A dilatatív kardiomiopátia egyfajta szívizom-betegség, amely a kamrák falának elvékonyodását és megnyúlását okozza. Általában a bal kamra megnagyobbodásával kezdődik. Előrehaladott stádiumban a dilatatív kardiomiopátia súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz, szívelégtelenséghez vezethet.
Tartalom
Milyen betegséget jelent a dilatatív kardiomiopátia?
Milyen tünetek esetén állhat fent dilatatív kardiomiopátia?
Hogyan alakul ki a dilatatív kardiomiopátia?
Milyen más típusú kardiomiopátiák vannak?
Hogyan vizsgálható ki a dilatatív kardiomiopátia?
Miért fontos a dilatatív kardiomiopátia kezelése?
Milyen kezelési lehetőségek vannak dilatatív kardiomiopátia esetén?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
Milyen betegséget jelent a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia (DCM) a kardiomiopátiák közé sorolható kórkép, amik a szívizom gyengeségét okozzák. Ezek olyan betegségek, amik következtében a szív nem képes hatékonyan kipumpálni a vért a test különböző részeibe. A szívizomgyengeség és a pumpafunkció romlása akkor alakul ki, ha a szívizom nem képes megfelelően összehúzódni vagy ellazulni. Mindkét funkció szükséges ugyanis a szívünk működéséhez.
A dilatatív kardiomiopátia esetén a szívizom összehúzódási képessége romlik. A kamrák falát alkotó izomszövetek elvékonyodnak, ami miatt kisebb erővel pumpál a szív. Minden egyes ütés után egyre több vér marad a szívben, ami egyre nehezebbé teszi, hogy lépést tartson a test igényeivel. Előrehaladott stádiumban a dilatatív kardiomiopátia szívelégtelenséghez és egyéb szövődményekhez vezethet. Gyakori, hogy kezdetben nem jelentkeznek tünetek dilatatív kardiomiopátia esetén, csak akkor, amikor már nagyobb mértékben károsodott a szív. Idővel fáradtság, nehézlégzés és a végtagokban pangó folyadék okozta duzzanat léphet fel. A legtöbb esetben nem derül fény a dilatatív kardiomiopátia okára, valószínű, hogy genetikai eltérések állhatnak a háttérben. Más esetekben szívbetegségek, magas vérnyomás, szívizomgyulladás, vagy érrendszeri betegségek következtében jöhet létre. Egy-egy erős szívdobbanást mindenki megtapasztalhat, például egy nagyobb ijedtség kapcsán, és kifejezetten gyakori tünet lehet ez pánikbetegség esetén is. Ugyanakkor sokan attól tartanak, szívbetegség állhat az erős bedobbanások mögött. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa arról beszélt, mi okozhat ilyen panaszt és mikor érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venni. Kapcsolódó cikkünk
Mi okozhatja az erős bedobbanásokat?
Milyen tünetek esetén állhat fent dilatatív kardiomiopátia?
Dilatatív kardiomiopátia esetén tehát a szívizom és a kamrák kitágulnak, ezáltal pedig elveszíti a hatékony összehúzódási képességét a szív. Folyamatosan csökken a szív pumpálási hatékonysága, amivel párhuzamosan egyre súlyosabb tünetek és szövődmények jelenhetnek meg. A dilatatív kardiomiopátia tünetei a következők lehetnek:
- Légzési nehézség: A szív csökkent pumpafunkciója légzési nehézséget okozhat, ami fizikai aktivitás során vagy fekvő helyzetben fokozottan jelentkezhet.
- Fáradtság és kimerültség: A szívizom gyengülése miatt a szív nem tud elegendő vért pumpálni a perifériás szövetekbe, például az izmokba, ami fáradtságot és kimerültséget okozhat. Feltűnő lehet, hogy egyre kevésbé bírják a sportot, a lépcsőzést vagy a sétát az érintettek, többször kell megállniuk pihenni közben.
- Láb- és bokaduzzanat: A szív elégtelen pumpálása nem csak azt jelenti, hogy kifelé nem tud pumpálni a szív, hanem azt is, hogy nem gyűjti össze kellő hatékonysággal a testből sem a vért. Ennek következtében a vér panghat a végtagokban és az egyes szervekben, ami duzzanathoz vezethet. Különösen az alsó végtagokban látványos az ödéma.
