Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

Mi szabályozza a szívverést?

A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat. Az impulzusok ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni.  Számos szívbetegség is oka lehet a szívritmuszavarnak, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.

13 ok, ami szívritmuszavarhoz vezethet:

1. családi hajlam,
2. cukorbetegség,
3. túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása,
4. magas vérnyomás,
5. dohányzás,
6. pajzsmirigy alul- vagy felülműködés,
7. alvási apnoe,
8. bizonyos gyógyszerek, és étrend kiegészítők (ezért mindig el kell olvasni a betegtájékoztatót),
9. tudatmódosító szerek,
10. koszorúér betegség,
11. változások a szív felépítésében (például kardiomiophatia),
12. előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek,
13. éppen zajló szívinfarktus.

Mikor kell segítséget kérni?

Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség, ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még akkor is fontos, ha az illető tünetmentes, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében. A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármilyen indikációról is legyen szó, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a szívritmuszavar diagnosztizálására. Ha ez sikerül, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is minimalizálhatjuk. 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 Cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Bejelentkezés szívritmuszavar vizsgálatra:

KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! 47 éves vagyok. Egy évvel ezelőtt voltam kardiológiai vizsgálaton, mivel nem éreztem jól magam. (fulladás, melkasi fájdalom, kézzsibbadás). Akkor szívritmus zavat állapítottgak meg. Kaptam rá gyógyszert Betaloc Zoc-ot. Egy év múlva javasolt újabb kontrol. A kérdésem az lenne, hogy nem ártok e a sporttal, illetve. hogy mennyit szabad sportolnom. Általában 1-1,5órát sportolok, ha tehetem naponta. 0,5 óra szobabicikli, és 0,5 óra futópad, utánna erősítések. A probléma az , hogy a futópadon a pulzusom, hogyha 6-8 km/óra sebességgel futok, akkor 140 körül van. (1 percig tudok csak huzamossan futni, utánna sétára váltok, majd újra futás) Ez nem ártalmas? Úgy érzem ,hogy a megterhelés után kb 1 óra után rosszabb a közérzetem. (enyhe fulladás, erős szívverés érzés. ) Még az lenne a kérdésem ,hogy a szauna nem árt-e? Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Mike Gabriella
Mike Gabriella

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Mike Gabriella!

Nem tudom milyen ritmuszavara van. A sportot inkább sétaként kezelném kb. 4-5 km/ óra sebességgel, az erősítést hetente 1-2 alkalommal végezném alacsony súlyokkal 8-10 ismétléssel a nagy izomcsoportoknál (törzs kar, váll, láb, csípő ). A kontroll vizsgálatnál kérje kezelőorvosa véleményét!

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos

Különösen jó volt Sztancsik doktornő alapos vizsgálata és körültekintő javaslatai.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2018.11.19 12:38