Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.
Rengeteg magyart érintenek a szív-érrendszeri betegségek
A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett e betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.
A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magasvérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény.
Egyre stresszesebbek vagyunk
A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallottak magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.
- Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:
- magasabb életkor,
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint,
- dohányzás,
- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
- cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
- hormonális fogamzásgátló szedése,
- túlsúly,
- mozgásszegény életmód.
Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.
Mit tehetünk a szívünk egészségéért?
- A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás - a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai kivizsgálásra
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
Dr. Petróczy Natália
belgyógyászEgyáltalán nem jó a 70-80/50 Hgmm értékű vérnyomás. Nem csoda, hogy olyan vérnyomás értékek mellett megszédül az édesapja, vagy el is esik, ami olyan korban veszélyes is.
A hypertonia kezelésnél nem cél a 120/70 Hgmm alatti vérnyomás értékek, de 65 év felettieknek elég, ha épp 140/90 Hgmm alatt, vagy akörül van a vérnyomása. Nem tetszett említeni milyen gyógyszereket és milyen adagban szedi az édesapja. Amennyiben csak egyfajta vérnyomáscsökkentő gyógyszert naponta 1x kap, akkor azt lehet elhagyni (kivétel úgynevezett béta blokkoló, pl. metoprolol, bisoprolol, nevibolol..., ezeket érdemes felezni-negyedelni 1-2 naponta és aztán elhagyni). Amennyiben több fajtát kap, akkor mindegyiknek adagját kéne csökkenteni 2-3 naponta szoros vérnyomás kontroll mellett. Fontos emellett a megfelelő folyadék pótlás. Érdemes ellenőrizni, hogy nem lázas e az édesapja, mert fertőzések esetén is alacsony lehet a vérnyomása.
Tisztelettel Dr. Petróczy Natália
Páciensek mondták
Very friendly Informative helpfull
Dr Peter Vasko Were very friendly Informative helpfull and He solved all my problems which were followed me for 5-6 years Im very thank full for him i cannot do anything but to HIGHLY RECOMMEND HIM TO EVERYONE!
