A kardiovaszkuláris megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartozik. Magyarországon az angina pectoris-szal rendelkező betegek száma 400.000 körüli. Nemcsak hazánkban jelentős megbetegedés, hanem a legtöbb fejlett országban komoly egészségügyi kockázatot jelent az angina pectoris. Ismerje meg az angina pectoris betegséget és veszélyeit az alábbi cikkünkből!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
Mit jelent az angina pectoris?
Mik az angina pectoris jellemző tünetei?
Milyen tényezők miatt alakulhat ki angina pectoris?
Mik az angina pectoris különböző típusai?
Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?
Hogyan zajlik az angina pectoris kezelése?
Van lehetőség az angina pectoris megelőzésére?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Kardio Központban
- szakorvosi vizit
- EKG vizsgálat
- terheléses EKG
- laborvizsgálat
- szívultrahang vizsgálat
- pszichológus
- társszakmák: tüdőgyógyászati kivizsgálás, gasztroenterológia kivizsgálás, ortopédiai kivizsgálás
Mit jelent az angina pectoris?
Angina pectorisnak (avagy koszorúérgörcs) nevezzük azt a tünetegyüttest, amikor a szívizom elégtelen vérellátottsága miatt szorító mellkasi fájdalom jelentkezik. Az angina pectoris jellemzője, hogy a fájdalom testmozgásra csak fokozódik; az érzés kiterjedhet a mellkasra, karokra, nyakba és az állba is. A legtöbb esetben az angina pectoris rövid ideig tart, és pihenés vagy a nitroglicerin bevitele után enyhül a fájdalom.
Az angina pectoris oka legtöbb esetben a koszorúerek megbetegedése, az érelmeszesedés. Ez egy olyan folyamat, amelynek során az erek falaiban zsír rakódik le. A zsíros plakk folyamatosan növekedhet, ami által szűkíti az ér átmérőjét és akadályozza a vér megfelelő keringését. Érelmeszesedés a test bármely artériájában előfordulhat, helyétől függően pedig változatos tüneteket okozhat. Ha a szív koszorúereit (a szívizom ellátásáért felelős arériákat) érinti az érelmeszesedés, angina pectoris jöhet létre. Az érelmeszesedés következtében a szívizom oxigénellátása elégtelenné válik, vagyis a szívizom "fuldokolni kezd". Ennek tünete az angina pectoris. Ha az oxigénhiány mértéke súlyos vagy hosszú ideig tart, a szívizomzat el is halhat (szívinfarktus). Az angina pectoris tehát úgy is tekinthető, mint a szívinfarktus előszobája, vagy mint egy figyelmeztető jel a szívinfarktus előtt. Éppen ezért, ha bárki az angina pectoris tünetét tapasztalja magán, forduljon orvoshoz! A korai diagnózis és beavatkozás segít megelőzni az akár halálos szívinfarktus kialakulását. Az angina pectoris a középkorú és idősebb férfiak és a változókoron túli nők jellemző panasza, és a szívinfarktus előfordulását jelentősen növeli.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik az angina pectoris jellemző tünetei?
Az angina pectoris a szív csökkent oxigén ellátottságának jellegzetes tünete. Az angina pectoris leggyakrabban egy jellegzetes, bénító mellkasi fájdalom formájában jelentkezik, amely a szegycsont mögött intenzíven lehet érezhető. A fájdalom alkalmanként kisugározhat a bal karba és a bal kisujjba is. Az angina pectoris tünetei jellemzően rövid ideig tartanak és spontán, pihenésre vagy nitroglicerin gyógyszer hatására oldódnak is.
Az angina pectoris jellegzetes tünetei a következők lehetnek:
- erős mellkasi fájdalom
- szegycsont mögötti szúró, nyomó fájdalom, amelyet gyomorszáj környéki erős fájdalom kísér
- fájdalom érzete a hátban vagy a vállak területén
- kisugárzó fájdalom a bal karban
- hányinger
- verítékezés
- halálfélelem
Mivel egyéb kórképek is okozhatnak hasonló tünetek, mellkasi fájdalmat, így azonnal forduljon szakorvoshoz, amint érzékeli magán a fent leírtakat! Habár az angina pectoris megszűnik rövid időn belül, a mellkasi fájdalom más súlyos és ellátást igénylő kórkép tünete is lehet, így mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Milyen tényezők miatt alakulhat ki angina pectoris?
