A Dressler szindróma egy viszonylag ritka, de annál érdekesebb szívprobléma. A Dressler szindróma a szívburok gyulladását jelenti, amely a szívizom sérülése után alakulhat ki. A szívizom sérülését okozhatja szívroham, műtét vagy traumás sérülés. A Dressler szindróma hátterében valószínűleg a sérülésre adott immunrendszeri válasz reakció áll, amely a szívburok gyulladásához vezet.
Mit jelent a Dressler szindróma?
Miért alakul ki Dressler szindróma?
Mik a Dressler szindróma tünetei?
Milyen szövődményeket okozhat a Dressler szindróma?
Hogyan vizsgálható ki a Dressler szindróma?
Hogyan kezelhető a Dressler szindróma?
Megelőzhető-e a Dressler szindróma? Ha igen, hogyan?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Dressler szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink a Kardioközpontban
Mit jelent a Dressler szindróma?
A Dressler szindróma a szívizom sérülése vagy szívinfarktus után jelentkezik, ezek szövődményeként is felfogható. A Dressler szindróma általában hetekkel vagy akár hónapokkal a szívprobléma után alakul ki, és különféle tünetekkel járhat. A Dressler szindróma egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom, amely olyan erős érzés lehet, mint a szívrohamból eredő mellkasi fájdalom. Fontos, hogy felismerjük ezeket a jeleket, mivel a korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a Dressler szindróma esetében is. A Dressler szindróma megfelelő diagnózis után hatékonyan kezelhető. A Dressler szindróma gyakran postinfarktus szindrómaként is ismert, és az elnevezését a kanadai kardiológusról, William Dressler-ről kapta, aki először írta le a tünetegyüttest.
Miért alakul ki Dressler szindróma?
A Dressler szindróma a szív különböző sérüléseinek szövődményeként is felfogható. A Dressler szindróma kialakulását minden esetben megelőzi a szívizom valamilyen fokú sérülése. A Dressler szindróma hátterében leggyakrabban szívinfarktus következtében kialakult szívizom sérülés áll. A Dressler szindróma egyéb lehetséges kiváltó tényezői közé tartoznak a szívsebészeti beavatkozások, szívműtétek, a szívizomgyulladás vagy más szívproblémák. A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Dressler szindróma az immunrendszer szívkárosodásra adott válasza miatt alakul ki. Ez azt jelenti, hogy amikor a szívizom sérül, az immunrendszer reakcióba lép, és gyulladást okoz a szív környékén, a szívburokban. A szervezet a sérült szövetre úgy reagál, hogy immunsejteket és antitesteket küld az érintett terület megtisztítására és helyreállítására. Ez az immunrendszeri válasz gyulladást okozhat a szívburokban, ezáltal a Dressler szindróma kiváltó tényezője.
Mik a Dressler szindróma tünetei?
A Dressler szindróma tünetei változatosak lehetnek, és egyénenként eltérőek.
A tünetek valószínűleg hetekkel vagy hónapokkal szívroham, műtét vagy mellkasi sérülés után jelentkeznek. A Dressler szindróma leggyakoribb tünetei közé tartoznak a láz, mellkasi fájdalom, légszomj, fáradtság és az általános rossz közérzet. Emellett az érintettek gyakran tapasztalhatnak izomfájdalmakat és ízületi fájdalmakat is. Mellkasi fájdalom esetén mindig orvoshoz kell fordulni! A mellkasi fájdalom a Dressler szindróma mellett, sőt annál sokkal gyakrabban más súlyos betegségek első tünete. A mellkasi fájdalom az azonnali ellátást és életmentést igénylő szívinfarktus vagy a tüdőembólia tünete is lehet.
Milyen szövődményeket okozhat a Dressler szindróma?
A Dressler szindróma időben történő felismerése és kezelése azért is elengedhetetlen, mert súlyos szövődményeket okozhat az állapot. A Dressler szindróma szövődményei között vannak olyanok, amik napok, hetek alatt alakulnak ki, míg mások órák alatt. A Dressler szindróma szövődményei a következők lehetnek:
- Mellhártyagyulladás: A Dressler szindróma hátterében álló immunrendszeri reakció a tüdőt körülvevő szövetekben folyadék felhalmozódásához vezethet.
- Szívtamponád: A szívburok gyulladása folyadék felgyülemlését okozhatja a szív és a szívburok közötti területen. A szívet a szívburok öleli körbe, mely leköveti a szív mozgását, együtt tágul és húzódik össze vele. Amennyiben a szív és a szívburok közé nagy mennyiségű folyadék kerül, a folyadék nyomást gyakorolhat a szívre és nem engedi annak mozgását. Ezáltal a szív nehezebben dolgozik és csökken a vér hatékony pumpálási képessége. Hogyha a szív nem tud kellő mennyiségű vért pumpálni, testszerte oxigénhiányossá válhatnak a szövetek és ennek végzetes következményei lehetnek.
- Szűkületet okozó szívburokgyulladás: A visszatérő vagy krónikus gyulladás a szívburok megvastagodását vagy hegesedését okozhatja. A hegesedés csökkentheti a szív vérpumpáló képességét, a fent leírt módon, hiszen akadályozza a szív mozgását. Ez szívelégtelenséghez vezethet.
