A dilatatív kardiomiopátia egyfajta szívizom-betegség, amely a kamrák falának elvékonyodását és megnyúlását okozza. Általában a bal kamra megnagyobbodásával kezdődik. Előrehaladott stádiumban a dilatatív kardiomiopátia súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz, szívelégtelenséghez vezethet.
Tartalom
Milyen betegséget jelent a dilatatív kardiomiopátia?
Milyen tünetek esetén állhat fent dilatatív kardiomiopátia?
Hogyan alakul ki a dilatatív kardiomiopátia?
Milyen más típusú kardiomiopátiák vannak?
Hogyan vizsgálható ki a dilatatív kardiomiopátia?
Miért fontos a dilatatív kardiomiopátia kezelése?
Milyen kezelési lehetőségek vannak dilatatív kardiomiopátia esetén?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Milyen betegséget jelent a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia (DCM) a kardiomiopátiák közé sorolható kórkép, amik a szívizom gyengeségét okozzák. Ezek olyan betegségek, amik következtében a szív nem képes hatékonyan kipumpálni a vért a test különböző részeibe. A szívizomgyengeség és a pumpafunkció romlása akkor alakul ki, ha a szívizom nem képes megfelelően összehúzódni vagy ellazulni. Mindkét funkció szükséges ugyanis a szívünk működéséhez.
A dilatatív kardiomiopátia esetén a szívizom összehúzódási képessége romlik. A kamrák falát alkotó izomszövetek elvékonyodnak, ami miatt kisebb erővel pumpál a szív. Minden egyes ütés után egyre több vér marad a szívben, ami egyre nehezebbé teszi, hogy lépést tartson a test igényeivel. Előrehaladott stádiumban a dilatatív kardiomiopátia szívelégtelenséghez és egyéb szövődményekhez vezethet. Gyakori, hogy kezdetben nem jelentkeznek tünetek dilatatív kardiomiopátia esetén, csak akkor, amikor már nagyobb mértékben károsodott a szív. Idővel fáradtság, nehézlégzés és a végtagokban pangó folyadék okozta duzzanat léphet fel. A legtöbb esetben nem derül fény a dilatatív kardiomiopátia okára, valószínű, hogy genetikai eltérések állhatnak a háttérben. Más esetekben szívbetegségek, magas vérnyomás, szívizomgyulladás, vagy érrendszeri betegségek következtében jöhet létre. A mellkasi fájdalom olyan általános tünet, amely mögött számos – ártatlanabb, komolyabb – ok állhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa ezek közül a szív-érrendszeri eredetű okokra, illetve azok felismerésére, kezelésére hívta fel a figyelmet.Kapcsolódó cikkünk
Mellkasi fájdalom - nem csak infarktus, más szívbetegség is okozhatja
Milyen tünetek esetén állhat fent dilatatív kardiomiopátia?
Dilatatív kardiomiopátia esetén tehát a szívizom és a kamrák kitágulnak, ezáltal pedig elveszíti a hatékony összehúzódási képességét a szív. Folyamatosan csökken a szív pumpálási hatékonysága, amivel párhuzamosan egyre súlyosabb tünetek és szövődmények jelenhetnek meg. A dilatatív kardiomiopátia tünetei a következők lehetnek:
- Légzési nehézség: A szív csökkent pumpafunkciója légzési nehézséget okozhat, ami fizikai aktivitás során vagy fekvő helyzetben fokozottan jelentkezhet.
- Fáradtság és kimerültség: A szívizom gyengülése miatt a szív nem tud elegendő vért pumpálni a perifériás szövetekbe, például az izmokba, ami fáradtságot és kimerültséget okozhat. Feltűnő lehet, hogy egyre kevésbé bírják a sportot, a lépcsőzést vagy a sétát az érintettek, többször kell megállniuk pihenni közben.
- Láb- és bokaduzzanat: A szív elégtelen pumpálása nem csak azt jelenti, hogy kifelé nem tud pumpálni a szív, hanem azt is, hogy nem gyűjti össze kellő hatékonysággal a testből sem a vért. Ennek következtében a vér panghat a végtagokban és az egyes szervekben, ami duzzanathoz vezethet. Különösen az alsó végtagokban látványos az ödéma.