Az angina pectoris hátterében a szívizomzat elégtelen vérellátása áll az esetek többségében. Ennek alapvető oka általában érelmeszesedés, amelyre számos életmódbeli, vagy öröklött tényező hajlamosít. Az érelmeszesedésre hajlamosító tényezők a következők lehetnek:
- öröklött hajlam
- idősebb életkor
- férfi nem
- magas vérnyomás
- zsíranyagcsere-zavarok, magas koleszterinszint
- cukorbetegség (diabétesz)
- túlsúly
- dohányzás
Ahogy már korábban is említettük az érelmeszesedés következtében szűkül a koszorúerek átmérője. Olyan szintre is beszűkülhet, amin keresztül már nem jut elegendő vér, oxigén és tápanyagok a szívizomzathoz. Az érelmeszesedés tehát egy krónikus faktor, ami az idő előrehaladtával fokozatosan szűkíti az erek átmérőjét. Az erek szűkülete azonban nem csak az előrehaladott érelmeszesedés miatt jöhet létre, hanem erre további akut tényezők is rárakódhatnak. Ha a koszorúér érelmeszesedéses szűkülete még enyhébb fokú, de az artériák összehúzódnak valamilyen indokból, összességében így is elérheti a kritikus szűkületet a koszorúér. A koszorúér simaizmai számos okból összehúzódhatnak, például fizikai megterhelés, stresszes munka, túlzott hideg érzet, dohányzás, kiadós étkezés vagy érzelmi megterhelés hatására is. Az egészséges, érelmeszesedés nélküli koszorúerek probléma mentesen viselik ezeket az összehúzódásokat, érelmeszesedés esetén viszont a szűkület miatt felléphet oxigénhiány vagy akár le is válhat egy kisebb rész az érelmeszesedéses plakkból. Ez szívinfarktus kialakulásához vezethet. Egy új kutatás szerint az ingadozó vérnyomás súlyosbítja a demencia tüneteit az Alzheimer-kórral élőknél. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ezért is lenne nagyon fontos az érintettek neurológiai kezelésével párhuzamosan kardiológiai ellátást is igénybe venni.Kapcsolódó cikkünk
Ingadozó vérnyomás? Demenciánál még veszélyesebb
Mik az angina pectoris különböző típusai?
Az angina pectoris három különböző típusa különíthető el az alapján, hogy mi okozza a mellkasi fájdalmat és mikor jelentkezik. A koszorúérgörcs sokszor spontán jelentkezhet, melyet természetesen életmódbeli tényezők is kiválthatnak vagy azok fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Az angina pectoris formái a következők lehetnek:
- Instabil angina pectoris: Az instabil angina pectoris terhelés nélkül, spontán, nyugalomban jelentkezik, a tünetek hosszabbak és erősebbek lehetnek, mint más formák esetében. Az instabil angina pectoris súlyos állapotnak minősül, mivel ez a szívinfarktus előszobája is lehet. Az instabil angina pectoris azt jelenti, hogy már olyan mértékű a koszorúér szűkület, hogy nyugalomban sem kap elegendő mennyiségű vért és oxigént a szívizomzat.
- Krónikus stabil angina pectoris: Ez a típusú angina pectoris fizikai terhelésre jelentkezik. Krónikus, hosszú ideig fennálló angina pectoris lehet, melynek tüneteit a fizikai terhelés váltja ki. A terhelés itt fizikai aktivitást, de akár stresszt is takarhat, hiszen mindkét esetben több oxigént igényel a szív. Nyugalomban még el tudja látni a koszorúér kellő mennyiségű vérrel a szívizomzatot, azonban terhelésre a fokozott igényt már nem. Ilyenkor kialakul a mellkasi fájdalom, az angina pectoris. Jellemzően pihenés és gyógyszeres kezelés enyhíti a tüneteket.
