Életünk során mindannyiunknál előfordulhatnak ritmuszavarok, és meglepő módon ezek fiatalkorban is meglehetősen gyakoriak. A ritmuszavarok leggyakrabban normál ütem feletti (extra) ütések. Az önmagukban álló, ritkán jelentkező extra ütéseket néha meg sem érezzük.  A változatos panaszokról és ritkábban előforduló szívritmuszavarok észlelésére szolgáló, akár 7 napos Holter EKG monitorozásról beszélt dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Online Bejelentkezés

dr. Ferenczy Péter

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

A szívritmuszavarok okai: szívizom eredetű és szíven kívüli okok

A szívritmuszavar lehet szívbetegség következménye, de más, úgynevezett szíven kívüli (extrakardiális) betegségekben is előfordulhat.
Gyakran fiatal korban jelentkeznek a szívritmuszavarok - Kardioközpont- Szívizom-eredetű ritmuszavarok: leggyakrabban koszorúér-betegség kapcsán jelentkeznek. A szívkoszorúér elzáródás talaján kialakult szívizom infarktus az elhalt izomsejtek szabályostól eltérő ingerületvezetési és -képzési tulajdonságai miatt hajlamosít ritmuszavarra. A szívinfarktusban a leggyakoribb halálok a ritmuszavar. A szívizomzat vérellátásának a zavara a koszorúér-betegség azonban infarktus nélkül is szívritmuszavarokhoz vezethet, melyek diagnosztikájához a legtöbb esetben hosszabb idejű, akar több napos EKG-vizsgalat, akár 7 napos Holter EKG szükséges.  Ritmuszavarhoz vezető koszorúér-betegség már fiatalabb életkorban, akár 30 éves kor körül is kialakulhat, ha rizikófaktorok vannak jelen. A szívizomgyulladás szintén az izomzatban és környezetében létrejött aktuális biokémiai változások kapcsán okoz problémát. Sajátos, főleg a szívizomzat mennyiségi és minőségi elfajulásával járó kórképek a kardiomiopátiák, melyek ritmuszavarra hajlamosítanak, akár fiatalabb életkorban.  Ide sorolhatók a haemodinamikai okok is, melyek gyakran szívbillentyű-betegség (szűkület vagy elégtelenség) talaján alakulnak ki, és ahol probléma lehet a szokásosnál nagyobb mennyiségű vér jelenléte a szívüregekben (billentyű-elégtelenség), mely falfeszüléssel jár és ritmuszavarra hajlamosít, illetve ugyancsak problémát okozhat, ha a szív munkája valamilyen billentyű szűkület miatt megnövekszik, mely szintén ritmuszavarra hajlamosít.
- Extrakardiális okokról beszélhetünk, amikor a szíven kívüli tényezők felelősek a ritmuszavarok kialakulásáért. Ritmuszavarhoz vezethet a nátrium, kálium, magnézium, kalcium ionok arányának megváltozása a testfolyadékokban. Mivel az izomszövet működése csak akkor zavartalan, ha ezek kellő mennyiségben és arányban állnak a sejtek rendelkezésére, könnyen érthető, hogy a szívizomzat is érzékenyen reagál ezek módosulására. A pajzsmirigy túlműködés, a felgyorsult anyagcsere kapcsán gyors és rendszertelen szívműködésre hajlamosít, tipikus esetben fiatalabb életkorban.  Ez jelenthet szabályos ingerképzést es ingervezetést magas szívfrekvencia mellett (un. sinus tachycardia), de jelenthet pitvarfibrillációt is, amikor a pitvarizomzatban jön létre egy elektromos aktivitású terület, mely szabálytalan es gyors szívműködést eredményez.
- A pitvarfibrilláció szövődményekkel (stroke) járhat, ezért felismerése rendkívül fontos, legtöbbször hosszabb idejű, akar több napos Holter EKG-vizsgálat szükséges - mondja dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa. -  A stroke-ot okozó embóliák a szívüregi vérrögökből szakadhatnak le. Ezért van nagy jelentősége az ismert pitvarfibrillációban szenvedő betegek tartós véralvadás-gátló kezelésének, mellyel a fenyegető embóliát (pl. szélütést) meg lehet előzni. Egyes gyógyszerek különböző hatásmechanizmussal, de döntően a szívizomzat sejtjein lévő, ioncsatornák működésének befolyásolásával vezethetnek ritmuszavarokhoz. Az egyes élvezeti szerek (kávé, alkohol, drogok, mérgező vegyületek (toxinok)) változatos módon befolyásolhatják a szívritmusunkat, jellegükből adódóan főleg fiatalabb életkorban. Gyakran a vegetatív idegrendszerre hatva, de lehet egyéb gyógyszerekhez hasonló hatásmechanizmusuk is.  Az okok között szerepelhetnek lelki tényezők is, melyek a vegetatív idegrendszerre is hatással vannak, és így a szív ritmusát is befolyásolhatják. Ezeket más néven pszichovegetatív tényezőknek is nevezzük.

