A középkorú és idősebb férfiaknál és nőknél egyaránt a szív-érrendszeri betegségek szerte a világon vezető szerepet játszanak a halálozásban. Ezek egyik fajtája, az ischaemiás szívbetegség (ISZB) több formában is tünetet okozhat: a betegség első tünete éppúgy lehet típusos vagy atípusos mellkasi fájdalom, mint életveszélyt jelentő akut ischaemiás szindróma vagy éppen hirtelen halál. A lefolyás során a terápia függvényében váltakozhatnak a tünetes és tünetmentes periódusok, stabil és instabil állapotok, ezért kiemelten fontos a pontja az életmódváltás a hosszútávú gondolzásban.
Mi valójában az ischaemiás szívbetegség?
Online Bejelentkezés
Dr. Bőhm Tamás
KardioKözpont - Kolosy tér - 1036 Budapest, Lajos u. 66
Online Bejelentkezés
Dr. Bőhm Tamás
KardioKözpont - Kolosy tér - 1036 Budapest, Lajos u. 66
Mi valójában az ischaemiás szívbetegség?
Az ischaemiás szívbetegség a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegség, mely hosszú távon a koszorúerek megbetegedését okozza (érelmeszesedéshez vezet). A működő szívizom oxigénhiányban szenved, ami idővel teljesítménycsökkenéséhez, majd egyes szívizomsejtek elhalásához vezet. Az ischaemiás szívbetegség akut formája lehet a szívinfarktus, míg krónikus megnyilvánulásai közé sorolható az infarktust követő állapotok, mint az angina pectoris, ingerátadási és szívritmuszavarok. Az ischaemiás szívbetegség esetén a gyógykezelés alapja mindenkor a szívizom vérellátásának növelése és a megfelelő oxigénbevitel. Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Az ischaemiás szívbetegség hosszútávú gondozásának területei
-
Táplálkozásterápia
A szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében a komplett, szakember által összeállított étrendek követése hoznak pozitív eredményeket.
-
Mozgásterápia
A kardiológiai megbetegedések kockázata jelentősen lecsökkenthető a rendszeres testmozgás által, azon belül is elsősorban a kardiovaszkuláris fittség fejlesztésével.
-
Dohányzásról leszokás
A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora. A cigarettafüsttel rengeteg méreg kerül a szervezetbe, amik a szervezetet erősen károsítják: megemeli a vérnyomást, növeli a koleszterin kedvezőtlen hatásaiért felelős altípusának szintjét és arányát a vérben, rontja a vérkeringést, hatására hosszú távon érszűkület alakulhat ki, az erekben vérrögök keletkezhetnek, és elzáródások jöhetnek létre, amelyek szívinfarktushoz, agyvérzéshez, stroke-hoz vezethetnek. Azonban a dohányzásról leszokás minden életkorban jó hatással van a szervezetre, és nagy mértékben segíti az ischaemiás szívbetegség gyógyulását.
-
Stresszkezelés
Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel tartós fennállása a szervezetet folytonos készenlétben tartja. Idővel állandósulnak az emiatt a szívben létrejövő fiziológiai változások, ami krónikus betegségekhez is vezethet. Emiatt az ischaemiás szívbetegeknek különösen foglalkozniuk kell mentális egészségükkel, megtalálni a mindennapi stresszt levezető tevékenységeket, akár szakember (mentálhigiénés szakember, coach, pszichológus) segítségével.
A rehabilitáció stádiumai
I. fázis
Ez a betegség akut szaka, amire jellemzően speciális kardiológiai vagy szívsebészeti kórházban, osztályon kerül sor, sokszor fekvőbetegként. Ilyenkor az elsődleges cél megelőzni a hosszú ágynyugalom káros hatásait és megtanítani a beteget az életmódváltás alapjaira.
II. fázis
Az ischaemiás szívbetegség akut lefolyása utáni szakasz, az intézeti rehabilitáció kezdete. Ekkor legfontosabb a páciens felkészítése, életvezetésének előkészítése szaktanácsadással (mint például táplálkozási, mozgásos, stresskezelési tanácsadás). Állapotának állandó ellenőrzése mellett az aktív mozgásterápia elkezdése gyógytornász segítségével naponta 1-2 alkalommal 15-20 percig, állapotnak megfelelő mozgások tanítása, begyakorlása.
