Szívverésünk idővel természetesen is lelassul kissé, de a túl alacsony pulzus betegség jele is lehet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a kellemetlen tünetekről és a lehetséges háttérben álló okokról beszélt. 

Milyen jelek utalhatnak alacsony pulzusra?

A szívünk percenként átlagosan 60-70-szer ver, de 60 és 100 ütés közt minden érték normálisnak tekinthető. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról van szó, az már utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben az alábbi tünetekre lehet felfigyelni:

  • kimerültség, gyengeség,
  • zavartság,
  • légszomj, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik,
  • verejtékezés.

Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen kiugróan magas.

Mi minden okozhat alacsony pulzust?

Alacsony pulzusnál fontos a kardiológiai kivizsgálás.Tény, hogy az alacsony pulzus nem minden esetben jelez betegséget, de fontos, hogy minden esetben történjen kardiológiai kivizsgálás. Az esetek többségében ugyan ártalmatlan jelenségről van szó, hiszen például az edzett személyeknek a szívük is edzett és nem szükséges olyan sokszor pumpálnia, hogy vérrel lássa el a testet, de előfordul, hogy bizonyos egészségi állapotok, betegségek okozzák a lassú szívverést. Például az alábbiak:

Probléma a „karmesterrel”

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a folyamat „karmestere”, a szinuszcsomó, amely ingerületek, vagyis elektromos impulzusok képzésére specializálódott szívizomcsoport. Működését számos tényező befolyásolja, leginkább a vegetatív idegrendszer van rá hatással, a paraszimpatikus ingerrendszer (alvás, pihenés, étkezés) például lassítja a szívműködést, de többek közt a cukorbetegség egyik szövődménye is lehet a szinuszcsomó működési zavara.

Ingerületvezetési rendellenesség

A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust kezdenek el „előállítani”. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek.

Anyagcsere problémák

Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés szokta lelassítani a szívverést, amely ugyanakkor magas diasztolés vérnyomást okoz, ami annyit tesz, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.

Egyes szívbetegségek

Szívbetegség is okozhat alacsony pulzust.A koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, korábbi szívinfarktus és más szívbetegségek miatt szintén jelentkezhet lassú és nem kielégítő szívműködés.

Bizonyos szívgyógyszerek

Egyes betegségekre és magas vérnyomásra szedett gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a pulzusszámot, amiről feltétlenül tájékoztatni kell a kardiológust, aki szükség esetén változtathat a gyógyszerelésen.

Mikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás?

- Ha nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, mindenképen ajánlott a kivizsgálás, mert lassú szívverés esetén a szervezet nem jut elég friss vérhez. Sokszor a kikérdezés kapcsán is meg tudjuk állapítani az okot, ami lehet például egy adott gyógyszer, de sokszor szükség van részletesebb eszközös vizsgálatokra is, mint a nyugalmi- és terheléses EKG, a 24 órás EKG, a szívultrahang és egyéb vizsgálatok - ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, légszomj, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik, illetve ha jelen vannak a szívbetegség egyéb rizikófaktorai, mint a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, vagy szükség esetén kiderülhet, hogy pacemakerrel lesz szabályozható a szívritmus.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! Anyukám 40 éve sclerosis multiplex beteg. Az utóbbi hetekben többször előfordult, hogy hirtelen erős szúró mellkasi fájdalmat érez,csak az egyik oldalán,ami körülbelül 1 percig tart.Ilyenkor erősen izzad a tarkójánál, görcsösen összehúzza magát,majd elmúlik 1-2 perc alatt. Mit tanácsolna a probléma feltárására? Köszönöm szépen.
Falusi Andrea

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Falusi Andrea!

Nagyon nehéz így válaszolni, mivel nem láttam édesanyját, ill. a panaszait sem tusom részletesen kikérdezni.

Mindenképpen EKG-t, mellkas rtg-t készíttetnék, valamint a SM-t kezelő orvosát kellene felkeresni.



Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kedves, türelmes

Sztancsik doktornő szaktudása, kedvessége, türelme megnyugtatóan hatott, valamint a recepciós hölgyek segítőkészségével vagyok nagyon megelégedve.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2023.08.03 15:19