Az extrasystole (vagy extraszisztolé) egy olyan szívritmuszavar, amely során a szív egy vagy több kiegészítő összehúzódást hajt végre az általános szívritmuson kívül. Ezt a szívizom hirtelen összehúzódása okozza, ami egy extra ütést eredményez a szívben.
Hogyan mutatható ki az extrasystole?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az az extrasystole?
Az extrasystole egy olyan szívritmuszavar, amikor a szív hirtelen, az általános szívritmuson kívül egy vagy több kiegészítő összehúzódást hajt végre. Ezt a kiegészítő összehúzódást extraszisztolénak is nevezik. A szív általában rendszeresen ver, és az összehúzódásokat egy specifikus ritmus követi. Az extrasystole esetében azonban ez a rendszeresség megszakad, és egy vagy több extra szívverés következik be, méghozzá hamarabb, mint ahogy a ritmus szerinti következő jönne.
Az extrasystole általában nem jelent súlyos problémát, és sok ember élete során tapasztalhatja anélkül, hogy komolyabb következményekkel járna. Azonban néhány esetben, például ha az extrasystole rendszeres, vagy más szívproblémákkal együtt jár, ajánlott orvosi vizsgálatot kérni. A pontos okok és a kezelés a konkrét esetektől függ, és az orvos szakértelmét igényli.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az extrasystole típusai
Az extrasystole különböző típusokba sorolható a kiváltó okok, a szívüreg, vagy a kialakulásuk helye alapján. A két fő típus a következő:
-
Atrialis (pitvari) extrasystole:
- Az extrasystole akkor következik be, amikor a pitvarok (atriumok) túlzottan korán összehúzódnak, nem a ritmusnak megfelelően.
- Ezt gyakran PAC-nak (premature atrial contraction) vagy APC-nek (atrial premature contraction) is nevezik.
-
Ventricularis (kamrai) extrasystole:
- Az extrasystole akkor következik be, amikor a kamrák túlzottan korán összehúzódnak.
- PVC-nek (premature ventricular contraction) vagy VPC-nek (ventricular premature contraction) is nevezik.
Az extrasystole további csoportosítását az alábbiak szerint is megtehetjük:
- Egyes extrasystole (monomorf): Az összes extra szívverés azonos formájú.
- Váltakozó extrasystole (polimorf): Az extra szívverések különböző formájúak.
Az extrasystole okai változatosak lehetnek, és leggyakrabban a stresszt, a dohányzást, a túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztást, az elektrolit egyensúlyhiányokat, valamint egyéb szív- és érrendszeri betegségeket azonosítanak a hátterében.
Fontos megjegyezni, hogy bár az extrasystole gyakran nem okoz súlyos problémákat, orvosi vizsgálatra van szükség, különösen, ha rendszeresen jelentkeznek, vagy ha más tünetek kísérik őket. Csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélni, ha az esemény tünetek nélkül vagy legalábbis a beteg számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szavaiból kiderül, hogy azért, mert kezelés nélkül jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben.Kapcsolódó cikkünk
Erős fáradtság is lehet a csendes szívinfarktus jele
Pitvari extrasystole
A pitvari extrasystole egy olyan szívritmuszavar, amely során a pitvarok idő előtt, a szokásos szívritmuson kívül, összehúzódnak. Ez a szívverés soron kívüli, és a pitvari elektromos aktivitás okozza, mielőtt a szív normális működése következne be. A pitvari extrasystole gyakran járulékos ütésként jelentkezik, és egészséges emberekben is előfordulhat anélkül, hogy tüneteket okozna. Azonban bizonyos körülmények között, mint például túlzott stressz, alkohol vagy kávé fogyasztása, vagy egyes gyógyszerek szedése, fokozódhat vagy előidézhet tüneteket.
A pitvari extrasystole gyakran előfordul:
- Teljesen egészséges emberekben: Az extrasystole egy része normális lehet és nem feltétlenül jelez súlyos szívproblémát.
- Túlzott stresszes esetekben: A stressz és szorongás növelheti a pitvari extrasystole kialakulásának
esélyét. - Alkohol és kávé hatására: Az alkohol és koffein fogyasztása növelheti a pitvari extrasystole kialakulását.
