Magyarországon az elmúlt években átlagosan több mint 20 000 ember szenvedett el szívinfarktust. A szívinfarktus nemcsak az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, de sajnos az egyik vezető halálozási ok is hazánkban. Éppen ezért kiemelten fontos rendszeresen felmérni a szívinfarktus rizikóját, és lépéseket tenni a megelőzés érdekében. A szívinfarktus rizikóját növelő tényezők között sok olyan van, amelyek befolyásolhatóak; életmódváltással, kezeléssel sokat tehetünk a szívinfarktus megelőzéséért.
Mit jelent a szívinfarktus?
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: nem befolyásolható tényezők
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: befolyásolható tényezők
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját?
Központunk kapcsolódó szolgáltatásai
- ABPM-24 órás vérnyomás mérés
- Boka kar index (BKI)
- EKG vizsgálat
- Holter EKG
- 7 napos Holter EKG
- Kardiológiai vizsgálat
- Laborvizsgálatok
- Terheléses EKG
- Terheléses szívultrahang vizsgálat
- Szívultrahang
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit jelent a szívinfarktus?
A szívinfarktus (más néven myocardialis infarctus vagy szívizominfarktus) azt az életveszélyes állapotot jelenti, amikor az egyik vagy akár több koszorúér is elzáródik. A koszorúér feladata a szívizom táplálása, elzáródása esetén a szívizom nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, ez pedig súlyos szívizom szövet károsodásához vezet. Az elzáródás oka általában egy vérrög, ami akadályozza a véráramlást a koszorúérben. Amennyiben nem kezelik időben, a szívizomzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet, így szívinfarktus esetén rendkívül fontos az időfaktor, azonnal segítséget kell hívni!
Milyen tünetekkel jelentkezik a szívinfarktus?
A szívinfarktus tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, és egyénenként változóak is. Mégis mindenkinek érdemes ismernie a szívinfarktus leggyakoribb tüneteit, hogy időben felismerhessük - akár magunkon, akár társainkon - és időben segítséget hívhassunk. A szívinfarktus egyik leggyakoribb tünete a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely általában hirtelen jelentkezik, erős és tartós. A fájdalom vagy nyomásérzet a mellkas közepén vagy bal oldalán jelentkezhet, és kiterjedhet a karokba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba. Emellett más tünetek is jelentkezhetnek, mint például légszomj, szédülés, hányinger vagy hányás, izzadás, szorító érzés a mellkasban, valamint fáradtság és gyengeség érzése. Néhány embernél nem jelentkezik mellkasi fájdalom, vagy csak enyhe tüneteket tapasztal, így fontos figyelni az egyéb tüneteket is, valamint a korábbiakhoz képest változó tüneteket. Ha valaki szívinfarktusra utaló tüneteket észlel magán, azonnal keresse fel az orvosát vagy hívja a mentőket, mert időben történő kezeléssel sokszor megmenthető a beteg élete, valamint javítható az életminősége a későbbiekre nézve.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: nem befolyásolható tényezők
Számos dolog növeli a szívinfarktus rizikóját. Minél több van jelen ezekből a tényezőkből, annál nagyobb a szívinfarktus kockázata. Ha meg akarjuk becsülni egy embernél, hogy mekkora a szívinfarktus kialakulásának esélye, különböző pontrendszereket használhatunk. Ezek közül a legismertebb a kardiológiában gyakran használatos SCORE pontrendszer. Ez a kockázatbecslő skála a halálos szív- és érrendszeri események előfordulási esélyét mutatja meg 10 éven belül. A SCORE a páciens neme, életkora, szisztolés vérnyomása, koleszterinszintje és dohányzási szokásai alapján ad előrejelzést. Ezen kívül még számos más tényező is van, amik növelik a szívinfarktus rizikóját. Cikkünkben két csoportba osztottuk ezeket a tényezőket: a befolyásolható és nem befolyásolható tényezőkre. Vannak ugyanis olyan dolgok, amik akaratunk és minden igyekezetünk ellenére is növelik a szívinfarktus rizikóját. Akinél ilyen kockázati tényezők állnak fent, még fontosabb, hogy csökkentse a befolyásolható tényezőket és ezzel csökkentse a szívinfarktus rizikóját!
A szívinfarktus rizikóját növelő, nem befolyásolható tényezők:
- Nem: Gyakoribb a szívinfarktus a férfiak körében.
- Életkor: A 45 évnél idősebb férfiak és az 55 évnél idősebb nők nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot, mint a fiatalabbak.