- Szívritmuszavarok: Az elégtelenül működő szívizom gyakran hajlamosabb a szívritmuszavarokra, például kamrai fibrillációra vagy más aritmiákra.
Hogyan alakul ki a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia a szív falában található izomsejtek fokozatos degenerációja miatt jön létre. Ahogyan ezek a sejtek pusztulnak, a maradék izomsejtek méretükben megnagyobbodnak, hogy kompenzálják a hiányt, valamint a fibroblastok is szaporodnak és kötőszövetet termelnek a hiányzó sejtek helyére. A kötőszövet azonban nem képes az izomhoz hasonlóan összehúzódni és kitágulni, így a kamrák méretükben nagyobbak, de összehúzódásra képtelenek lesznek. A dilatatív kardiomiopátia tehát egy hosszabb folyamatot jelent, aminek során fokozatosan tágulnak a kamrák és gyengül a szív. A dilatatív kardiomiopátia elsősorban a bal kamrát érinti, hiszen itt sokkal vastagabb az izomréteg, sokkal nagyobb erővel történik az összehúzódás, így szembetűnőbb az elváltozás is.
A betegség összetett etiológiával rendelkezik, és az egyik leggyakoribb oka a genetikai hajlam. Számos genetikai mutációt azonosítottak, amiknek szerepe lehet a betegség létrejöttében. Ha egy személy családjában már előfordult dilatatív kardiomiopátia, úgy valószínűbb, hogy a leszármazottaknál ismét megjelenjen.
A dilatatív kardiomiopátia a genetikai tényezők mellett a szívizom károsodása miatt is létrejöhet. Ennek néhány lehetséges oka a következő:
- Vírusfertőzések: Bizonyos vírusfertőzések, például a coxsackie vírusok, influenzavírusok és mások képesek szívizomgyulladást okozni (myocarditis), ami hosszútávon hozzájárulhat a dilatatív kardiomiopátia kialakulásához.
- Autoimmun betegségek: Az autoimmun folyamatok során a szervezet saját immunrendszere támadja meg a szöveteket. Ha az autoantitestek a szívizmot károsítják, dilatatív kardiomiopátia jöhet létre.
- Alkohol- vagy drogfogyasztás: A hosszú távú és túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás károsíthatja is a szívizmot. Az alkoholizmus szövődményeként gyakran fordul elő dilatatív kardiomiopátia.
- Terhességi szívizomgyengeség: Néhány nőnél a terhesség alatt kialakuló szívizomgyengeség (terhességi kardiomiopátia) a későbbi években dilatatív kardiomiopátia létrejöttéhez vezethet.
- Kemoterápia: Bizonyos kemoterápiás szerek hosszú távon károsíthatják a szívizomzatot.
- Érrendszeri betegségek: Az érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, szívbillentyű rendellenességek vagy érszűkület is fokozzák a szív terhelését, ami hosszútávon roncsolhatja a szívizom sejteket és dilatatív kardiomiopátia kialakulásához vezethet.
Habár sok kockázati tényezőt azonosítottak, betegség kialakulásának pontos mechanizmusa és a kiváltó tényezői továbbra is kutatások tárgyát képezik. Ha részletesebben megismerjük majd a dilatatív kardiomiopátia okait, akkor egyre hatásosabb kezelési lehetőségeink is lesznek.
Milyen más típusú kardiomiopátiák vannak?
Habár a dilatatív kardiomiopátia a leggyakrabban előforduló típus, de érdemes röviden megismerni a kardiomiopátiák többi típusát is:
- Hipertrófiás kardiomiopátia (HCM): Ilyen esetben a szívizom megvastagszik, különösen a bal kamra falai. A falvastagodás akadályozza a vér megfelelő áramlását, aminek végzetes következménye lehet. A hipertrófiás kardiomiopátia a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának leggyakoribb oka.
- Restriktív kardiomiopátia (RCM): Ez egy ritkábban előforduló típus, ahol a szívizom merevvé válása, ellazulási képtelensége okozza a problémát. Habár az összehúzódási képesség nem érintett, az ellazulási képtelenség miatt a szív nem tud megtelni vérrel, így szintén károsodik a friss vér kipumpálása.