- Prinzmetal angina pectoris: Ez az angina pectoris legritkább formája, amit a koszorúerek fokozott görcskészsége vált ki. A koszorúerek erőteljes összehúzódása alatt a véráramlás rövid ideig elégtelen lehet, ami miatt felléphet az angina pectoris. A görcsök kialakulásában az érzelmi megterhelés is szerepet játszhat.
Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?
Az angina pectoris diagnózisának felállításakor fontos a szív koszorúereinek vizsgálata, mivel a különféle tünetek erőssége nem mindig áll arányban a szervi eltéréssel. A részletes kivizsgálás differenciál diagnosztikai szempontból is nagyon fontos, ugyanis a mellkasi fájdalom hátterében több, súlyos betegség is állhat, mint például tüdőembólia vagy szívinfarktus. Az angina pectoris diagnosztikájában számos eljárás használható. Fontosak egyrészt a képalkotó eljárások - például az ultrahang, mellkasröntgen – melyekkel a szív szerkezete és funkciója is vizsgálható. Fontosak emellett a laboratóriumi tesztek is a vérzsírok eloszlásának vizsgálata érdekében. A magas koleszterinszint megerősítheti az érelmeszesedés gyanúját. A kivizsgálás részeként elektrokardiográf (EKG) vizsgálatot is végeznek, mely segít azonosítani a szív betegségeit. Szükség esetén speciális vizsgálatok is elvégezhetőek a kórkép felderítéséhez. Lehetséges például szívkatéterezés során érfestéses röntgentvizsgálatot vagy terheléses szívizotóp EKG vizsgálatot is végezni. Indokolt lehet a 24 órás EKG monitoros (úgynevezett Holter monitoros) vizsgálat is, ami a csendes angina felfedésére használatos. Ekkor a panaszokat nem okozó, átmeneti oxigénhiányt lehet feltérképezni a nap során.
Hogyan zajlik az angina pectoris kezelése?
Abban az esetben, ha már kialakult az angina pectoris, a betegnek szüksége lehet az életmódterápián túl gyógyszeres kezelésre. Ezek általában kombináltan a kórképet kiváltó okokra is hatnak. Mivel az angina pectoris a hátterében legtöbbször érelmeszesedés áll, így véralvadásgátlókat, vérrögoldó szereket is használnak.
Angina pectoris gyógyszeres kezelésében alkalmazott szerek:
- véralvadásgátlók
- vérrögoldó szerek
- koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek
- vérnyomáscsökkentők
Az angina pectoris kezelése azért is kiemelt fontosságú, mert szövődményeként szívelégtelenség, szívinfarktus is kialakulhat. Ezek megelőzése érdekében is fontos tehát kezelni az angina pectoris betegséget. A gyógyszeres kezelés mellett fontos az egészséges étrend és életmód betartása is, melyeket a következő bekezdésben ismertetünk.
Van lehetőség az angina pectoris megelőzésére?
Természetesen az angina pectorist is jobb megelőzni, mint kezelni. Az öröklött hajlamot nem tudjuk befolyásolni, ám az életmódbeli tényezőkön lehet változtatni: a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás nagyon fontosak az angina pectoris megelőzésében.
Ami a táplálkozást illeti, a mediterrán diéta a külföldi és hazai ajánlások szerint egyaránt eredményesen alkalmazható kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Ennek alapja a teljes kiőrlésű gabonafélék preferálása a finomított, fehér lisztből készült pékárukkal szemben. A mennyiségi zöldség- és gyümölcsfogyasztás is alapvetően fontos. A mediterrán diéta hangsúlyozza továbbá a halak rendszeres fogyasztását és a növényi olajok, például olívaolaj használatát. A rendszeres mozgás is számottevő befolyással rendelkezik szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, kezelésében egyaránt. Már napi fél óra tempós sétával sokat tehet szíve egészségéért. Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)Téma szakértője