- Családi anamnézis: Ha a testvérnél, szülőnél, nagyszülőnél előfordult korai életkorban szívinfarktus, az fokozott kockázatot jelent.
- Preeclampsia az anamnézisben: Ez az állapot magas vérnyomást okoz a terhesség alatt és növeli a szívbetegségek élethosszig tartó kockázatát.
- Autoimmun betegségek: Az olyan autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz vagy a lupusz is növelhetik a szívinfarktus rizikóját.
Ezek növelik a szívinfarktus rizikóját: befolyásolható tényezők
Vannak azonban olyan tényezők, amik növelik a szívinfarktus rizikóját, de tudunk tenni ellenük. Ha kezeljük ezeket az állapotokat vagy változtatunk a szokásainkon, akkor máris hatalmas lépést tettünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját. A szívinfarktus rizikóját növelő, befolyásolható tényezők a következők:
Magas vérnyomás
Ha hosszabb ideig áll fenn magas vérnyomás, akkor az károsíthatja az erek falát és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
Az érfalakban lévő magas vérnyomás tartós károsító hatással bír a szív- és érrendszerre. A magas vérnyomás következtében az érfalak vastagabbá és merevebbé válhatnak, valamint károsodhatnak is. A magas vérnyomás ezáltal hozzájárulhat az érelmeszesedés, atherosclerosis, és végsősoron a szívinfarktus kialakulásához. Az érelmeszesedés során az érfalakban lévő zsírok és más anyagok lerakódnak, ami szűkíti az ereket és nehezíti a vér áramlását a szívhez és más szervekhez. Az elmeszesedett plakkok megrepedhetnek és trombózist okozhatnak, teljesen elzárva a vérátáramlást. A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése, valamint az életmódváltás segíthet csökkenteni ezt a rizikót.
Magas koleszterinszint
A magas koleszterinszint növeli a már említett érelmeszesedés kockázatát, ezáltal növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely fontos szerepet játszik a test egészséges működésében. A koleszterin a sejtek felépítéséhez, az idegrendszer működéséhez, a hormonok előállításához és a zsírok szállításához is szükséges. Azonban ha túl magas a vérben a koleszterinszint, akkor felhalmozódhat az erekben és károsíthatja azokat.
A koleszterinnek két fajtája van: a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) és az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein). Az LDL a "rossz" koleszterin, mert túl magas szint esetén felhalmozódhat az artériák falain, és plakkokat képezhet. A plakkok zsírok, koleszterin, kalcium és egyéb anyagok lerakódását jelentik az artériák belső falán, amelyek szűkítik az ereket és csökkentik a véráramlást. Ha egy plakk megreped, akkor az a vérrög képződéséhez vezethet, amely akadályozza a véráramlást, és szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.
A magas koleszterinszint kezelése megfelelő táplálkozással, testmozgással és gyógyszeres terápiával érhető el. 
Dohányzás
A dohányzás számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is, ezzel növelve a szívinfarktus rizikóját.
Az elsődleges káros hatás a nikotin, ami az egyik fő összetevője a dohánynak. A nikotin szív- és érrendszeri hatásai közé tartozik a vérnyomás emelkedése és a szívverés gyorsulása. Az idővel kialakuló dohányzással összefüggő szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik az artériás érelmeszesedés, az iszkémiás szívbetegség, a szívinfarktus, az agyi érelmeszesedés és a stroke. Ezek az állapotok jelentősen növelik a halálozás kockázatát, és jelentős terhet rónak az egészségügyi rendszerre is. A dohányzás az érrendszerre gyakorolt hatásainak köszönhetően szintén növeli a perifériás érbetegségek, például a perifériás artériás betegség kialakulásának kockázatát.
Cukorbetegség
A cukorbetegség károsíthatja az ereket és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
A cukorbetegség (diabétesz) során a vérben magasabb a glükóz (cukor) szintje a normálisnál, és ez hosszútávon károsíthatja az artériák falát, végsősoron pedig növeli a szívinfarktus rizikóját. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis oxidatív stresszt és a sejtek károsodását okozza, valamint egy alacsonyfokú gyulladást jelent a szervezet számára. Ez károsítja az artériák belső falát, és hozzájárul atherosclerosis kialakulásához. A cukorbetegségben a magas vércukorszint továbbá károsítja az erekben található idegvégződéseket, ami neuropátiához vezethet. A neuropátia csökkenti a fájdalomérzést, és a betegek nehezebben észlelik az érrendszeri problémákat. Az autonóm neuropátia befolyásolhatja a szív- és érrendszer működését is, és növelheti a szívinfarktus rizikóját.
