A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma az általános egészség egyik fontos mutatója. Éppen ezért, ha a normálishoz képest emelkedettebb, az akár betegség, rendellenesség jele is lehet. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a nyugalmi pulzus megemelkedésének okaira és csökkentésének lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Milyen jelei lehetnek az emelkedett pulzusnak?
Az egészséges, normális pulzus lehetővé teszi a szívnek, hogy megfelelően reagáljon a napi aktivitás, a fizikai megterhelés vagy a betegségek támasztotta kihívásokra. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám felnőtteknél 60-100 ütés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sportolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető.
- A pulzusszám természetesen folyamatosan változik, hiszen olyan tényezők befolyásolják, mint a fizikai aktivitás, a napszak, az életkor, az időjárás, a hormonális változások és a stressz is. Ezeknek a változásoknak ugyanakkor egészséges működés esetében a normál tartományon belül kell végbemennie – ismerteti Vernes doktornő.
Így csökkenthetjük a hirtelen kiugró pulzust
Ha érzelmileg megterhelő helyzet vagy egy környezeti faktor hatására hirtelen megemelkedik a pulzus, természetes módszerekkel is megpróbálhatjuk lejjebb vinni azt.
- Alkalmazzunk megfelelő légzéstechnikát, például a mély, lassú hasi légzést vagy a váltott orrlyukú légzést.
- Próbáljunk lehunyt szemmel relaxálni vagy nyújtó gyakorlatokat végezni.
- Tegyünk egy sétát, lehetőleg a természetben.
- Vegyünk egy meleg fürdőt vagy zuhanyt.
10 módszer, amivel tartósan lejjebb vihetjük a pulzust
Bizonyos életmódbeli elemek hosszútávon segítenek normalizálni a magasabb pulzust és fejlesztik a szervezet azon képességét, hogy fizikai aktivitás és stressz során is fenntartsa az egészséges szívverést.
1. Rendszeres mozgás
A heti legalább 150 perc közepes kardioedzés és 2-3 súlyzós edzés a leghatékonyabb módja az általános egészség és rugalmasan alkalmazkodni képes szív-érrendszer fenntartásához.
2. Folyadékfogyasztás
Amikor a szervezet dehidrált állapotban van, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy stabilan tartsa a vérkeringést. Ezért fontos a napi 2-2,5 liter folyadék – leginkább víz – fogyasztása.
3. Stimuláló szerek visszaszorítása
A koffein és a nikotin fenntartják a dehidráltság állapotát, tovább nehezítve a szív munkáját.
4. Alkoholfogyasztás limitálása
Az alkohol nemcsak dehidrált állapothoz vezethet, de mivel az alkohol maga egy toxin, ennek feldolgozása erősen megdolgoztatja a szervezetet.
5. Kiegyensúlyozott étrend
A gyümölcsökben, zöldségekben, növényi fehérjékben, magvakban, hidegen sajtolt olajokban, zsírszegény sajtokban, halakban gazdag étrend segít fenntartani a szív egészségét is. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek a vérnyomás csökkentéséhez járulnak hozzá.
6. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
A krónikus alváshiány nagy nyomást helyez a teljes szervezetre, így a szívre is. 7-9 óra, jó minőségű alvás minden felnőtt szervezet számára szükséges.
7. Egészséges testsúly fenntartása
Minden extra kiló további nyomást jelent a szerveknek, így a szívnek is, így megfelelő életmóddal ajánlott megszabadulni a túlsúlytól.
8. Stresszkezelés
A hosszútávon jelenlévő stressz és szorongás miatt a szívnek keményebb munkát kell végeznie, hogy fenntartsa a normális ritmust és véráramlást. Jó hatásúak lehetnek az olyan relaxációs technikák, mint a mindfulness, a meditáció, a vizualizáció, vagy bármi más, ami segít levezetni a stresszt.
9. Pszichés, mentális egészség kialakítása
Akár egy trauma, gyász vagy valamilyen rendellenes mentális állapot képes megváltoztatni az agy kémiáját, ami tovább nehezíti a mindennapos kihívásokkal való megküzdést és az egészséges szívműködést.
10. Természetközeli élmények
Ugyancsak a stresszkezelésben van bizonyított hatása a szabadban töltött időnek, akár távol a várostól, akár csak egy parkban sétálunk, túrázunk.
Ezért fontos a kivizsgálás
- Akinél többször tapasztalható a hirtelen magas pulzus, az nagy valószínűséggel orvoshoz fordul az ijedtség miatt, hiszen sokan tartanak a szívinfarktustól, szívritmuszavartól. Amennyiben kiderül, hogy nem kardiológiai oka van a jelenségnek, hanem például pszichés, nyilván más irányban kell elindulni a kezelésben – ismerteti dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos.- A kivizsgálás azonban szervi problémákat is feltárhat, hiszen például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyű-, és más, szívet érintő problémák, pajzsmirigy eltérés, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei is járhatnak ilyen tünettel. A megfelelő életmód kialakítása azonban egészségeseknek és szív-érrendszeri vagy más típusú betegeknek is alapvetően fontos, és önmagában is hozzájárulhat a normál értékek kialakításához.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)