- Szívritmuszavarok: Az elégtelenül működő szívizom gyakran hajlamosabb a szívritmuszavarokra, például kamrai fibrillációra vagy más aritmiákra.
Hogyan alakul ki a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia a szív falában található izomsejtek fokozatos degenerációja miatt jön létre. Ahogyan ezek a sejtek pusztulnak, a maradék izomsejtek méretükben megnagyobbodnak, hogy kompenzálják a hiányt, valamint a fibroblastok is szaporodnak és kötőszövetet termelnek a hiányzó sejtek helyére. A kötőszövet azonban nem képes az izomhoz hasonlóan összehúzódni és kitágulni, így a kamrák méretükben nagyobbak, de összehúzódásra képtelenek lesznek. A dilatatív kardiomiopátia tehát egy hosszabb folyamatot jelent, aminek során fokozatosan tágulnak a kamrák és gyengül a szív. A dilatatív kardiomiopátia elsősorban a bal kamrát érinti, hiszen itt sokkal vastagabb az izomréteg, sokkal nagyobb erővel történik az összehúzódás, így szembetűnőbb az elváltozás is.
A betegség összetett etiológiával rendelkezik, és az egyik leggyakoribb oka a genetikai hajlam. Számos genetikai mutációt azonosítottak, amiknek szerepe lehet a betegség létrejöttében. Ha egy személy családjában már előfordult dilatatív kardiomiopátia, úgy valószínűbb, hogy a leszármazottaknál ismét megjelenjen.
A dilatatív kardiomiopátia a genetikai tényezők mellett a szívizom károsodása miatt is létrejöhet. Ennek néhány lehetséges oka a következő:
- Vírusfertőzések: Bizonyos vírusfertőzések, például a coxsackie vírusok, influenzavírusok és mások képesek szívizomgyulladást okozni (myocarditis), ami hosszútávon hozzájárulhat a dilatatív kardiomiopátia kialakulásához.
- Autoimmun betegségek: Az autoimmun folyamatok során a szervezet saját immunrendszere támadja meg a szöveteket. Ha az autoantitestek a szívizmot károsítják, dilatatív kardiomiopátia jöhet létre.
- Alkohol- vagy drogfogyasztás: A hosszú távú és túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás károsíthatja is a szívizmot. Az alkoholizmus szövődményeként gyakran fordul elő dilatatív kardiomiopátia.
- Terhességi szívizomgyengeség: Néhány nőnél a terhesség alatt kialakuló szívizomgyengeség (terhességi kardiomiopátia) a későbbi években dilatatív kardiomiopátia létrejöttéhez vezethet.
- Kemoterápia: Bizonyos kemoterápiás szerek hosszú távon károsíthatják a szívizomzatot.
- Érrendszeri betegségek: Az érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, szívbillentyű rendellenességek vagy érszűkület is fokozzák a szív terhelését, ami hosszútávon roncsolhatja a szívizom sejteket és dilatatív kardiomiopátia kialakulásához vezethet.
Milyen más típusú kardiomiopátiák vannak?
Habár a dilatatív kardiomiopátia a leggyakrabban előforduló típus, de érdemes röviden megismerni a kardiomiopátiák többi típusát is:
- Hipertrófiás kardiomiopátia (HCM): Ilyen esetben a szívizom megvastagszik, különösen a bal kamra falai. A falvastagodás akadályozza a vér megfelelő áramlását, aminek végzetes következménye lehet. A hipertrófiás kardiomiopátia a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának leggyakoribb oka.
- Restriktív kardiomiopátia (RCM): Ez egy ritkábban előforduló típus, ahol a szívizom merevvé válása, ellazulási képtelensége okozza a problémát. Habár az összehúzódási képesség nem érintett, az ellazulási képtelenség miatt a szív nem tud megtelni vérrel, így szintén károsodik a friss vér kipumpálása.
