Észrevette magán, hogy egyre nehezebben megy a lépcsőzés vagy a futás, mert terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik? Ha igen, nincsen egyedül vele, a terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés egy igencsak gyakori probléma. Sokan úgy gondolják, hogy hátterében az életkor, az elhízás vagy a dohányzás állhat - amik természetesen mind szerepet játszhatnak benne – de valójában gyakori, hogy szív eredetű probléma okozza.
Mit jelenthet, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik?
Mi miatt léphet fel terhelésre fulladás, nehézlégzés?
Kardiológiai problémák miatt is jelentkezhet terhelésre fulladás, nehézlégzés?
Milyen vizsgálatok szükségesek, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardiológiai Központban
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit jelenthet, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik?
A terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés egy gyakori probléma, ami akár fiatalokat is érinthet. Az esetek nagy többségében a komoly fizikai megterhelés mellett fellépő fulladás, nehézlégzés a hátterében ártalmatlan dolgok állnak, és pihenésre javul is a nehézlégzés tünete. Ilyenkor segíthet, ha kezdetben több szünetet tart az edzés alatt az illető, vagy ha fokozatosan történik a terhelés, hogy a szervezetnek legyen ideje hétről hétre alkalmazkodnia. Ha azonban terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik és ez nem javul pihenésre, vagy idővel már nyugalomban is fennáll, akkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni! Akkor is kivizsgálásra van szükség, ha már a kisebb, hétköznapi megerőltetések mellett is fellép a nehézlégzés tünete, például séta vagy lépcsőzés közben. Ez ugyanis komolyabb problémára utalhat; a kardiológiai okoktól kezdve a tüdőbetegségeken át egészen a pszichológiai problémákig sok minden okozhatja ezt a tünetet, és csak alapos kivizsgálással derülhet ki a valódi oka.
A terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés egy félelmetes tünet lehet elsőre. Olyan érzet, mintha elfogyna a levegő, és nem tudna elég gyorsan vagy elég mélyen lélegezni edzés vagy fizikai erőfeszítés közben, hogy a kellő mennyiségű levegőhöz jusson. Hiába próbálkozik erősen, mégsem jut elég levegőhöz, ez pedig ijedtséget és pánik állapotot okozhat. Ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik, gyakori, hogy az alábbi tünetek is fellépnek:
- mellkasi szorító érzés
- kapkodó légzés
- fuldoklás érzése
- szorongás és félelem
Különböző időtartamú és intenzitású lehet a fizikai megerőltetés hatására fellépő nehézlégzés és minden ember másképp éli meg. Nagyon fontos elkülöníteni, hogy a nehézlégzés csak komoly fizikai terhelésre jelentkezik-e vagy esetleg nyugalomban vagy más egyszerűbb tevékenységektől is kialakul. Vannak például akik már séta, lépcsőzés, kocogás vagy akár csak a nyugodt ülés mellett is tapasztalják a fulladás érzetét. Ilyen esetben mindenképp ki kell vizsgálni mi okozhatja ezt a tünetet, már csak azért is, mert jelentősen megnehezíti a mindennapokat. Az ödéma gyakori tünete lehet a kardiológiai betegségek egy csoportjának, bár számos más okból is keletkezhet a szemmel látható duzzanat. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus a szív-érrendszeri okok, főként a szívelégtelenség miatt kialakuló ún. pitting ödéma diagnózisának felállításának jelentőségére hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Szívelégtelenség is lehet a pitting ödéma oka
Mi miatt léphet fel terhelésre fulladás, nehézlégzés?
Sokan úgy gondolják, hogy idősebb életkorban vagy az életmódjukból fakadóan természetes, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik. A terhelésre jelentkező légszomj érzése azonban nem mindig a túlsúlynak, a dohányzásnak vagy az idősebb életkornak tudható be; holott természetesen ezek mind olyan tényezők, melyek hatással lehetnek a panaszok kialakulására, valamint súlyosbíthatják a tüneteket. De érdemes komolyabban is foglalkozni azzal, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik és kivizsgáltatni részletesen a problémát. A már kisebb terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés hátterében a legtöbb esetben kardiológiai problémák állnak, amiket részletesen be is mutatunk a következő bekezdésben. A kardiológiai problémák azonosítása mellett azonban ki kell zárni az egyéb okokat, amik nehézlégzéshez vezethetnek. A terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés egyéb okai az alábbiak lehetnek:
- asztma
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut súlyosbodása
- tüdőgyulladás
- tüdőrák
- tüdőembólia
- tüdőödéma
- pneumothorax
- krupp
- mellhártyagyulladás
- allergiák
- gyenge erőnlét
- fizikai túlterhelés
- súlyproblémák
- pszichológiai tényezők
- vérszegénység
- akut veseelégtelenség
- májcirrózis
- légszennyezés
- dohányfüst, por
- pollenek
- penészspórák
A tüdőproblémák közül a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)és az asztma áll leggyakrabban a terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés mögött, de akár tüdőgyulladás is kiválthatja a panaszokat. Utóbbi esetben jellemzően egyéb tünetek is társulnak a nehézlégzés mellé, például köhögés vagy láz. A súlyos allergiás reakciók is okozhatnak nehézlégzést; jellemzően úgy, hogy a légutak beszűkülnek, így az érintett személy csak nehezen kap levegőt. Fulladás is megjelenhet, ha a légutakat erősen irritálja valami (például por vagy pollen), ami erős köhögésre ingerli az egyént.