III. fázis
Ekkor a betegek már kikerülnek a kórházból, és maguknak kell folytatni hosszútávú gondozásukat, ami így kulcsfontosságú betegségük gyógyulása és életminőségük javítása szempontjából.
Helyes táplálkozás
Mindenképp folytatni kell a szívbetegségnek, és az (esetleges) többi betegségnek megfelelő táplálkozási szabályok követését. A szív-és érrendszeri megbetegedések esetén a mediterrán diéta alkalmazása, illetve a hazánkban elterjedt kardioprotektív étrend követése javasolt megelőzés és kezelés esetében is. A mediterrán diéta alapja az olívaolaj, gabonák, zöldségekés gyümölcsök, halak rendszeres fogyasztása, a tejtermékek, húsok mérséklése. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás!
Kardioprotektív étrend az egyénre szabott dietoterápia mellett nagy hangsúlyt fektet a zsírbevitel mennyiségén túl azok minőségére is. A telített zsírsavak csökkentését, míg az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszerek (olívaolaj, repceolaj, mandulaolaj, avokádó) fogyasztásának növelését és a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag tengeri halak (lazac, makréla, hering, tonhal) rendszeres fogyasztását javasolja.
Amennyiben a beteg nem kapta meg a kellő tájékoztatást, vagy nem biztos benne, javasolt dietetikus szakember felkeresése, mivel a szívbetegségek esetében is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz a helyes táplálkozás!
Rendszeres mozgás
Tévhit, hogy a szívbetegeknek nem ajánlott a testedzés, hiszen a legtöbbeknek (vannak kizárásos vagy limitáló kritériumok, állapotok, ennek meghatározása szakorvos feladata) fontos része kell, hogy legyen a mozgásterápia.
Első lépés orvos vagy mozgásterapeuta szakember segítségével a fittségi állapot felmérése, ami történhet még az intézeti rehabilitáció keretei között. Ennek eredményei, az aktuális fittség figyelembevételével kell meghatározni a mozgásterápiát, aminek részei:
Kardiomozgás:
- Közepes intenzitásban (már izzasztó, „lihegtető” mozgás a maximális pulzus 60-85%-val)
- Kezdetben könnyű edzésekkel kezdeni, és lassan, fokozatosan emelni a nehézségét, időtartamát
- Minden esetben fontos a folyamatos pulzusmérés!
- Hetente minimum 150 perc, lehetőleg 4-5 napra elosztva
- Egy alkalom legyen minimum 30 perc, ha ez még megerőltető 3x10 perc
Erősítő edzés:
- Hetente 2x30 perc időtartamban
- Nagy izomcsoportokat megmozgató, egyszerű gyakorlatok
- Lehet súlyzós edzés, saját testsúlyos, gumiszalagos stb.
- A nagyobb ismétlésszámot kell megcélozni, kezdetben 3x10-15 db gyakorlatonként
- Fontos a nagy súlyok, erőfeszítések kerülése: a gyakorlatok közben tilos visszatartani a levegőt („préselni”), mert az túlságosan nagy terhet ró a szívre, emeli a vérnyomást
A mozgásterápia minden esetben hatékonyabb mozgásterapeuta segítségével! Motiváló lehet csoportos órákra járni, akár sorstársakkal.
A szívbetegek hosszútávú gondozásának előnyei
Akár már néhány hónap után is érezhető az életmódváltás hatása, de fontos hosszútávra beépíteni a fenti változtatásokat a mindennapokba. Segítségével:
- Megerősödik a szív, csökken a további szív-érrendszeri események bekövetkezésének esélye
- Csökken a testsúly
- Csökken a vérnyomás, koleszterin értéke
- Javul a fittség
- Könnyebb lesz elvégezni a mindennapi teendőket
- Javul a közérzet
Az életmód orvoslással - egy szakértői teammel a háttérben - gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredményt lehet elérni az ischaemiás szívbetegség hosszútávú gondozásában is!
Telefonszám: +36 70 940 0099 Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emelet A nehézlégzés, fulladás olyan tünetek, amelyeket sokszor allergia vagy asztma okoz – ez különösen a parlagfű szezonban lehet feltűnő tünet. A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás máskor a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Ha azonban a nehézlégzés pihenést követően is csak nagyon lassan javul, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges. A témáról dr. Bőhm Tamás, a KardioKözpont kardiológusa beszélt.Téma szakértője
Kapcsolódó cikkünk
Kardiológiai oka is lehet a nehézlégzésnek, fulladásnak