A Dressler szindróma utolsó kettő szövődménye a súlyos szövődmények közé tartoznak. a szívtamponád hirtelen, akutan, a szűkület pedig lassan, krónikus rontja a szív pumpafunkcióját. Mindkettő szívelégtelenséghez és életveszélyes állapotokhoz vezethet. Ezek elkerülése érdekében a Dressler szindróma tüneteit az első perctől kezdve komolyan kell venni és kezelni! Egy új kutatás szerint az ingadozó vérnyomás súlyosbítja a demencia tüneteit az Alzheimer-kórral élőknél. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ezért is lenne nagyon fontos az érintettek neurológiai kezelésével párhuzamosan kardiológiai ellátást is igénybe venni.Kapcsolódó cikkünk
Ingadozó vérnyomás? Demenciánál még veszélyesebb
Hogyan vizsgálható ki a Dressler szindróma?
A Dressler szindróma diagnózisa általában a jellemző tünetek és az anamnézis alapján történik, de szükség lehet további vizsgálatokra is. Fontos, hogy az orvos minél hamarabb diagnosztizálja a Dressler szindrómát, mivel a kezelés időben történő megkezdése csökkenti az előző bekezdésben felsorolt szövődmények kockázatát. A Dressler szindróma kialakulását megelőzi valamilyen szívsérülés. Az anamnézis felvétele közben ennek ki kell derülnie, így már lehet ez a tény és a jellemző tünetek alapján a Dressler szindróma irányában gondolkodni. Az orvos emellett alapos fizikális vizsgálatot végez, beleértve a szív sztetoszkóppal történő meghallgatását. A dörzszörejnek nevezett hang akkor keletkezhet, ha a szívburok gyulladt, vagy ha folyadék gyűlt össze a szív körül.
A Dressler szindróma diagnózisát segítő további vizsgálatok a következők:
- Teljes vérképelemzés: A teljes vérképelemzés során a gyulladásra utaló jelek lehetnek árulkodóak a Dressler szindróma meglétéről. A legtöbb Dressler szindrómás embernél megnövekedett a fehérvérsejtszám, valamint a C-reaktív fehérje mennyisége és a vörösvértestek süllyedési sebessége. Ezek a paraméterek általános gyulladásos jelekként is felfoghatóak, utalnak a szervezetben fennálló gyulladásra, ami a jellegzetes anamnézis és tünetek mellett megerősítő diagnózis lehet Dressler szindróma esetén.
- Elektrokardiogram (EKG): Ez a fájdalommentes, gyors vizsgálat a szív elektromos jeleit rögzíti. Az EKG jelek a szívizom károsodása és a szívre gyakorolt nagyobb nyomás miatt eltérnek a normálistól. Ezek a változások azonban szívműtét után is fennállhatnak, ezért a Dressler szindróma diagnosztizálásához más vizsgálatok eredményei is szükségesek.
- Mellkasröntgen felvétel: A mellkasröntgen felvétel segíthet kimutatni a szív vagy a tüdő körüli folyadékot. Emellett segíthet kizárni a folyadék egyéb okait is, például a tüdőgyulladást.
- Echokardiográfia: Az ultrahang segítségével történő vizsgálat során képet készítenek a szívről, amely megmutathatja, hogy folyadék gyűlik-e fel a szív körül.
- Szív MRI: Ez a vizsgálat a mágneses tér segítségével készít állóképeket vagy mozgóképeket arról, hogyan áramlik a vér a szívben. Ez a vizsgálat kimutathatja a szívburok megvastagodását.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan kezelhető a Dressler szindróma?
A Dressler szindróma kezelésének célja a fájdalom kezelése és a gyulladás csökkentése. A kezelés magában foglalhat gyógyszeres kezelést, és komplikációk esetén a műtétet is. A Dressler szindróma tüneteinek enyhülése általában a kezelés megkezdése után rövid időn belül bekövetkezik.
A Dressler szindróma fő kezelése a gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés. Ennek során a nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID), például az aszpirint vagy ibuprofent adják első körben a betegnek. Ha a Dressler szindróma szívroham után jelentkezik, általában az aszpirin előnyben részesül más NSAID-okkal szemben. A Dressler szindróma súlyosabb eseteiben a kortikoszteroidok is szóba jöhetnek. Ezek az erős immunrendszer-szuppresszánsok csökkenthetik a Dressler szindrómával kapcsolatos gyulladást. A kortikoszteroidoknak azonban súlyos mellékhatásaik lehetnek, és akadályozhatják a szívinfarktus vagy műtét után károsodott szívszövet gyógyulását. Ezen okok miatt a kortikoszteroidokat általában csak akkor alkalmazzák, ha más kezelések nem használnak.
A Dressler szindróma kapcsán fontos röviden a Dressler szindróma szövődményeinek kezelését is összefoglalni. A Dressler szindróma szövődményei invazívabb kezelést igényelhetnek, mint maga a kórkép. Szívtamponád esetén a kezelés lehet egy olyan eljárás (perikardiocentézis), amely során egy tűt vagy kis csövet (katétert) használnak a szív és szívburok között létrejött felesleges folyadék eltávolítására. Az eljárást általában helyi érzéstelenítéssel végzik. Szűkületet okozó szívburokgyulladás esetén a kezelés magában foglalhatja a szívburok eltávolítását célzó műtétet (perikardiektómia).
Megelőzhető-e a Dressler szindróma? Ha igen, hogyan?
Mivel a Dressler-szindróma általában a szívizom sérülése után alakul ki, a legjobb megelőzési módszer az egészséges életmód fenntartása és a szívproblémák rizikófaktorainak minimalizálása. Rendszeres orvosi ellenőrzések, egészséges étkezés, rendszeres testmozgás és dohányzásmentes életmód mind hozzájárulhatnak a szív egészségének megőrzéséhez. Egyes tanulmányok szerint a gyulladáscsökkentő gyógyszer, a kolhicin szívműtét előtti szedése segíthet továbbá a Dressler szindróma megelőzésében. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
