Egy új kutatás szerint összefüggés van a menopauza körüli hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri problémákat ma már nem nevezhetjük „férfibetegségeknek".

A kulcs az endothel funkció

A nők közel 70 százaléka tapasztal hőhullámokat, és közülük minden harmadik tartja ezeket komolynak vagy gyakorinak. A legújabb kutatások szerint ezek valójában korábban is jelentkeznek, mint azt gondoltuk, vagyis nem annyira a menopauza első éveiben, inkább az utolsó termékeny években válnak nyilvánvalóvá. A Menopause című szaklapban publikált tanulmány szerint ráadásul van kapcsolat a hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt,  a hőhullámok ugyanis egyfajta jelzői ezen betegségek magasabb kockázatának. Konkrétabban a hőhullámok és az endothel funkció mutatnak összefüggést. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, az endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez. A kezeletlen érelmeszesedés pedig olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke.

A fiatalabb nők veszélyeztetettebbek

női szívinfarktusA viszonylagosan alacsony létszámú amerikai kutatásban 272 nőt vizsgáltak meg, akik 40 és 60 év között voltak, és volt köztük olyan, aki egyáltalán nem tapasztalta még a hőhullámokat, de volt olyan is, aki napi szinten élte át azt. Ezen kívül nem dohányoztak és nem voltak szív- és érrendszeri betegségeik. A hölgyeknél a hőhullámok élettani jeleit vizsgálták, vérelemzést végeztek náluk és ultrahangos áramlásmérővel vizsgálták, hogyan reagálnak az artériák az értágulásra.
Az eredmények meglepőek voltak. Kiderült, hogy idősebb korban, 54 és 60 év közt nincs összefüggés a hőhullámok és az endothelium diszfunkciója közt. Ugyanakkor a fiatalabb nőknél, 40 és 53 év között a kapcsolat fennáll. Vagyis azoknak a fiatalabb középkorú nőknek, akik hőhullámokat tapasztalnak, gyengébben működik az érrendszerük. Tehát a hőhullámokat nem szabad apró kellemetlenségként kezelni, ugyanis összefüggenek az érrendszer, az agy és a csontok egészségével. Éppen ezért az érintett hölgyeknek mindenképpen ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás!

Nem csak a férfiak betegsége az infarktus

Régebben az infarktus, a ritmuszavar a „férfiak betegsége” volt, de ma – egy bizonyos kor fölött - a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Vagyis többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer kór kifejlődése is. Ugyanakkor tudni kell, hogy az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormon szinttel, de a stroke és az infarktus egy ún. "vulnerábilis" meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul ki. Tény, hogy az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen maga az életkor, azonban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. - Aki tehát ilyen rizikófaktorokkal rendelkezik, illetve olyan tüneteket tapasztal magán, mint a mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás, annak mindenképpen érdemes kardiológiailag kivizsgáltatnia magát.  

  

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Úr! 47 éves nő vagyok.4,5 éve tachyardia miatt reggel 2,5 mg Nebivololt kaptam. A kezelőorvosom szerint a krónikus kégzőrendszeri betegségem okozta. Kb. szűk egy év múlva a gyógyszer mellett ismét tachycardiam lett. A th.ki lett egészítve déli 2,5mg nebivolollal. Jelenleg a reggelit szedem csak. Tavaly július óta a myasthenia kezelésem ki lett egészítve steroiddal. Ez után változó lett a vérnyomásom, hol magasabb, főként a dyastoles értek; hol alacsony. Február óta viszont alacsony. Február 15-26-ig többlépcsős strokem volt. A jobb agyféltekén elég nagy területen lett agyi infarctusom. TTE vizsgálattal a pitvarok között PFO-t láttak, az átolyás jobbról balra lett megállapítva. A shunt felett kiboltosulást láttak. A neurológusom szerint a shunt miatt kaptam többlépcsős stroket, ezért ragaszkodott a TEE vizsgálathoz. A vizsálattal meg lett erősítve a PFO,alatta az aneurysma közel 2cm-es. E mellett a bal/jobb (nem tudom hol, mert egyik helyen egyik másik helyen másik lett leírva. Valószínűbb a bal oldalon a pitvar fülcséjében 6 mmm-esen tapadó 0,4x1,7mm-es egyetlen felszínű mixomat láttak, melyen fehéres felrakódás volt. Majd még azt is mondták a szivbe tapadva fityeget a daganat. A kontroll vizsgálaton nem látták a mixomat, de első körben a többi eltérést sem. Azt mondták valószínű vérrög kehetett. Ennek örülök is. A két vizsgálatot nem egy intézményben végezték, ezért a szívsebész orvos újabb vizsgálatot kért ugyanott ahol első alkalommal csinálták. A vizsgálat után azt mondták, hogy a fülcsébe a septum domborodik be, s ezt látták mixomának. Ez szemölcsszerűnek látszik. Nem értem, hogy kehetetett egy szemölcsméretű dolgot néhány centisnek látni, de még fiyegni is. Fehéres felrakódást is hogy káttak rajta. 1./Ön szerint mi lehetett, tudom lelet nélkül nehéz nyilatkozni? Azóta felmerült a PFO zárása, ezért buborék tesztet végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy a shunton keresztül az embolus az agyba fel tud e jutni. Vizsgálatkor sóoldatot összekeverve jutattak a vénába doppler vizsgálattal nézték az agyi ereket. A teszt akkor pozitív ha 15 vagy a feletti buborékot számolnak meg. Nekem 50 felettit számoltak meg. 2./ A műtéthez kell e több vizsgálat, indikáció? Az osztályos orvosomban, aki kardiológus végzettségű) felmerült, hogy amit miomának láttak az vérrög volt, s a vérhígítók hatásara feloldódott. Viszont akkor a fülcse okozta a strokat. Felmerült részéről a fülcse bezárása is. 3./ Önnek erről mi a véleménye, valamint itt is milyen vizsgálat, indikáció szükséges a műtéthez? 4. A két műtétet egy alkalommal el lehet végezni, vagy csak külön-külön? Előre is köszönöm válaszát!
Maja

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Maja!

Sajnos a pitvari myómának és a thrombusnak lehet hasonló a képe az ultrahang vizsgálatnál. A műtét indikációját, annak idejét és módjait csak a szívsebész tudja megmondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Hatalmas szaktudás

Alapos vizsgálat. Hatalmas szaktudás. Kedvesség. Emberségesség. Az asszisztens Katát is nagy nagy dicséret illeti, szakmailag és emberileg is. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 13:28