Fontos tehát, hogy a cukorbetegségben szenvedők gondoskodjanak a vércukorszintjük megfelelő kezeléséről, hogy minimalizálják az erekre és a szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásokat. A megfelelő étkezési szokások, a rendszeres testmozgás, valamint a gyógyszeres terápia alkalmazása segíthet a vércukorszint szabályozásában és csökkentheti a szívinfarktus kockázatát a cukorbetegeknél.
Elhízás
Az elhízás fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus rizikóját.
Az elhízás az egyik fő rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus kialakulása szempontjából. Az elhízás az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulását és az artériák falának károsodását is elősegítheti. Az elhízásban szenvedőknél a testsúly növekedése ugyanis magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, magas koleszterinszinthez és metabolikus szindrómához vezethet. Az elhízás általában szegényes testmozgással és egészségtelen étrenddel is jár, ami szintén növeli a szívinfarktus rizikóját. Fontos, hogy az elhízásban szenvedők aktívan foglalkozzanak testsúlyuk csökkentésével, hogy kialakítsanak megfelelő étkezési és testmozgási szokásokat, hogy mindezzel csökkentsék a szívet és érrendszert érintő betegségek kialakulásának rizikóját.
Testmozgás hiánya
A rendszeres testmozgás nélküli életmód szintén növelheti a kardiovaszkuláis betegségek rizikóját.
A mozgáshiányos életmód hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, amely a szívinfarktus kialakulásának egyik fő oka, ahogyan már korábban is említettük cikkünkben. Azoknak, akik ülő életmódot folytatnak, érdemes tehát megfontolniuk a rendszeres testmozgás bevezetését az életükbe!
Stressz
A hosszan tartó stressz hatására nőhet a vérnyomás és a szervezetben a gyulladásos folyamatok indulhatnak el, amelyek szintén hozzájárulhatnak a szívet érintő betegségek kialakulásához.
Hosszan tartó stressz hatására a szervezetben fokozott mennyiségű stresszhormon, kortizol szabadul fel, amely hatással van a vérnyomásra. A magas vérnyomás hosszabb ideig tartó fennállása pedig károsíthatja az ereket, növelve az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóját.
A stressz hatására a szervezetben fokozódik az oxidatív stressz is. Az oxidatív stressz hatására a sejtekben megemelkedhet a szabadgyökök szintje, amelyek károsítják az erek falát, növelve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Emellett a gyulladásos folyamatok is hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához. Az érelmeszesedés nem tűnik ijesztő problémának, holott kezeletlenül számos súlyos következményhez vezethet – akár a végtagokban, az agyban vagy a szívben. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az érelmeszesedés leggyakoribb megjelenési formáira, és a korai felismerés lehetőségére és jelentőségére hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Okozhat-e tüneteket az érelmeszesedés?
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját?
Amint látható a szívinfarktus rizikótényezőinek nagyobb része befolyásolható. Ha változtatunk ezeken a tényezőkön és kezeljük a fenti állapotokat, azzal rendkívül sokat tehetünk, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a cél nem csupán az, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját, hanem hogy egészséges, minőségi életet éljünk. Az alapbetegségek kezelésével és az egészséges életmódra áttéréssel ugyanis nemcsak a szívinfarktus rizikóját csökkentjük, hanem sok betegség kialakulását is. A következő lépések segíthetnek, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját és egészséges, teljes életet élhessünk:
- Egészséges életmód kialakítása: Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elkerülése és az alkoholfogyasztás mérséklése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját.
- Megfelelő vérnyomás és koleszterinszint tartása: A rendszeres vérnyomás- és koleszterinszint ellenőrzéssel, valamint szükség esetén a gyógyszeres kezeléssel is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját.
- Rendszeres orvosi vizsgálatok: Éves szinten érdemes orvosi ellenőrzést végezni, ahol az orvos felméri a szív- és érrendszeri kockázatot, és szükség esetén életmódváltást vagy gyógyszeres kezelést javasol.
- Stresszkezelés: A stressz okozta hatások csökkentése is segíthet a szívinfarktus kialakulásának megelőzésében.
- Társbetegségek kezelése: Ahhoz, hogy csökkentsük a szívinfarktus rizikóját, érdemes kezelni és rendszeresen ellenőrizni az egyéb társbetegségeket is, például a cukorbetegséget.
Téma szakértője
Specialitások:- Pitvarfibrilláció kezelése, gondozása
- Billentyűbetegségek
- Szívelégtelenség kivizsgálása
- Sztent beültetése utáni gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