- Arrhythmogén jobbkamrai kardiomiopátia (ARVC): Ebben az esetben a jobb kamra falát alkotó szívizom helyét zsíros vagy rostos szövet váltja fel, ami szívritmuszavarokhoz vezethet. Gyakran okoz hirtelen szívhalált fiataloknál vagy sportolóknál.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan vizsgálható ki a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia kivizsgálása általában egy hosszabb folyamat, amiben lehetőség szerint megpróbálják feltárni a betegség okát is. Az orvos kezdésnek részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, azok kialakulásáról, az esetleges genetikai vagy családi előzményekről vagy kiváltó tényezőkről. A fizikális vizsgálat során figyeli a szívverés és a légzés eltéréseit, valamint a végtagi duzzanat jeleit. A bőr, a vénák és a tüdő vizsgálata is része lehet a fizikális vizsgálatnak. Az EKG segítségével olyan eltérések is észlelhetők, amelyek a szívizom károsodására utalnak. Az echokardiográfia képet ad a szív állapotáról, ezen is észlelhetőek a szívizomgyengeség jelei, például a szív kamráinak tágulata. Amennyiben részletesebb képre lenne szükség, az MRI háromdimenziós képeket készít a szívről.
A képalkotó vizsgálatok mellett fontosak a vérkép vizsgálatok is, valamint a szívizom specifikus biomarkerek (például a troponin) szintjének meghatározása. Ritkán alkalmazott eljárás a szívbiopszia, amely során kis szövetmintát vesznek a szívből a szöveti változások részletesebb elemzésére. Gyakoribb a szívkatéterezés, ami szintén egy invazív eljárás. Ennek során egy vékony csövet (katétert) vezetnek be a szívbe, és megmérik a szívnyomást, illetve kontrasztanyag segítségével röntgenfelvételeket is készíthetnek a szív artériáiról és kamráiról.
Miért fontos a dilatatív kardiomiopátia kezelése?
A dilatatív kardiomiopátia egy progresszív betegség, vagyis idővel fokozatosan romlik és súlyosbodik. A kezeletlen dilatatív kardiomiopátia tehát súlyos szövődményekhez vezethet. A gyengülő szívizom hatására csökken a szív teljesítőképessége és fokozódik a szívritmuszavarok kockázata. A szív elégtelen vérpumpálása miatt kialakulhatnak pangásos tünetek, mint például a más említett lábdagadás vagy légszomj. Hosszú távon növekszik a szívelégtelenség kockázata, ami az életminőség jelentős romlásával és korábbi halálozással járhat. Fokozatosan csökken a teljesítőképesség, a végén már a felülés és a legkisebb fizikai aktivitás is nehézséget jelent. Mindezen szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy viszonylag hamar felismerésre és kezelésre kerüljön a dilatatív kardiomiopátia. A felismerést azonban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket a betegség. Éppen ezért érdemes a rizikócsoportnak (akiket érintenek a korábban felsorolt kiváltó tényezők) rendszeresen részt venniük átfogó kardiológiai vizsgálatokon.
Milyen kezelési lehetőségek vannak dilatatív kardiomiopátia esetén?
Jelenleg nincsenek olyan gyógyszereink, amikkel meg tudnánk gyógyítani ezt a betegséget. A kezelés célja éppen ezért a progresszió lassítása, a szív terhelésének csökkentése és a munkájának támogatása. Ezekre viszont több lehetőség is adott. Dilatatív kardiomiopátia esetén az orvos például gyógyszereket írhat fel a szívizom erősítésére, a szív terhelésének csökkentésére és a tünetek enyhítésére. Ilyen gyógyszerek lehetnek a béta-blokkolók, az ACE-gátlók, az angiotenzin-receptor blokkolók és a diuretikumok. Szükséges a szívritmuszavarok kezelése is, ezek ellen antiarrhythmikus gyógyszereket vagy beültethető cardioverter-defibrillátort (ICD) javasolhat az orvos. A szövődmények megelőzése érdekében véralvadásgátlót is szedniük kell a betegeknek. A rendszeres vizsgálatok során folyamatosan újra értékelik a beteg állapotát, és szükség esetén változtatnak a kezelése. Súlyosabb, előrehaladott esetekben a szívtranszplantáció jelentheti a végső megoldást. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