- Arrhythmogén jobbkamrai kardiomiopátia (ARVC): Ebben az esetben a jobb kamra falát alkotó szívizom helyét zsíros vagy rostos szövet váltja fel, ami szívritmuszavarokhoz vezethet. Gyakran okoz hirtelen szívhalált fiataloknál vagy sportolóknál.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan vizsgálható ki a dilatatív kardiomiopátia?
A dilatatív kardiomiopátia kivizsgálása általában egy hosszabb folyamat, amiben lehetőség szerint megpróbálják feltárni a betegség okát is. Az orvos kezdésnek részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, azok kialakulásáról, az esetleges genetikai vagy családi előzményekről vagy kiváltó tényezőkről. A fizikális vizsgálat során figyeli a szívverés és a légzés eltéréseit, valamint a végtagi duzzanat jeleit. A bőr, a vénák és a tüdő vizsgálata is része lehet a fizikális vizsgálatnak. Az EKG segítségével olyan eltérések is észlelhetők, amelyek a szívizom károsodására utalnak. Az echokardiográfia képet ad a szív állapotáról, ezen is észlelhetőek a szívizomgyengeség jelei, például a szív kamráinak tágulata. Amennyiben részletesebb képre lenne szükség, az MRI háromdimenziós képeket készít a szívről.
A képalkotó vizsgálatok mellett fontosak a vérkép vizsgálatok is, valamint a szívizom specifikus biomarkerek (például a troponin) szintjének meghatározása. Ritkán alkalmazott eljárás a szívbiopszia, amely során kis szövetmintát vesznek a szívből a szöveti változások részletesebb elemzésére. Gyakoribb a szívkatéterezés, ami szintén egy invazív eljárás. Ennek során egy vékony csövet (katétert) vezetnek be a szívbe, és megmérik a szívnyomást, illetve kontrasztanyag segítségével röntgenfelvételeket is készíthetnek a szív artériáiról és kamráiról.
Miért fontos a dilatatív kardiomiopátia kezelése?
A dilatatív kardiomiopátia egy progresszív betegség, vagyis idővel fokozatosan romlik és súlyosbodik. A kezeletlen dilatatív kardiomiopátia tehát súlyos szövődményekhez vezethet. A gyengülő szívizom hatására csökken a szív teljesítőképessége és fokozódik a szívritmuszavarok kockázata. A szív elégtelen vérpumpálása miatt kialakulhatnak pangásos tünetek, mint például a más említett lábdagadás vagy légszomj. Hosszú távon növekszik a szívelégtelenség kockázata, ami az életminőség jelentős romlásával és korábbi halálozással járhat. Fokozatosan csökken a teljesítőképesség, a végén már a felülés és a legkisebb fizikai aktivitás is nehézséget jelent. Mindezen szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy viszonylag hamar felismerésre és kezelésre kerüljön a dilatatív kardiomiopátia. A felismerést azonban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket a betegség. Éppen ezért érdemes a rizikócsoportnak (akiket érintenek a korábban felsorolt kiváltó tényezők) rendszeresen részt venniük átfogó kardiológiai vizsgálatokon.
Milyen kezelési lehetőségek vannak dilatatív kardiomiopátia esetén?
Jelenleg nincsenek olyan gyógyszereink, amikkel meg tudnánk gyógyítani ezt a betegséget. A kezelés célja éppen ezért a progresszió lassítása, a szív terhelésének csökkentése és a munkájának támogatása. Ezekre viszont több lehetőség is adott. Dilatatív kardiomiopátia esetén az orvos például gyógyszereket írhat fel a szívizom erősítésére, a szív terhelésének csökkentésére és a tünetek enyhítésére. Ilyen gyógyszerek lehetnek a béta-blokkolók, az ACE-gátlók, az angiotenzin-receptor blokkolók és a diuretikumok. Szükséges a szívritmuszavarok kezelése is, ezek ellen antiarrhythmikus gyógyszereket vagy beültethető cardioverter-defibrillátort (ICD) javasolhat az orvos. A szövődmények megelőzése érdekében véralvadásgátlót is szedniük kell a betegeknek. A rendszeres vizsgálatok során folyamatosan újra értékelik a beteg állapotát, és szükség esetén változtatnak a kezelése. Súlyosabb, előrehaladott esetekben a szívtranszplantáció jelentheti a végső megoldást. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