- Nem kezelt szívgyengeség esetén: A szívgyengeség hajlamosíthat az extrasystole kialakulására.
- Szívizomgyulladáskor: Bizonyos szívbetegségek, például szívizomgyulladás, kapcsolhatók pitvari extrasystole kialakulásához.
- Pajzsmirigy-túlműködésben: A pajzsmirigy túlműködése is hozzájárulhat a pitvari extrasystole kialakulásához.
A pitvari extrasystole általában nem jelent komoly egészségügyi problémát, és sok esetben nem szükséges külön kezelés. Azonban, ha valaki rendszeresen tapasztalja, vagy ha egyéb tünetek is társulnak hozzá, fontos orvosi vizsgálatot kérni. Az orvos meg tudja határozni a konkrét okokat és szükség esetén kezelést is javasolhat.
Kamrai extrasystole
A kamrai eredetű korai ütés, más néven kamrai ektópiás ütés, vagyis az extrasytole, azt jelenti, hogy a szív kamrái idő előtt összehúzódnak, ami egy extra szívverést vagy egy kimaradó szívverést eredményez. Általában nem szokott kórosnak számítani, és gyakran fordul elő normális szívműködés mellett. Ez a jelenség ritkább gyerekeknél, így felnőttkorban gyakrabban fordul elő. Az egy-egy erősebb szívverést okozó tényezők közé tartozik a félelem, az ijedtség, de néha más kiváltó okok is szerepet játszhatnak.
Az extrasystole smaradhat észrevétlen is, de egyeseknél okozhat rövid ideig tartó mellkasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést. Különösen, ha valaki családjában már előfordult szívinfarktus, vagy gyakran érez ilyen jellegű tüneteket, a szívbetegség kialakulásának rizikója magasabb lehet, és a kivizsgálás fontossága hangsúlyosabb.
Az extrasystole lehetséges okai között szerepelhet:
- Magas koffeinfogyasztás: A túlzott koffeinfogyasztás hozzájárulhat a kamrai extrasystole kialakulásához.
- Dohányzás: A dohányzás is növelheti a kamrai extrasystole kockázatát.
- Túlzott stressz, szorongás: A stressz és szorongás is befolyásolhatja a szívritmust.
- Droghasználat: Bizonyos drogok használata szintén összefüggésbe hozható az extrasystole kialakulásával.
- Jelentős alkoholfogyasztás: A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is kockázati tényező lehet.
- Koszorúér betegség és szívinfarktus: Ezek a szívproblémák is kapcsolódhatnak az extrasystole kialakulásához.
- Bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer: Egyes gyógyszerek hatása is befolyásolhatja a szívritmust, ezért fontos az orvossal egyeztetni az alkalmazásukat.
- Alacsony káliumszint: Az elégtelen káliumbevitel vagy káliumveszteség is hozzájárulhat az extrasystole kialakulásához.
- Várandósság: A terhesség is okozhat időszakos szívritmuszavarokat.
Az extrasystole tünetei
Az extrasystole általában nem okoz észrevehető tüneteket, és sok esetben az emberek észre sem veszik őket. Azok, akik mégis észlelik a tüneteket, gyakran az alábbiakat tapasztalhatják:
- Extra szívverések érzése: Az extrasystole leggyakoribb tünete az, hogy az érintett extra szívveréseket vagy kimaradó szívveréseket érez. Ez olyan érzés lehet, mintha a szív egy hirtelen, erőteljesebb ütést hajtana végre.
- Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés: Néhány ember a pitvari vagy kamrai extrasystole során rövid ideig tartó mellkasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést tapasztalhat. Ez a tünet általában rövid élettartamú és enyhe.
- Levegőhiány vagy fulladás: Egyesek a tüdőterületen érzik az extrasystole hatását, ami levegőhiány érzését vagy akár rövid ideig tartó fulladást okozhat.
- Szédülés vagy szédülés érzése: Ritkábban előfordulhat, hogy az extrasystole szédülést idéz elő.
- Émelygés: Egyesek émelygést tapasztalhatnak az extrasystole közben.