A gyenge erőnlét és a fizikai túlterhelés szintén gyakori kiváltó oka a fulladásnak vagy a nehézlégzésnek. Ennek oka, hogyha valaki keveset mozog, akkor az erőnléte, fizikai kondíciója alapvetően csökkent. Ennek következtében már a kisebb terhelésre is intenzívebben reagál a szervezet: heves szívdobogás, szapora pulzus és emelkedett vérnyomás léphet fel a nehézlégzés mellett. Anémia, vagyis a vashiányos vérszegénység is okozhat ritkán nehézlégzést, emellett fáradékonyság, gyengeség is jelentkezhet. A súlyproblémák, illetve a dohányzás közvetetten vezethetnek a terhelésre fellépő fulladás, nehézlégzés tünetéhez. Mindkét állapot megterheli ugyanis a szív-és érrendszert, valamint befolyásolja a szív és a tüdő működését is.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Kardiológiai problémák miatt is jelentkezhet terhelésre fulladás, nehézlégzés?
Ha valakinél terhelésre fulladás, nehézlégzés lép fel, azt gyakran kardiológiai problémákkal hozzák összefüggésbe. Elterjedt, hogy azt mondják ilyenkor, hogy ,,gyenge a szíve” az illetőnek. Ennek a mondásnak valóban van alapja, ugyanis gyakran szív eredetű problémák miatt lép fel terhelésre fulladás, nehézlégzés. A szív segítségével jut el az oxigén a test különböző pontjaiba, így a tüdő teljesítményét is befolyásolja a szív- és érrendszer működése. Több olyan, a szívet érintő állapot is van, amelyek következtében terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezhet. Ezek az alábbiak lehetnek például:
- Szívelégtelenség: Szívelégtelenség során a szív pumpafunkciója csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem képes kellőképpen ellátni a szervezetet oxigénnel sem. A szívelégtelenség lehet jobb kamrai vagy bal kamrai, de az is előfordulhat, hogy mind a két szívfél működése elégtelen. Egyik fő tünete a – főként – terhelésre jelentkező fulladás és nehézlégzés, azonban előrehaladott állapotban ez akár nyugalmi helyzetben is jelentkezhet. További tünet lehet még az ödéma, illetve az erős fáradtságérzet is.
- Koszorúér betegség: A koszorúér betegség során a szívet ellátó és körülvevő koszorúerek beszűkülnek vagy akár teljesen el is záródnak (ez a szívinfarktus). Ez azért súlyos probléma, mert ezek az erek felelősek a szív megfelelő vérellátásáért, ezért ha probléma adódik velük, akkor a szív sem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez és károsodik. A koszorúér betegség leggyakrabban érelmeszesedés következtében alakulnak ki.
- Szívbillentyű problémák: A szívbillentyűk megfelelő működése elengedhetetlen: ezek azok a „szelepek” a szívben, amelyek szabályozzák a vér áramlását a szív kamrái és pitvarai között. Alapvetően két súlyosabb probléma léphet fel, mint szívbillentyű probléma. Az egyik esetben a billentyűk nem záródnak megfelelően, aminek következtében a vér visszaáramlik abba a pitvarba vagy kamrába, ahonnan indult. A másik esetben az adott billentyű nem nyílik ki eléggé, ami ahhoz vezet, hogy a vér nehezen tud átjutni, keresztüláramlani. A szívbillentyű problémák egyik gyakori tünete a fulladás és nehézlégzés, ami jellemzően terhelés során jelentkezik.
- Magas vérnyomás: Magas vérnyomásról általában akkor lehet beszélni, ha a vérnyomás tartósan 130/80 Hgmm fölött van. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb munkát végez a szív, és annál nagyobb terhelés alá helyeződik. Hosszú távon ez komoly problémákhoz vezethet, például megnő a stroke és a szívinfarktus, továbbá az egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikója is.
- Szívritmuszavarok: Szívritmuszavar során a szív a normál ritmustól eltérően ver. Egészséges szívműködés esetében a szívritmus egyenletes és rendszeres – ettől hatékony a keringés. A szívritmuszavaroknak különféle fajtái vannak, a leggyakoribb a tachycardia, illetva az extrasystole. Előbbi során a szív túl gyorsan ver, vagyis a pulzus száma magasabb az optimálisnál. Extrasystole esetében a szív időnként extra ütéseket produkál: gyakran ezek az extra dobbanások érezhetőek is, ezt szokták úgy megfogalmazni az érintettek, hogy „félreüt a szívük”.
Milyen vizsgálatok szükségesek, ha terhelésre fulladás, nehézlégzés jelentkezik?
Ha hatékonyan akarjuk kezelni a terhelésre fellépő fulladást, nehézlégzést, akkor először meg kell találni az okát. Ehhez első lépésben átfogó kardiológiai kivizsgálás szükséges, ugyanis többféle szívbetegség is állhat a tünetek mögött. Erre megfelelő lehet az „Általános kardiológiai vizsgálati csomag”, mely a következő vizsgálatokat foglalja magában:
- szakorvosi vizit
- szívultrahang vizsgálat
- EKG vizsgálat
- BMI
- nagylabor (benne vércukor, koleszterin, vesefunkciók, májfunkciók, pajzsmirigyműködés, teljes vérkép és vizeletvizsgálat)
- arteriográfia
A fent említett kardiológiai kivizsgálás mellett más szakterületek bevonására is szükség lehet, például hogy kizárjuk a tüdőproblémák lehetőségét. A hatékony terápia csak a pontos ok feltárása után indulhat meg. Telefonszám: +36 70 940 0099 Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emeletTéma szakértője