A szívritmuszavarok tünetei

Sokan az enyhe és ritkán jelentkező ritmuszavarokat meg sem érzik. Szubjektív panaszok lehetnek a szapora, esetleg rendszertelen szívdobogás érzése vagy éppen a pulzuskihagyás, melyekről leggyakrabban panaszkodnak a ritmuszavarban szenvedők.
Az objektív tünetekhez sorolják azokat, melyek megléte esetén az orvosnak gyanakodnia kell valamilyen szívritmuszavarra. Ilyen a kábultság, zavartság, ún. syncope (azaz átmeneti, az érintett elesésével járó eszméletvesztés, ami után a tudat magától visszatér), epilepsziához hasonló görcsök, múló látás- vagy beszédzavar, agyi infarktus. De gyanút kell fogni, a már fennálló szívbetegség romlása esetén is. Bizonyos kamrai ritmuszavarok egyik legsúlyosabb tünete lehet a szív eredetű keringés-összeomlás (kardiogén shock), keringés-leállás.

A szívritmuszavarok diagnózisa

Anamnézis és fizikális vizsgálat: A beteggel való beszélgetés kapcsán elsősorban arra kíváncsi az orvos, hogy ritmuszavart előidéző betegségek megtalálhatók-e a páciens kórelőzményében, azaz volt-e szívinfarktusa, vagy ismert-e koszorúér szűkület eredetű szívbetegsége, magas vérnyomása vagy egyéb, szívritmusra hajlamosító betegsége. Magával a ritmuszavarral kapcsolatban, pedig arra, hogy milyen gyakran jelentkezik, milyen hosszú ideig tart, spontán szűnik-e? A vizsgálat keretében mindig kell 12-elvezetéses EKG-t (elektrokardiográfiát) végezni, mely aktuálisan nem feltétlenül mutat eltérést. 
A 7 napos Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok felfedezésében is fontos.- Általában aki enyhe, illetve mérsékelt szívritmuszavart észlel, tapasztalat szerint csak akkor keresi fel az orvost vagy a szakrendelést, amikor panaszai már enyhültek, elmúltak, jobban érzi magát. Ezért van jelentősége a Holter EKG-vizsgálatnak, ahol lehetőség van 24 órán át vagy tovább is folyamatosan rögzíteni a páciens szívritmusát - mondja dr. Ferenczy Péter. - A terheléses EKG a terheléssel (azaz sport, fizikai aktivitás) összefüggő ritmuszavarok felderítésében tesz nagy szolgálatot. A fejlett technika segítségével lehetőség van invazív diagnosztikára is, melyet erre specializálódott elektrofiziológiai laborokban végeznek katéter segítségével. Ennek óriási előnye, hogy gyakran nem csak diagnózishoz juthat az orvos, hanem a felderített okot akár azonnal meg is lehet szüntetni.