Fontos megjegyezni, hogy az extrasystole jelentős része tünetmentes és véletlenszerűen fordul elő az egészséges szívben. Ha azonban valaki rendszeresen észleli ezeket a tüneteket, vagy ha egyéb egészségügyi problémák is fennállnak, orvoshoz kell fordulni a megfelelő vizsgálatok és kezelés érdekében. Az orvos segíthet azonosítani az extrasystole okát, és eldöntheti, szükséges-e további kezelés vagy figyelemmel kísérés.
Hogyan mutatható ki az extrasystole?
Az extrasystole kimutatása és diagnózisa számos módszerrel történhet, beleértve a fizikális vizsgálatot, az elektrokardiogram (EKG ) felvételt, és a 24 órás holter EKG vizsgálatot is.
- Fizikális vizsgálat:
- Az orvos a diagnózis felállítását a fizikális vizsgálattal kezdi, amely magában foglalja a pulzus és a vérnyomás mérését.
- A mellkas hallgatása segíthet az orvosnak abban, hogy észrevegye az esetleges szívzörejeket vagy rendellenességeket.
- Elektrokardiogram (EKG):
- Az EKG egy olyan vizsgálat, amely segítségével a szív elektromos aktivitását rögzítik.
- Az extrasystole jól látható az EKG-n, és az orvosok az EKG segítségével észlelhetik és diagnosztizálhatják a szívritmuszavarokat.
- Holter EKG vizsgálat:
- A Holter monitor egy hordozható EKG eszköz, amelyet a páciens egy napon vagy akár 24-48 órán keresztül visel.
- Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy hosszabb időn keresztül figyelje meg a szív elektromos aktivitását, és rögzítse az esetleges ritmuszavarokat, beleértve az extrasystoleket is.
- Echokardiográfia (szívultrahang):
- Az echokardiográfia egy olyan képalkotó vizsgálat, amely segítségével a szív mozgását és szerkezetét lehet megvizsgálni.
- Ezt a vizsgálatot alkalmazzák a szív anatómiai és funkcionális jellemzőinek részletesebb megértéséhez.
Az extrasystole kezelése
Az extrasystole kezelése az alapján történik, hogy milyen gyakran fordulnak elő, milyen súlyosak a tünetek, és mi az okuk. Az alábbiakban néhány lehetséges kezelési stratégia található eytrasystole estén:
- Béta-blokkolók:
- A béta-blokkolók olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a szívfrekvenciát és a szív ütésének erősségét. Ezek segíthetnek az extrasystole gyakoriságának és súlyosságának csökkentésében.
- Ezek a gyógyszerek gyakran alkalmazhatók, ha az extrasystole túl gyakran fordul elő, vagy ha a tünetek jelentősek.
- Antiarrhythmikus gyógyszerek:
- Ezek a gyógyszerek kifejezetten a szívritmuszavarok kezelésére szolgálnak. Az orvos az egyedi helyzet alapján választja ki az optimális antiarrhythmikus gyógyszert.
- Véralvadásgátlók:
- Véralvadásátlók alkalmazhatók, különösen, ha az extrasystole hátterében szívproblémák, például pitvarfibrilláció vagy egyéb szívbillentyű problémák állnak.
- Ezek a gyógyszerek csökkentik a trombusok kialakulásának kockázatát.
- Életmódbeli változtatások:
- Az életmódváltoztatások is fontosak lehetnek extrasystole esetén. Például a koffein- és alkoholfogyasztás csökkentése, a dohányzás mellőzése, a stresszkezelési technikák bevezetése mind hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez.
- Szívkatéterezés vagy abláció:
- Egyes esetekben, különösen akkor, ha az extrasystole gyakran előfordul és a gyógyszerek nem hatékonyak, az orvos szívkatéterezést vagy ablációt is javasolhat.
- Az abláció során a szívben található rendellenes elektromos területeket eltávolítják vagy "kiégetik", hogy helyreállítsák a normális szívritmust.
Az extrasystole okának azonosítása érdekében kardiológiai kivizsgálás szükséges. Ez magában foglalja a fizikális vizsgálatokat, az EKG-t, echokardiográfiát és szükség esetén egyéb teszteket. A pontos diagnózis és a személyre szabott kezelési terv kialakítása érdekében az orvosi vizsgálat elengedhetetlen. Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
