A legújabb kutatási eredmények rossz hírt jelentenek a dohányosoknak: csak a teljes leszokás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre világított rá.
Konkrét összefüggések
A University College London kutatóinak nemrégiben publikált tanulmánya szerint már napi egyetlen cigaretta elszívása esetén is sokkal nagyobb a stroke és a szívkoszorúér-betegség rizikója, mint korábban gondolták. Tehát már napi egy cigarettáról sem mondható el, hogy „viszonylag veszélytelen”, vagyis a szív-érrendszeri betegségek szempontjából nem létezik biztonságos dohányzási szint.
A WHO becslése szerint évi 7 millió ember hal meg évente a dohányzás következtében, és ebből 890 ezren a passzív dohányzás áldozatai. Az Egyesült Államokban a cigarettázást tartják a leginkább megelőzhető idő előtti halálozási oknak. Az American Heart Association kimondta, hogy a dohányzás csökkenti a fizikai aktivitásra való képességet és növeli az erekben lerakódó plakkok kialakulásának esélyét.
A nőknél még nagyobb a kockázat
A londoni egyetem szakemberei 141 publikált kutatás adataiban keresték az összefüggéseket a dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. A nem dohányzók egészségi statisztikáit vetették össze azokéval, akik napi 1, napi 5 és napi 20 cigarettát füstöltek el.
Megállapították, hogy napi 1 cigaretta 48 %-kal emelte a szívkoszorúér-betegség és 25 %-kal a stroke kockázatát a férfiaknál. Az ugyanennyit dohányzó nőknél még ennél is nagyobb volt a rizikó: a szívkoszorúér-betegségre 57 %, a stroke-ra 31 %. Ehhez képest a napi 20 szálat elszívóknak mindkét betegségre 40-50 %-kal nőtt a kockázatuk, ami annyit jelent, hogy nincs még elfogadható, kis kockázatú mennyisége a dohányzásnak. Csak a teljes füstmentesség lehet védő hatású.
A sok stressz és a rossz szokások ördögi köre
Vezető pozíciót betöltő személyeknél vették észre először, hogy a rengeteg elvárás és kezeletlen stressz miatt csökken az adott férfi vagy nő immunrendszerének hatékonysága, és ez különböző betegségekhez – leggyakrabban szív-érrendszeri problémákhoz – vezet. Ez leginkább a 30-50 év közötti férfiaknál fordul elő, de a nők is egyre gyakrabban tapasztalják a tüneteket. Egy-egy akut problémát kiválthat az átlagosnál nagyobb stressz, bár a betegség manifesztálódását befolyásolja az egyén stressztűrő és – kezelő képessége is. A helyzetet súlyosbítja, hogy éppen a feszített életmód miatt ezek az emberek azok, akik esetenként a stresszkezelés könnyen elérhető, ám igen káros módszereihez nyúlnak, mint az alkohol és a dohányzás. Vagyis a már meglévő kockázati tényezők mellé csatlakozik még néhány, önállóan is jelentős rizikófaktor – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Többek közt ezért is van nagy szerepe az érintettek életében a menedzserkardiológiai vizsgálatnak, hiszen a legnagyobb veszélyt jelentő szív-érrendszeri betegségek megelőzésén, kezelésén túl az életmód orvoslás lehetőségeivel kialakítható egy sokkal egészségesebb, a teljesítményt támogató életmód. Akár a dohányzásról való leszokásban is segíthet a mentálhigiéniai tanácsadás, a táplálkozási- és mozgásterápia.
Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
Téma szakértője
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Páciensek mondták
Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos
Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!!
