Az EF érték (ejekciós frakció) egy fontos mutató a kardiológiában, ami visszajelzést ad a szív hatékony működéséről. Az EF érték azt méri, hogy a szív mennyire képes oxigénben gazdag vért pumpálni a szervezetbe. Az EF érték egy magasabb számot ad egészséges szívben, míg az alacsony szám azt jelenti, hogy fennáll a szívelégtelenség kockázata.
Tartalom
Mi az az EF érték?
Mit mutat meg az EF érték?
Mennyi a jó EF érték?
Milyen betegségekben csökken az EF érték?
Milyen tünetekkel jár a csökkent EF érték?
Hogyan mutatható ki a csökkent EF érték?
Javítható a csökkent EF érték?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- szívultrahang
- EKG vizsgálat
- Holter EKG vizsgálat
- hosszú távú kardiológiai gondozás
Mi az az EF érték?
Az EF érték az ejekciós frakció értékének a rövidítése, ami egy fontos mutató, mérce a kardiológiában. Ez egy olyan érték, ami a szív bal kamrai hatékonyságának mérésére szolgál. Pontosabban fogalmazva az EF érték egy olyan érték, amely százalékos formában határozza meg, hogy a bal kamrából a bent lévő vérmennyiség hány százalékát képes kipumpálni a szív.
A szívben ugyanis négy üreg található, két pitvar és két kamra, mindkét oldalon egy-egy. Csak úgy képes hatékonyan működni a szív, ha a két szívfél (a szív bal és jobb oldala) között nem keveredik a vér, és ha egyirányban a pitvaroktól a kamrák felé folyik a vér. A jobb pitvar gyűjti össze az oxigénszegény, elhasznált vért a testből, továbbítja a jobb kamrának, aki aztán a tüdőbe küldi, hogy oxigénnel gazdagodhasson. Az oxigéndús, friss vér a bal pitvarba érkezik, majd innen a bal kamrába halad, aki felelős a friss vér testbe történő „kiküldéséért”. Összességében tehát a bal kamra az utolsó üreg, amit megjár a vér a szívben, az ő feladata lesz, hogy a test legtávolabbi pontjaira is eljuttassa a vért. Ehhez nagy izomzatra és erőre van szükség, éppen ezért a bal kamra fala a legvastagabb. Ha hatékonyan működik a szív, akkor a bal kamrába kerülő kerülő vér nagyobb részét képes minden egyes alkalommal kipumpálni és a szervezetbe juttatni. Ha sérült a szívizomzat vagy szívelégtelenség áll fent, akkor ennél alacsonyabb lesz ez arány. Ezt az arányt adja meg számszerűsítve és összehasonlítható formában az EF érték. Az EF érték éppen ezért szívbetegségek szűrővizsgálatára és már meglévő betegségek alakulásának nyomonkövetésére is alkalmas. A koronavírus fertőzés számos enyhébb, komolyabb panaszt okozhat, de szerencsére néhány hét után az esetek döntő többségében teljes lehet a gyógyulás. Azonban ez nem jelenti minden esetben azt, hogy ugyanolyan intenzitással vehetünk részt a tevékenységekben, főként a sportban, mint korábban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta a nemzetközi állásfoglalásokról beszélt. Kapcsolódó cikkünk
Mikor kezdhető újra a sport a koronavírus fertőzés után?
Mit mutat meg az EF érték?
Az EF érték egy olyan paraméter, ami segít a szívizom működésének értékelésében és követésében. A bal kamra funkciójáról ad visszajelzést, de valójában közvetve a keringés állapotáról is képet kap az EF érték révén az orvos. Az EF érték egy könnyen számítható paraméter, ha ismerjük mennyi vért tartalmaz a bal kamra szisztolés és a diasztolés fázis végén. Ez különböző módszerekkel, például ultrahang vizsgálattal is mérhető. 
A szisztolés fázis alatt összehúzódik a szív és kipumpálja a benne található vérmennyiséget. A diasztolés fázis alatt ezzel szemben tágul a szív és gyűjti magába a tüdőből érkező vért. Az EF érték egy százalékos arányszámot jelent, ami megmutatja, hogy a diasztolés fázis végén a maximálisan összegyűjtött vérmennyiségnek hány százaléka kerül kipumpálásra a bal kamra a szisztolés fázis alatt.
EF érték (%) = [(Végdiasztolés térfogat – végszisztolés térfogat)/végdiasztolés térfogat] x 100
Vegyünk egy példát ehhez. Tételezzük fel, hogy 100 ml vért tárol a bal kamra a diasztolés fázis végén, majd ebből 40 ml (verőtérfogat) kerül kipumpálásra a szisztolés fázis alatt. Az EF érték meghatározásakor a kardiológus szakorvos mérni tudja a diasztolés fázis végén a bal kamrában található vérmennyiséget (a 100 ml-t), valamint a kipumpálás után a szisztolés fázis végén bentmaradó vérmennyiséget (ami jelen példánkban 60 ml). Ennek a két számnak az ismeretében könnyen kiszámítható, hogy milyen hatékonysággal dolgozik a szív.
EF érték (%) = [(100-60)/100] x 100
EF érték (%) = 40
Mennyi a jó EF érték?
AZ EF érték alapvetően három nagyobb tartományba csoportosítható: van normál ejekciós frakció, csökkent, illetve súlyosan csökkent ejekciós frakció. A normál EF érték általában 50% felett van. Ez azt jelenti, hogy a bal kamra hatékonyan ki tudja pumpálja a vért a test többi részébe, és képes normál működésben tartani a keringést. Ennél gyengébb szívteljesítményre utal a csökkent EF érték. A csökkent EF érték akkor mondható ki, ha az ejekciós frakció értéke 40%-50% alatt van. Ez arra utal, hogy a szív bal kamrája kevésbé hatékonyan pumpálja ki a vért, és a keringés is eltérő a normáltól. Csökkent EF érték akkor fordulhat elő, ha szívelégtelenség vagy egyéb szívbetegség áll fent. Súlyosan csökkent EF értékről akkor lehet beszélni, ha 40% alatti számot mutat ez a paraméter. Ekkor már súlyosabb mértékű szívelégtelenségről van szó.
