több típusa ismert, a megfigyelések szerint a nőknél más tünetek is jelentkezhetnek, talán mert náluk gyakoribb a mikrovaszkuláris típus. Ezért a nőknél a tipikus mellkasi fájdalmon kívül a hányinger, hányás, a nehézlégzés, a kimerültség, az alhasi fájdalom is utalhat anginára, ezért az ilyen panaszok hátterét is feltétlenül vizsgálni kell.

De miért kell az anginát vizsgálni, ha már elmúlt?

Angina után fontos lehet a szívultrahang és a 7 napos Holter EKG is.- Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert azt kell elérnünk, hogy lehetőleg jelentkezzen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Sokféle vizsgálatra szükség lehet ahhoz, hogy kiderítsük, hogy valóban angina pectoris volt-e a mellkasi fájdalom oka, és megtudjuk, hogy milyen állapotban is van a koszorúér, amelynek beszűkülése okozta a panaszt – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Meg kell történnie tehát a laborvizsgálatoknak, az EKG-nak, a szívultrahangnak, és fontos lehet az akár 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására), valamint egyes esetekben a kardio CT és a szívkatéterezés is. Utóbbi során kiderülhet, hogy azonnali rekonstrukciót is végre kell hajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással el kell végezni az értágítást, az ún. sztentelést is. Ha ez nem szükséges, a diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket. A diagnózis felállítása után pedig szükséges lehet olyan gyógyszerek szedése, amelyek ellazítják az artériákat és csökkentik a szívre nehezedő munkát, bizonyos esetekben pedig elrendelhetjük vérhígító szedését is. Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, e téren pedig nagy jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, a személyre szabott, optimális táplálkozásnak és a stresszcsökkentésnek – mindennek optimális útját segít felépíteni az életmód orvoslás.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm, az lenne a kérdésem, hogy 100 fölötti pulzusszám az mennyire jelenthet gondot? Tapasztaltam, hogy normál helyzetekben is elég szapora a szívverésem. Van olyan is, hogy érzem a szívverésemet, vagy éjszaka nem tudok aludni csak forgolódom. Nem dohányzom, nem iszok alkoholt soha és a kávét is csak nagyon ritkám iszom. Rendszeresen sportolok (futás, bicajozás, úszás), a vérnyomásom rendben van, 28 éves vagyok. Házi poratka allergiára szedek rendszeresen gyógyszert (Lordestin). Mi lehet a baj Ön szerint? Köszönöm a válaszát!
Szabó Norbert

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Szabó Norbert!

Ha nyugalomban és rendszeresen ilyen magas a pulzusa, akkor ezt nagyon komolyan kell venni és ki kell vizsgáltatni. Várjuk szeretettel rendelőnkben!

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Very friendly Informative helpfull

Dr Peter Vasko Were very friendly Informative helpfull and He solved all my problems which were followed me for 5-6 years Im very thank full for him i cannot do anything but to HIGHLY RECOMMEND HIM TO EVERYONE!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.10.17 11:08