A szívritmuszavarok kezelése

Lehetőleg a szívbetegség okát kell először felkutatni. Ha ismert a szívbetegség, ezt kell megszüntetni, vagy egyensúlyban tartani. Ha nem szívbetegség okozza a ritmuszavart, akkor az extrakardiális okot kell kiküszöbölni, azaz rendezni kell a sóháztartást, megszüntetni a pajzsmirigy betegséget, stb. Ezek megoldása komplex belgyógyászati, kardiológiai feladat. Természetesen ilyenkor is törekedni kell a beteg tüneteinek mihamarabbi enyhítésére, illetve megszüntetésére. Ezt tünetkezelésként részletesebben is áttekintjük.
Tüneti kezelést alkalmazunk, ha a ritmuszavar hátterében nem igazolható szervi szívbetegség, melynek oki kezelésével lenne gyógyítható a szívritmuszavar.  Bizonyos pitvari ritmuszavarok, főleg a hirtelen kialakuló, nagyon szapora, szabályos ritmusú szívveréssel járó formák megszűntetésére jó eredménnyel alkalmazhatók a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus tónusát fokozó manőverek. Mivel ezek visszatérő panaszok lehetnek, az ilyen betegségben szenvedők gyakran megtanulva ezeket a manővereket, maguk is meg tudják szüntetni ritmuszavaraikat. Ennek módja lehet egyszerű köhintés, de ezt szolgálja a jéghideg víz arcra locsolása is. Ugyancsak ide tartozik a Valsalva-manőver, melynek során nagy légvétel után, a levegőt benntartjuk, préseljük. Az így megnövekedett mellkasi nyomás az ezt érzékelő receptorokon keresztül a szimpatikus idegrendszeri hatást csökkenti es megszüntetheti a ritmuszavart.
- Az orvos a szívritmuszavar megszüntetése érdekében gyakran kényszerül gyógyszerek alkalmazására is.  Ezek az úgynevezett antiarritmiás gyógyszerek hatásmechanizmusuk szerint a szívizomsejtek sejtmembránjának ioncsatornáin keresztül hatnak. A gyógyszeres kezelés hatásának ellenőrzésére és esetleg visszatérő ritmuszavarok észlelésére hosszabb idejű, akár több napos EKG-vizsgálat, ún. Holter monitorozás lehet szükséges - mondja Ferenczy doktor - annak érdekeben, hogy szükség esetén a gyógyszeres kezelést módosítani lehessen.   

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt.Főorvos nő! 55 éves vagyok január ota vannak ritmuszavaraim Kardiologiai kivizsgálás többször volt. Ösztrogen hiányom vannak ,állandóan szorongok és nyugtalan vagyok következő extrsystolae miatt.Ezek okozhatnak ritmuszavart?Sokat görcsöl kezem lábam.Kaptam 2 hónapja inf.ban Magneziumot utána közel másfél hónapig szinte nem volt panaszom.Ķülönben szedem a Panagint. Köszönöm megtisztelő válaszát.Judit
Judit

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Judit!

A szorongás, feszültség hozzájárulhat ritmuszavarához, de az említett végtag görcsök hátterében álló magnézium hiány, szintén kiválthat ritmuszavart.

Relaxációs gyakorlatok, meditatív jóga végzése, valamint 2x1 tabl. Magnerot ( recept nélkül kapható a gyógyszertárakban ) szedése megszüntetheti panaszait.

Amennyiben ritmuszavara nem szűnne, szívesen állunk rendelkezésére az okok feltárásában.

Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kedves és megnyugtató

Dr. Ferenczy Péternél jártam kardiológiai vizsgálaton. A Főorvos úr végtelenül kedves és megnyugtató. Nagyon elégedett voltam a vizsgálattal.

dr. Ferenczy Péter
dr. Ferenczy Péter
kardiológus, szexuálkardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2024.11.14 09:36