Milyen betegségekben csökken az EF érték?
Az EF érték csökkenése arra utal, hogy egyre kevésbé hatékonyan működik a szív, kevésbé képes ellátni a feladatát. Úgy is mondhatjuk, hogy annak a jele, hogy ,,beteg a szív”. Ez valóban így is van, mert több szívbetegségben is jelentkezhet csökkent EF érték. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arra, hogy milyen kardiológiai problémákban csökkenhet az EF érték:
- Szívelégtelenség: A csökkent EF érték hátterében az esetek túlnyomó részében szívelégtelenség áll. Szívelégtelenség esetén a szív nem képes hatékonyan kipumpálni a vért a test különböző részeibe, ami csökkenti az ejekciós frakciót.
- Szívizomgyulladás: Az EF érték csökkenhet olyan kórképek esetén is, melyek a szívizmot érintik; ilyenek például a fertőzések okozta szívizomgyulladás is.
- Koszorúér betegségek: A koszorúerek elzáródása vagy beszűkülése miatt a szívizomnak nem jut elegendő mennyiségű oxigén, ami hozzájárulhat az EF érték csökkenéséhez. Ez szívizomelhaláshoz is vezethet.
- Szívizomelhalás: Az elhalással járó szívizomkárosodás (infarktus) szintén csökkent ejekciós frakcióhoz vezet. Ennek oka, hogy a szív elhalt része már nem működőképes többé, ennél fogva pedig a szív működési hatékonysága is csökken.
- Szívbillentyű problémák: A szívbillentyűk egyes rendellenességei miatt is csökkenhet az EF érték. Ilyen probléma lehet például a mitrális szűkület vagy akár az is, ha a billentyűk nem záródnak rendesen.
- Magas vérnyomás: Hosszú távon a (kezeletlen) magas vérnyomás is az EF érték csökkenéséhez vezethet. Ilyen esetben ugyanis a szívnek fokozott terhelést kell elviselnie, ami szívelégtelenséget okozhat hosszútávon.
Bár az EF érték leggyakrabban szívbetegségek következtében csökken, azonban vannak más kóros állapotok is, amik befolyásolhatják a szív állapotát és teljesítményét. Ilyenek például egyes tüdőbetegségek, endokrin rendellenességek, de akár krónikus vesebetegséggel is összefüggésben lehet a csökkent EF érték. Az alapos kivizsgálás során ezeket a betegségeket is fel kell tárni a csökkent EF érték hátterében.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetekkel jár a csökkent EF érték?
A csökkent EF érték okozta tünetek elsősorban attól függenek, hogy milyen mértékű a csökkenés. A tüneteket az is meghatározza, hogy mi a betegség kiváltó oka. Fontos azonban, hogy a minimálisan csökkent EF érték kezdetben nem feltétlenül okoz tüneteket, vagy ezek csak enyhe, alig észrevehető formában jelentkeznek. Idővel azonban az EF érték csökkenésével párhuzamosan egyre súlyosabbak és szembetűnőbbek lesznek a tünetek. Néhány lehetséges tünet:
- nehézlégzés
- fáradtság
- szívritmuszavar
Ezeken túl még lábdagadás – ödéma és lábfájdalom is előfordulhat, ugyanis a csökkent szívműködés miatt a pangó folyadék felgyűlhet az alsó végtagokban.
Hogyan mutatható ki a csökkent EF érték?
AZ EF érték mérésére és a szív állapotának felmérésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. A vizsgálat fő részét az echokardiográfia, vagyis a szívultrahang képezi. Az echokardiográfia során az ultrahangos vizsgálófejjel részletes képet készítenek a szív belső szerkezetéről és működéséről. A vizsgálat során az orvos képes meghatározni a szív kamráinak méretét és a véráramlás sebességét. Ezek ismeretében pedig a már bemutatott képlettel kiszámolható az EF érték. Az EF érték mérésére az echocardiográfiás módszer a legelterjedtebb, de érdemes tudni, hogy MRI, CT-vizsgálat, valamint szívkatéterezés során is megállapítható az EF érték.
Az EF érték ultrahangos meghatározása mellett más vizsgálati módszerekre is szükség van a szív állapotának felméréséhez. Fontos vizsgálat például az EKG is, ami a szív elektromos aktivitását rögzíti. Az EKG segíthet az orvosoknak azonosítani bizonyos szívproblémákat, például a szívizom károsodását.
Javítható a csökkent EF érték?
Érdemes megjegyezni, hogy az EF érték csak bizonyos esetekben és csupán bizonyos mértékig javítható. A kezelés célja támogatni és tehermentesíteni a szívet, de ennek eszközei minden esetben eltérőek, melyek nagyban függenek a szívprobléma típusától. Bizonyos gyógyszerek, például az ACE-gátlók, béta-blokkolók és más szívgyógyszerek segíthetnek javítani a szív teljesítményét, ezáltal pedig az EF értékét. Az egészséges életmód, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres testmozgást és a dohányzásról való leszokást is pozitívan befolyásolhatják a szív egészségét. Amennyiben a csökkent EF érték koszorúér szűkület miatt jön létre, úgy a szívkatéterezés, a koszorúerek tágítása javíthatja a szívizom vérellátását.
