A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

A két érték másra vonatkozik

- Való igaz, hogy egy kardiológiai vizit során ellenőrizzük a vérnyomást és a pulzust is, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverhető egymással, bár az értékek elemzésekor keresni kell az összefüggéseiket is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. A hozzánk forduló betegeknél sokszor keverednek a fogalmak, téves fogalmaik vannak arról, hogyan függ össze a két mutató, mennyi a „normális” érték, de a mi feladatunk nem csak a kezelés, hanem a pontos, türelmes felvilágosítás is. Fontos, hogy a betegek értsék, mi és miért történik velük, mi a célja a kezelésnek.   

5 tévhit a fogalmakról

A vérnyomás- a pulzusértékek mindig összekapcsolódnak

Az igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet – attól függően, hogy a pitvart vagy a kamrát érinti-e a probléma. 

Mindenkinél egyforma a normális vérnyomás- és pulzusérték

kardiológiai vizsgálati csomagBár természetesen van egyfajta útmutató – vérnyomásnál a 120/80 Hgmm tekinthető általában normálisnak, pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték – a normális értékek ettől egyénenként eltérőek lehetnek. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

Az alacsony pulzusszám és vérnyomás mindig betegségre utal

Ami az egyik embernél veszélyes, az a másiknál nem feltétlenül. Egy fiatalabb, fit személy például élhet alacsony, akár 50-es pulzusszámmal, ez csupán azt jelzi, hogy edzett. Az alacsony vérnyomás azonban már trükkösebb, hiszen idősebb korban, vagy ha magas pulzusszám kapcsolódik hozzá, ez valóban utalhat betegségre is. Ha tehát szédülünk, gyengének érezzük magunkat, mellkasi szorításunk, szívdobogás-érzésünk van, mindenképpen érdemes kardiológushoz fordulni.

A magas vérnyomás nem veszélyesebb, mint a magas pulzusszám

Klinikai vizsgálatok szerint a magas vérnyomás több betegség előszobája lehet, mint a magas pulzusszám – bár itt is csak a személyes kivizsgálás adhat választ a kérdésre. Általánosságban elmondható, hogy minden 20 Hgmm-es növekedés a 115 Hgmm-es szisztolés (első) érték felett, megduplázza a szívinfarktus, a stroke, a szív- és a veseelégtelenség kockázatát. A magasabb pulzusszám is utalhat betegségre, bár ez nem feltétlenül igazolódik be minden esetben. Éppen ennek tisztázására szolgál a kivizsgálás.  

Nem számít, mikor mérünk

Valójában számít, mikor mérjük a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban mérünk és erről naplót is vezetünk. Nyilvánvalóan más értékeket fogunk kapni, ha közvetlenül terhelés után történik a mérés, bár ennek is megvan a maga szerepe, azonban ezt érdemes szakemberre bízni.

- A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, ha tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, feltenni a kérdéseinket, és elejét venni az esetlegesen súlyos állapotoknak – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Főorvos Úr! Szeretnék segítséget kérni, mert tényleg tanácstalan vagyok és semmit nem értek. Nem is tudom hol kezdjem. Tinikoromban egy vírusfertőzés után volt egy szívizomgyulladás. Nem maradt vissza semmi, de mivel édesapám 36 évesen szívinfarktusban halt meg, 2 évente vissza kell mennem egy kardiológiai vizsgálatra. Savcsökkentőn szedek, ill. fejfájás miatt szoktam még gyógyszert szedni. Nem iszom alkoholt és nem dohányzom. Néhány hónapja nagyon fáradékony vagyok, ha lépcsőn megyek fel, kicsit kevés a levegő. Rám ez soha nem volt jellemző. Olyan furcsa, fájdalomszerű érzésem van a mellcsont tájékán egy ideje. Nem tudom pontosan jellemezni, leírni, és a hátam tényleg sokat fáj, ami szintén nem volt korábban. Azt hittem, a savam szórakozik megint, nem is ijedtem meg, de az biztos, hogy a savcsökkentő emelése nem segített, a hátfájást meg ráfogtam az ülőmunkára. Eljött a soros kardiológiai vizsgálat ideje. Ez orvos rendes meg kedves is, de nem egy magyarázós ember. Elmondja mit lát, de csak kérdésre magyaráz. Hát, én a megdöbbenéstől kérdezni sem tudtam! Az ultrahangnál az volt az első kérdése, hogy mikor volt szívburokgyulladásom. Én mondtam, hogy nekem nem volt, erre mutatta a képen, hogy az egész szívem körül fibrin van a burokban -ami nem tudom, hogy mi-, és akkor még sorolta tovább a billentyűket, meg a nem tudom mit, de azt leírom. Az ekg felvétel se norm görbe volt most, hanem ennél bővebb. Mellé megnézte az ereket a nyakamon és a hasamat is megnézte ultrahanggal, amit soha nem szokott. A leletben a következő adatokat írta le: Echocardiographia: (My Sono U6 készülékkel vizsgálva) Aortagyök:24 mm (*előtte mindig 34 mm volt). Aorta bill. szabályos. aorta desc. Vmax: m/sec Aorta Vmax: m/sec Pulm. Vmax: m/sec. Bal pitvar:45 mm Bal kamra:44/35 mm EF: 44% Septum, hátsó fal: 12-14 mm RVSP: 32 HGmm Segmentális falmozgászavar: nincs Pericardiális folyadék: fibrines pericarditis E/A : 0.64/0.74. DT:268 msec e/a: 0,08/0,12 syst. V: 0,09 m/sex Mitrális bill.: szab. AI-I, MI.-I., TI-jelzett. Relaxzavar, diast. functiozavar. EKG: SR.. Balra dev. R-teng. Norm. vez. idők. III-aVF-ben Q-hullám. III-ban neg. másutt isoelektromos. T-k. V 1-3.ban rS komplexus. Átmeneti zóna V4. Azt mondta szedjek Algoflexet vagy Cataflamot, de csak annyit mondott még, hogy az eltérések a szívburokgyulladás miatt vannak. Most még annyit se mondott, hogy 2 év múlva találkozunk. Én meg itt maradtam tele félelemmel és értetlenséggel, kétségekkel. Nem tudom mitől lehet szívburokgyulladás, nem tudom mit jelent az, hogy ez a gyulladás fibrinnel vonta be a szívet, és nem tudom mire számíthatok. Elmúlik? Ilyen marad? Rosszabb lesz? Mik ezek az eltérések az ultrahangon és az ekg-n és súlyosak-e? Köze lehet ahhoz, hogy tavaly télen volt egy elhúzódó tüdőgyulladás? Mit jelentenek a billentyű eltérések? Lesz következménye? Mit tehetek azért, hogy meggyógyuljak és addig is kicsit jobban érezzem magam a bőrömben? Tudna nekem valami tanácsot adni? Kontroll tényleg nem szükséges csak a szokásos 2 év múlva? Nagyon szépen köszönöm, ha segít! Jó egészséget kívánok! Tisztelettel: Kitti
Kitti

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kitti!

Leveléből nem derül ki, hol vizsgálták. A pontos és részletes leírás és a tájékoztatás alapján az a véleményem, hogy ismét keresse fel a vizsgáló helyet, ahol ismerik a panaszait és rendelkeznek a szükséges dokumentációval.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Célirányos és hatékony vizsgálatok

Kellemes, megnyugtató hangulat, nagyon célirányos és hatékony vizsgálatok, preciz és teljesörű tájékoztatás.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2019.04.09 11:39